Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456 Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység Ügyleírás: A 210/2009. (IX. 29. ) Kormányrendelet 3. és 6. számú mellékletében meghatározott termékkörök értékesítése.
A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást – ideértve a tevékenység megszüntetését is - haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását, az azt megelőző 8 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Alkalmazott jogszabályok a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX. 29. ) Korm. rendelet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
3. § (4) bekezdése szerint; amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet a napi/heti nyitva tartási ideje, tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, elnevezése, alapterülete (m2), vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja; az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből a Jöt. § (2) bekezdése szerinti termékek; az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont) kiskereskedelem (Kertv. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat, nagykereskedelem (Kertv. § 18. pont); a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve kíván-e az üzletben a 22.
Vonatkozó jogszabályok: - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény - A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény - A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. rendelet - az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. rendelet - A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény - Az üzletek kerthelyiségeinek és szabadtéri rendezvények éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 18/2010. (VIII. 5. ) önkormányzati rendelet - A zaj-és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 22/2008. (XI. 24. ) önkormányzati rendelet - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény - 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól - 235/2019. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról - 2015. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól - 451/2016.
§ (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni. Ügyfél által csatolandó mellékletek: nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat; vendéglátóhely esetében nyilatkozat az üzlettípusról. Hivatalból beszerzendő mellékletek: tulajdoni lap Ügyintézési határidő: 8 nap I. fokon döntés hozó szerv: Jegyző II. fokon döntést hozó szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala Megjegyzés: A mellékleteket a bejelentéssel egyszerre kell benyújtani, az eljárás során hiánypótlási lehetőség nincs.
Középkori városok A középkori városok kialakulása Európában a X-XII. századra tehető Ekkorra a talajművelés fejlődésének (két- majd háromnyomásos földművelés, nehézeke, szügyhám) hatására kialakult a terményfölösleg, ezt követően az ipar, az árutermelés és a pénzgazdálkodás. Az azonos mesterségek űzői korlátozó érdekvédelmi szervezetekbe, céhekbe tömörültek. A középkori városok voltak a céhes ipar és a kereskedelem központjai. Az árutermelés kialakulásával párhuzamosan fellendült a kereskedelem is. A belső kereskedelem ekkor kezdett felzárkózni az eddig is létező külső kereskedelem mellé, hiszen mindenki a piacra termelt. Az árukat a heti, havi és éves vásárokon értékesítették A külső kereskedelem is felvirágzott. Okostankönyv. A tengeren főleg a mesés kelet luxuscikkei (Levantei kereskedelem), valamint a Balti-tenger környéki ipari központok termékei cseréltek gazdát (Hansa-városok). A szárazföldi kereskedelmi útvonalakon a tengertől távoli országok is részt vehettek a cikkek értékesítésében. Sokat segített egy város létrejöttében a piac, a vásár helyének közelsége.
Okostankönyv
Ezekkel a szabályokkal akarták elérni, hogy senki ne szegényed-jen el, és senki ne gazdagodhasson meg nagyon. A céhek tagdíjat szedtek, és ebből segé-lyezték az árvákat és a rászorulókat. Azokat a kézműveseket, akik nem léptek be a céhekbe, kontároknak nevezték, és szigorú-an büntették. Céhmester az lehetett, aki elvégezte a szükséges tanulmányokat, és elkészített egy minta-darabot, amit a letelepedni kívánt város vezető tisztségviselői bíráltak el. A céhekben nem volt munkamegosztás. Kereskedelem: az árutermelés növekedésével létrejöttek a piacok, és fejlődött a kereske-delem. kereskedelem helyi távolsági vízi szárazföldi A kereskedők guide-be tömörültek. A középkor kereskedelmét két kereskedő társaság ala-kította. Az egyik a levantei kereskedők voltak (Velence, Pisa, Genova). Európa és India ill. Európa és a közel kelet kereskedelmét bonyolították. A másik a Hanzai városok szövetsége (Hamburg, Bréma, Lübeck). Észak Európa és Novgorod kereskedelmét bonyolították. A Középkori Város És A Céhes Ipar. Forrás:
A XIII. század közepén Nyugat és Dél Európában nagyobb városok alakultak ki, amik környezetüket látták el, míg Keleten közepes 4-5000 fős városok voltak. Párizs volt ekkor a legnagyobb város. Céhek: A szakmunkások szakmánként külön-külön hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, ezek voltak a céhek. A középkori város és a céhes ipad 2. A céhek teljes jogú tagjai a mesterek, akik saját műhellyel rendelkeztek. A mester először inasként kezdett egy mester mellett dolgozni, majd legényként dolgozott a műhelyben, és vándorútra kellett mennie tanulni, és csak ez után tehette le a mestervizsgát ahol el kellett készíteni a remekművét, illetve lakomát kellett tartani, ahol megvendégelte mesterét, majd csak ez után vált ő is mesterré. A szakmai színvonal magas volt A céhek közti verseny kiküszöbölése érdekében szigorúan korlátozták a munkaidőt, az alkalmazottak és a szerszámok számát, illetve nem volt munkamegosztás, vagyis az elkészítés teljes folyamatát ismerniük kellett. A mester is dolgozott. A céhen kívül iparosokat kontároknak nevezték és üldözték őket.
A piactér volt a központ, itt állt a városháza és a templom, a polgármester és a céhmesterek, kereskedők házai. A XI. századtól a városok száma Nyugat-Európában gyorsan nőtt, a XIII. századtól Közép-Európában is megjelentek. A városfejlődések során a városoknak három típusa alakult ki. Az agrárváros, aminek lakói többnyire mezőgazdasággal foglalkoztak, ezek a városok a földesúr fennhatósága alatt maradtak, csak a bíráskodási önkormányzatot sikerül kivívniuk. Középkori város és céhes ipar. Az ipari és kereskedővárosok, ahol az ipar volt a jelentős, ezek a városok általában kivívták a teljes önkormányzatot, s csak az uralkodónak fizettek adót, a legnagyobb városok a távolsági kereskedelemre berendezkedett városok, amelyek szintén az uralkodó fennhatósága alá tartoztak. kézművesek szakmánként (takácsok, pékek, szabók, stb. ) érdekvédelmi szervezeteket, céheket hoztak létre. A céhek teljes jogú tagjait önálló műhellyel rendelkező mesterek alkották. Voltak olyan szakmák, amelyek képviselői nem tömörültek céhekbe, mert szétszórtan dolgoztak, nők voltak, vagy, mert szervezetileg a király alá tartoztak (pénzverők, bányászok).