Kecskemét vezetése fontosnak tartja, hogy a belváros szívében létrejöjjön egy multifunkcionális közművelődési, közösségi központ. A város a kulturális intézmények közös fejlesztésében is látja a népességmegtartó és népességvonzó erő és a turisztikai vonzerő növelését. A Hírös Agóra multifunkcionális közösségi központ létrehozása nem csak Kecskemét, hanem az egész kistérség fejlődéséhez hozzájárul majd. Ezzel egy olyan példátlan összefogás valósulhat meg a térségben, amely a lakosság számára a mindennapi élet számos területén is érezhető pozitív hatásokat fejt ki. A HÓNAP DOLGOZÓJA, Kecskemét, 2022-07-21. Pozitív hatással lehet a gazdaságra a turizmus fellendítésével, a piacképes műveltséggel rendelkezők számának növelésével, a népművészeti hagyományok megőrzésével, az alkotókészség fejlesztésével. A megvalósítás a térség hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai körében is javítja a művelődéshez való hozzáférés lehetőségeit, miközben egyik kiemelt célcsoportja az ifjúság. A megvalósuló programok célja nem csak a minőségi szabadidős szolgáltatások biztosítása, hanem az Európai Unió felnőttképzési szakemberei által kidolgozott kulcskompetenciák fejlesztése is.
Reklám videó: Kecskemét Táncegyüttes
Magyar rapszódiája, Kodály Zoltán toborzója és számos ismert és imádott dallam is.
Magyarország képviseletére a magyar CIOFF(Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetsége) minden évben delegálja a Kecskemét Táncegyüttest nagy nemzetközi fesztiválokra. Művészeti asszisztens: Böde-Harkai Csilla, Márkli Zsuzsanna, Molnár Máté Művészeti vezető helyettes: Böde István Gábor Művészeti vezetők: Lukács László néptáncpedagógus Lukácsné Haránt Eszter néptáncpedagógus, Mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei A Kecskemét Táncegyüttes korábbi művészeti vezetői: Nagy Dezső, Farkas Zoltán (Batyu), Kopasz István, Szeverényi Anikó, Bedőcs József Az együttesnek nincs saját zenekara, a zenei kíséretet rendszerint a Hírös Zenekar látja el. Vezetője: Hegedűs Máté Külföldi fellépések, szereplések: Amerikai Egyesült Államok 2019, Ausztria, Bulgária ( Montana 2019), Csehország, Dánia, Fehéroroszország 2017, Finnország, Franciaország (1983, 1992, Gannat 2014), Görögország (és Ciprus), Hollandia 2009, Kanada 2016, Kína-Makaó 2019, Lengyelország, Németország, Oroszország (Baskíria 2021), Portugália (Azori szigetek 2017), Románia, Svájc, Szerbia, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan 2017, Törökország (és Ciprus, Ankara 2019, Isztambul 2018, Rodostó, Silivri).
A kárpátaljai magyarság megpróbáltatásairól Dupka György, a Szolyvai Emlékpark igazgatója szólt. A történész elmondta: eredetileg költőnek készült, ám, amikor a háború alatti és utáni borzalmakról már nyíltabban lehetett beszélni, úgy döntött: felhagy a versírással, és kizárólag a "magyarság szenvedéstörténetének" feltárására koncentrál. A Polgárok Házában kedden két rettenetesen fontos könyvet mutattak be. Mindkét jelző indokolt: amiről ezek a kötetek szólnak, az maga a rettenet, és éppen ezért annyira fontos, hogy beszéljünk róla. "A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Erdély, Felvidék és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája" címmel tavaly novemberben tartott konferencia előadásait tartalmazó kötet, illetve Domonkos László "Goli otok, a Pokolsziget" című munkája egyaránt a huszadik század szégyenletes, hosszú évtizedekig gondosan titkolt, és sokak előtt a mai napig ismeretlen rémtetteit veszi górcső alá. A könyvbemutatón a konferenciakötet szerkesztő Botlik József történész beszélt az elszakított magyarság 1944-45-ös kálváriájáról.
Az Adriai-tengerben, a Kvarner-öböl déli részén, a szárazföldtől 16, a gyönyörű Rab-szigettől 6 kilométerre fekszik a szinte teljesen kopár, lakatlan Goli otok. A rendkívül szabálytalan partvonalú szigetet sokáig csak pásztorok használták legeltetésére, majd az első világháború alatt egy kisebb fogolytábor működött itt. 1949-ben azonban hivatalosan is állami börtönné vált: itt működött a titói Jugoszlávia leghírhedtebb munkatábora. Becslések szerint több mint tízezren raboskodhattak itt 1949 és 1989 között, leginkább politikai elítéltek, de köztörvényes bűnözők is. A foglyok rendkívül embertelen körülmények között éltek. Napi 12-14 órás munkát végeztettek velük a kőfejtőben, nyáron 35-40 fokban, télen a hideg bóra miatt gyakran fagyban, és nem voltak ritkák a fogolyverések sem. A sziget történetét dolgozza fel az Ünnepi Könyvhétre megjelenő dokumemtumprózájában Domonkos László. Támaszkodik saját, turistaként a szigeten tett látogatására is, felhasznál számos történeti forrást vagy irodalmi alkotást, hogy bemutassa a láger létrehozásának körülményeit, a rabok mindennapjait.
Ennél tökéletesebb helyet aligha lehetett volna találni egy bolsevik büntetőtábornak – mutatott rá Domonkos László. A börtönsziget számos tekintetben ugyanúgy működött, mint a GULAG. Az első "lakóknak" szinte nulláról kellett felépíteniük mindent, beleértve a saját szegényes barakkjaikat is. A foglyoknak kegyetlen kínzások sorát kellett kiállniuk. A történész jellemző példaként említette, amikor a veteményeskert zöldségei számára a raboknak saját testükkel kellett árnyékot adniuk a tűző nappal szemben. Goli Otok egy tekintetben azonban a GULAG-ot, vagy Recsket is túlszárnyalta embertelenségben. könyv A Gulag-szigetvilág 1-3. 1973-ban látott napvilágot Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag-szigetvilág című nagyszabású regénye, minek következtében a szerzőt a szovjet vezetés rövid úton megfosztotta állompolgárságától és kiuta... Ennek személyes oka is volt: a szovjetek az ő édesapját is elhurcolták, és beosztották egy "munkaszázadba", majd, miután innen megszökött, büntetésül egy GULAG táborba zárták – ily módon a magyarok százezrei által megélt pokoljárás mindkét fő módját megtapasztalhatta.
Holott valójában "Tito rendszere egy világméretű átverés volt" -szögezte le Domonkos. A tetszetős felszín alatt ugyanolyan brutális kommunista diktatúra bújt meg, mint Rákosi, vagy Sztálin rezsimje. Ennek a szakember szerint a legékesebb példája Goli Otok, amelynek első lakói paradox módon azok a sztálinista, vagy annak tartott kommunisták voltak, akik a jugoszláv és a szovjet diktátor 1948-as szakítása után egyik percről a másikra. "ellenséges elemekké" váltak. Déli szomszédunknál ugyanaz a tisztogatás zajlott le ezekben az időkben, mint nálunk – csak nem a "titóista", hanem a "sztálinista" vált szitokszóvá, és sokszor szó szerint halálos bélyeggé. Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Lásd a kapcsolódó termékek alapján Navigációs oldal Részletek Általános tulajdonságok Szerző nemzetisége Magyar Általános jellemzők Szerző: Domonkos László ISBN / ISSN: 9789638967459 Gyártó: CEPoliti Kiadó törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak.
Kárpátalja esetében ezt a jelenséget még tetézte, hogy Sztálin számos más népcsoporthoz hasonlóan a magyarokat is a kollektívan bűnös nemzetek közé sorolta. Ennek jegyében adták ki 1944 november 16-án a hírhedt 0036-os számú parancsot, mely szerint 18-55 éves kör között minden magyar férfit "jóvátételi munkára" köteleztek a Szovjetunióban. A történész megjegyezte: a háború végén felmerült a Kassától Máramarosig húzódó "Nagy-Kárpátalja" létrehozása is. Az elképzelést végül Moszkvában ejtették – ám addigra a magyarok deportálásáról szóló rendelkezést már ezeken a területeken is végrehajtották. Sokaknak az életkor sem jelentett védelmet. Aki ugyanis 1938-1944 között, a magyar uralom idején bármilyen vezető pozícióban volt, mindenképp deportálandónak számított. Volt olyan országgyűlési képviselő, akit 80 évesen vagoníroztak be. A kutatások jelenlegi állása szerint Kárpátaljáról 1944-45-ben mintegy hetvenezer nemzettársunkat hurcolták el. Domonkos László író-történész a "jugoszláv GULAG-ról" Goli Otokról írt könyvéről beszélt.
Address: Laskai Osvát Antikvárium 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 6.