Gigantikus áron indul a Csontváry-kép árverése Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén a Budapest Kongresszusi Központban, ahol két külföldről hazatért műre, Schönberger Armand és Rippl-Rónai József egy-egy kiemelkedő… Ismét rekordot dönthet egy Csontváry: de miért ennyire értékesek a festőlegenda képei? 160 millió forintról, a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról indul Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye. A kép becsértéke pedig – az aukciót kedden meghirdető Virág Judit Galéria várakozásai szerint – akár a 450 millió forintot is elérheti.
Az 1937-es 3-ból 5 című installációja, amely 12 millió forinttól kelhet el, a színek, a mennyiségek és a sorok variálásával kísérletezik. A geometrikus-absztrakt irányzatot képviselő Fajó János 6 millió forintról induló Formázott Vászon VI. című, 1989-es monumentális alkotása fekete, kék és sárga geometrikus formákból áll össze és izgalmas átmenetet képez a síkbeli és a plasztikus között. A festőművész korai op-artot idéző, Vonalak negatívban (piros) című művére pedig 5, 5 millió forinttól lehet licitálni. Az árverés kiemelt művei közé tartozik még Lakner László Számok (1989-1991) című festménye, amelyen fehérszínű, nagyméretű, kissé kopottas számok töltik be a teret, a kép kikiáltási ára 10 millió forint. Ugyancsak 10 millió forint az induló ára Hantai Simon Cím nélküli festményének, amit feltehetően az 1950-es évek elején készített. Tematikus árverések a Virág Judit Galériában – Klasszik Rádió 92.1. A mű kiemelkedő darabja a művész experimentális, szürrealista, de már a gesztusfestészet irányába kitekintő korszakának - olvasható a tájékoztatóban. A 128 műalkotást felvonultató árverési anyagban – mindezek mellett – Fehér László, Nádler István, Konok Tamás, Dienes Gábor, El Kazovszkij, Wahorn András, Ef.
A válogatásban klasszikus és kortárs filmek is szerepelnek.
ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. Múlt-kor portál További információk Szerkesztés Rogerius mester Siralmas Éneke, Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000-1530) Turchányi Tihamér: Rogerius mester siralmas éneke a tatárjárásról. Rövid hajak nőknek 2019
Mészöly Gedeon. Budapest, 1939. ) Magister Rogerius: Carmen miserabile. Lateinisch-deutsch. Eisenstadt, 1979. /Burgenländische Bibliothek. / (Németül. ) Rogerius mester Siralmas éneke. In A tatárjárás emlékezete. Szerk. Katona Tamás. Horváth János. Budapest, 1981, Magyar Helikon, 111-148. /Bibliotheca Historica. ) Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen. Übersetzt, eingeleitet und erläutert von Hansgerd Göckenjan und James R. Sweeney. Graz-Wien-Köln, 1985, 132-186. /Ungarns Geschichtsschreiber, 3. Rogerius mester, váradi kanonok Siralmas éneke: Magyarországnak IV-dik Béla ... - Google Könyvek. / (Németül. ) Fontosabb szakirodalom Turchányi Tihamér: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. Századok, 38 (1903) 412-430., 493-514. p. Horváth íános: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest, 1954, 239-254. p. Almási Tibor: A Siralmas ének kézirati hagyományának néhány problémája. Acta Universitatis Szegediensis de Attila]ózsef nominatae. Acta Historica, 84 (1987) 51-56. p. Almási Tibor: Megjegyzések Rogerius magyarországi méltóságviseléséhez.
2004. december 30. 18:15 URL: Az Itáliából származó magyar főpap a szerzője a Siralmas ének (Carmen Miserabile) című gestának, amely a tatárjárás eseményeinek legfontosabb forrása, korát meghaladó mű. A Carmen Miserabile első kiadása Terre Maggioréban, Apuliában született, 1205 környékén. 1232 és 1244 között Pecorari Jakab püspök, bíboros, és pápai legátus, majd 1244-től 1249-ig az angol Toletanus János bíboros káplánja volt. Magyarországon,. Különféle egyházi megbízásai révén gyakran járt Magyarországon - 1233-ban járt először -, s ennek köszönhetően jól megismerte az ország politikai viszonyait. Jelentős szerepet játszott a beregi egyezmény előkészítésében, és valószínűleg ezen tevékenységének is köszönhetően, Nagyváradon főesperesi javadalmat kapott II. András magyar királytól és IX. Rogerius, a tatárjárás krónikása » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely » Panteon Nyomtatás. Gergely pápától, amit 1241 és 1243 között viselt. 1241-ben Nagyvárad püspöke, Benedek a tatárok ellen vonult, de Rogerius Nagyváradon maradt. Egymás után értesült a magyarok vereségeiről és Várad alatt saját szemeivel is láthatta a félelmetes ellenséget.
Az utolsó fejezetben Mátyás király hadisikerei mellett Bécs elfoglalásának leírása szerepel. II. Károly életrajza a 14. századi krónikakompozíció Küküllei János Nagy Lajos -életrajza 1386-1486: önálló alkotás Rogerius mester: Siralmas ének (csak itt található meg) Kiadások Szerkesztés Chronica Hungarorum, Brünn, 1488 Chronica Hungarorum, Augsburg, 1488 (két változatban – magyarországi és külföldi terjesztésre). OSZK Thuróczi János: Magyar krónika. 4-5. ; ford., jegyz. Geréb László, bev. Kardos Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1957 ( Monumenta Hungarica) Thuróczy János: A magyarok krónikája; ford. Horváth János, az 1486-ban Augsburgban nyomtatott, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött ősnyomtatvány színezett fametszeteinek hasonmásával illusztrálva; Magyar Helikon, Bp., 1978 ( Bibliotheca historica), ISBN 963072250X Thuróczy János: Zsigmond király; ford. Horváth János; Pátria Ny., Bp., 1981 Hunyadi János. Rogerius mester Siralmas éneke | Pannon Enciklopédia | Reference Library. Részlet a Magyarok Krónikájából; ford. Horváth János, ill. Füzesséryné Eaich Luca; Pátria Ny., Bp., 1982 Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum, 1-3. ; Akadémiai, Bp., 1985-1988 A magyarok krónikája, 1-2., Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 9632077032 János Thuróczy: Chronicle of the Hungarians; angolra ford.
A tatárok támadása Nagyváradon érte, 1241-ben nemcsak javadalmát, hanem rövid időre személyes szabadságát is elvesztette: a tatárok fogságába esett. Ennek köszönhetően közvetlen közelről ismerhette meg a tatárok magyarországi módszereit, a tatárjárás fontosabb eseményeit. Személyes élményei alapján 1243-44-ben írhatta meg egyetlen ránk maradt történeti művét, amelynek fontos értéke, hogy benne nemcsak a tatárjárás eseménytörténetét foglalta össze, hanem éleslátó elemzésben tárta fel az 1230-as évek politikai állapotait. Az ország erejének és ellenálló képességének meggyengülését a király és a magyar előkelők között húzódó ellentétekre vezette vissza. A gesta szövege először Thuróczy János 1488-ban Brünnben megjelent krónikájában, annak függelékeként látott napvilágot. A forráskritikai kutatások filológiai eszközök segítségével bebizonyították, hogy e kiadás alapjául nem az eredeti, 13. századi szövegváltozat szolgált, hanem annak valamely későbbi másolata. Feladatok Elevenítsd fel, hogy melyek a gesta legfontosabb műfaji jellemzői!
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom IRODALMUNK KEZDETEI LATIN NYELVŰ VILÁGI IRODALOM (Madas Edit) Rogerius mester Siralmas éneke Teljes szövegű keresés A Siralmas ének nem tartozik a királyi udvarhoz köthető krónikás hagyományhoz, s nem is ének. Műfaja szerint a tatárjárásról szóló történeti elemzés és emlékirat, melyet egy ajánlólevél foglal keretbe. Az itáliai származású Rogerius (1202-1266) többször járt Magyarországon, s itt különböző egyházi tisztségeket viselt; 1241-ben éppen Váradon tartózkodott, és a beözönlő tatárok fogságába esett. A Siralmas ének ben az országot és saját magát egyformán sújtó tragédiáról számol be egykori patrónusának. A tatárok gyors győzelmének okait a korban szokatlan következetességgel kutatja, s a hazai közállapotokban, a belső viszálykodásban jelöli meg. A személyesen átélt borzalmakat drámai erővel idézi fel. Nemcsak mint történeti ábrázolás, hanem mint irodalmi mű is elsőrangú. A kódexekről A kódex középkori kézzel írott könyv.