-Csak menjünk az orrunk után - szólt a többiekhez Bagoly-, amíg el nem érjük az illat forrását! (Guggolásból felugrunk) Fáj a kutyámnak a lába Fáj a kutyámnak a lába, Megütötte a szalmába. Ördög vigye a szalmáját, Mért bántotta kutyám lábát? Fáj a kutyámnak a hasa, megütötte török basa. Ördög vigye török basát, Mért bántotta kutyám hasát? Fáj a kutyámnak a farka, odacsípte ajtóm sarka. Ördög vigye ajtóm sarkát, Mért bántotta kutyám farkát? Cica Orra puha, talpa bársony, egerészik a padláson. Kedvence a friss tejecske, meg a kemence melege. Galambosi László: Dió Azt fütyüli a rigó Megérett már a dió! Le kell verni mind a fáról, Öregapó diót zsákol. Hív anyóka. Bartos erika tükör brown. Jó ebéd lesz. Gőzölög a diós rétes. Bartos Erika: Tükör Tükör előtt álldogálok, Elmesélem, amit látok. Van egy orrom, van két szemem, Van egy szám és van két fülem. Homlokom és selymes hajam, Itt az állam, itt a nyakam! Nézd, amikor vidám vagyok, Mosolygok egy ilyen nagyot! Amikor meg bosszantanak, Ráncolom a homlokomat! Hogyha nagyon megijedek, Félelmemben szám is remeg!
Velük mindig, mindig beszélgetnek, meg feladatot kapnak, hogy ügyesek legyenek! Az a szörnyű Karesz dícséretet kap, ha nem csinál semmi jót, csak egyszer szót fogad... Én mindig jó vagyok. Ma azért is rossz leszek! Szeressenek engem is úgy, mint egy rossz gyereket! Könyvajánló: Szókimondóka sorozat a testrészekről.
Mutassák meg magukon is. Lehet olyat is játszani, hogy pillangó vagy madár hova, melyik részére száll a gyereknek. Nevezze meg. Tollal megsimogatni adott testrészt. Hol érzi a simit? stb... #380 Szeretnék segítséget kérni, szükségem lenne egy óvodai csoportra vonatkozó egészségterv projekttervre. (Tervezés, probléma feltárás, probléma kezelés). (3-5 napra). Utoljára módosítva: 2017 November 18
Nyolc alap sörrel, évi 15-20, ahogy ők hívják, "Kísérleti Nyúllal", 250 ezer literes éves kapacitással működik a Fehér Nyúl sörfőzde Budapest közepén. Az idei nehéz évről és a kisüzemi sörfőzés jövőjéről beszélgettünk Sajgó Álmossal, a sörfőzde egyik alapítójával. Eleinte hobbinak indult. Otthoni körülmények között, konyhai eszközökkel kezdett két barát kísérletezni a sörfőzéssel. Mivel szűk környezetükben osztatlan sikert arattak, megépítették első komolyabb berendezésüket, és a hatodik emeleti lakásból átköltöztek egy családi ház pincéjébe. Végül 2015-ben döntöttek úgy – lelkes közönségük bátorítása mellett – hogy belevágnak egy igazi kisüzemi sörfőzde létrehozásába. – Budapesten, a Soroksári úton, az egykori textilgyár területén találtuk meg barátommal, Meiszner Péterrel a Fehér Nyúl sörfőzde tökéletes helyét – kezdi Sajgó Álmos – itt, immár három éve gyártunk magas minőségű termékeket. Jelenleg nyolc sörünket lehet elérni egész évben, emellett néhány szezonális sörrel is visszatérünk rendszeresen az évszaknak megfelelően.
"Recesszió idején is képesek lennénk növelni a fogyasztóink számát, mert még mindig sokan vannak, akiknek a prémium kategória a külföldi importsöröket jelenti. Itt nem arról van szó, hogy a piac elért egy telítettséget és egy általános visszaesés magával rántaná ezt a piacot. Éppen ellenkezőleg, a visszaeséssel ellentétes tendenciát lenne képes produkálni, mert egyrészt egy olyan termékkategóriáról beszélünk, melynek vásárlói nem árérzékenyek, másrészt látjuk a nemzetközi példákat, csak az információ, ez a fajta sörkultúra még nagyon sokakhoz nem jutott el, és éppen ez a célja a jelenlegi tőkebevonási akciónak is" – mutatott rá Szuda. Fehér Nyúl sörfőzde Véleménye szerint azzal, hogy a nagyipari sörfőzdék is reagáltak az új irányzatra és felvették a kínálatukba az olyan, hagyományosan kisüzemi fajtákat, mint az IPA vagy APA, éppen az ő szekerüket tolják, hiszen jól megtámogatott marketingkampányokkal viszik hírét, hogy van élet a lageren túl is, és ébresztik fel az igényt a fogyasztókban a másfajta termékekre is, ahonnan már csak egy lépés, hogy egy drágább kategóriájú kisüzemit is levegyenek a polcról.
Szuda János fotó: Mónus Márton A befektetők tőkeemelés formájában egy zártkörű részvénytársaságban vásárolnak tulajdonrészt, és amennyiben a kampány eléri a 120 milliós célt, akkor ez a társaság jut 10 százaléknyi részesedéshez a Fehér Nyúl Kft-ben, tehát indirekt tulajdonossá válnak. Azért emellett a technikai lebonyolítás mellett döntöttek, mert a közösségi finanszírozás feltétele a részvénytársasági cégforma, de Szuda szerint a Kft. részvénytársasággá alakítása hosszadalmas és bonyolult procedúra lett volna. Bár minden leendő tulajdonos részesedik majd a cég profitjából, Szuda szerint a legkisebb összeggel belépők esetében inkább az lehet motiváló tényező, hogy így ők is részesévé válhatnak egy főzde életének, működésének, míg a tovább skálázott befektetési egységeknél már megjelenik a pénzügyi tervezés és a várható hozamok motiváló ereje is. Rövidtávon nem érdemes haszonnal számolni, hosszabb távon annál inkább A leendő befektetőknek azzal kell számolniuk, hogy a következő három évben nem lesz osztalékfizetés, a profitot további fejlesztésre forgatnák vissza, utána viszont az új tulajdonosok is részesülnek majd a sörfőzde eredményeiből.
Mi a közös egy filmesben, egy mérnökben és egy IT-sban? A közös sörfőzde. A Fehér Nyúl Sörfőzde és Taproom három alapítója teljesen különböző területekről érkezett, de a minőségi sör iránti szeretet összehozta őket. 2017. márciusában a Soroksári út egykori harisnyafestő épületében kezdték el hivatalosan a működésüket és a lelkesedésük azóta is töretlen. Az azóta eltelt öt év rengeteg változást hozott a piaci környezetben, sörkultúrában, vendéglátásban, az elmúlt két év válságáról nem is beszélve. A kezdetekkor az volt az elképzelésük, hogy kell néhány megbízható és kiváló sör, ami mellett majd néha kísérletezni tudnak egy-egy másféle sörrel. Az induló szortimentből ehhez képest már csak a Fehér Nyúl IPA változatlan, cserébe idén már szinte minden héten megjelenik egy új sör. A kezdeti 4-5 fő helyett ma már 15-en részei a csapatnak. Közben szaporodtak az erjesztőtartályok, a növekvő keresletnek megfelelően bővült a kapacitás. Mit is jelent ez pontosan? Alapelvüket követve, olyan minőségi, kisüzemi sörökkel szerettek volna előállni, amiket kóstolva minden sörrel kísérletező vagy sörkedvelő megtalálhatja kedvencét.
A 2010-es évek elején Budapestről indult kézműves sör forradalom fényében talán senkit nem lep meg, hogy határainkon belül a főváros büszkélkedhet a legnagyobb sörfőzde-denzitással. Itt található a három nagy sörgyár közül kettő (a Dreher és a Kőbányai) és szinte megszámlálhatatlan mikro, kisüzemi és kézműves sörfőzde. Ha tehát arra vagy kíváncsi, hol készül pontosan kedvenc söröd, görgess tovább! Összeszedtük a város 8 legnépszerűbb főzdéjét egy pest megyei bónusszal kiegészítve teljesen véletlenszerű sorrendben. Az egyik legrégebb óta üzemelő kisüzemi sörfőzde Budapesten Csepel ipari negyedében található. A magyar Motor City füstös szívében. Itt született a Rizmajer még a 90-es évek elején, a szabad piac idején több száz új főzdével együtt. Kortársai zömével ellentétben a Rizmajer lassan harminc éve töretlen lendülettel halad a mindenki számára elérhető kézműves sörök élbolyában. A Rizmajer sörfőzde helyszíne: Málnás Búza, Cingulus Porter, Cortez Kukorica Egy jóval fiatalabb, de nem kevésbé tekintélyes sörfőzde, a Horizont a hazai kisüzemi sörfőzés elitközösségét gyarapítja minőségben és elismertség szempontjából egyaránt.
Ezzel együtt – úgy vélem – szerencsésen átvészeltük ezt az időszakot. Elindítottuk a webshopunkat, melyen keresztül az egész ország területére vállalunk szállítást, ez rengeteget segített a karantén alatt. Illetve különböző kedvezményeknek is köszönhetően meg tudtuk tartani mind a 12 munkavállalónkat. Milyen alapanyagokkal dolgoznak? – A sörgyártásnak négy fő alapanyaga van: a víz, a maláta, a komló és az élesztő. Ezek közül sajnos csak a víz az, amit megbízhatóan, folyamatosan itthonról tudunk beszerezni. A malátát és a komlót szinte száz százalékban külföldről vesszük. Sem a hazai malátagyártás, sem a komlótermesztés jelenleg nem alkalmas a kisüzemi igények kielégítésére. Lát ebben fejlődési lehetőséget? – A kisüzemi sörfőzdék piaci részesedése itthon, ma 2-3 százalék. Az ágazat minden szereplője elkötelezett a fejlődés mellett, mi is úgy véljük, hogy a kisüzemi sörgyártás a nyugat-európai számok felé halad, ahol már 10 százalék feletti a részesedés. Mivel egyre nagyobb az igény a kisüzemi sörökre, egyre több sörfőzdét alapítanak, a meglévők növelik a kapacitásaikat, így mindenképpen lenne igény a hazai alapanyagra.