Jön a fej. S vér és vér a szőnyegen! Keresztelő Szent János - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István) Kicsin-korodban menél a' pusztában, Világiakat távoztatván abban: Tiszta élet-ért lakál barlangokban, Tested födözted teve-ször ruhával, Es övedzettél sanyarú madzaggal: Eteled vólt, erdei méz, sáskával; A' több Próféták Christust csak hirdették, Ö el-jövését csak meg-jövendölték: De te-általad újjal mutattaték, Radnóti Miklós: Két szentkép – János nem ösmert sohase, de sokszor napestig vízben állt; ruháját szőtték teveszőrből, deréköve bőr volt, étele sáska s erdei méz! AZ Keresztelö Szent János napja, Lelkeink istápja; kin örvendeznek, és énekelnek keresztyén népek. Annya méhében Christust köszöntvén, röpöse örömben: Azért vigadván, hálákat adgyunk Szent János napián. Sötét Pogányság, im világosság; tavozzék már vakság: Mint fényes tüzzel, oktat Szent János születésével. Üzd sötétséget, sok rút vétséget, Szent János világa; Hogy köztünk fénlyék, és nevelkedgyék Christus országa.
Mivel a kolostor is Keresztelő Szent Jánosról lett elnevezve, a kutatók elképzelhetőnek tartották, hogy a szent maradványaira bukkantak. Az ereklyéket tartalmazó homokkő dobozon ez a felirat állt görögül: "Isten, óvd a szolgádat, Tamást. Szent Jánoshoz. Június 24. " A radiokarbonos vizsgálatok szerint a szigeten talált csontok egykoron egy, a Közel-Keleten, a Kr. u. 1. században élt férfihez tartoztak. Az adatok valóban stimmelnek, de bizonyítani természetesen sohasem lehet majd. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Ezek közül az egyik a damaszkuszi Omajjád-mecset, amely a 8. században épült, Keresztelő Szent Jánosról lett elnevezve, és úgy hírlik, a szentélyében lett eltemetve a prófétai fő. A római Szent Szilveszter templomban is őriznek egy koponyát, amelyről azt állítják, hogy János feje. A franciaországi Amiens 13. századi katedrálisában is elkülönített helye van egy koponyának, amelyről úgy hiszik, a szent feje, és a keresztesek hozták el Konstantinápolyból 1206-ban. Továbbá Münchenben egy múzeum is azt állítja, hogy számos ereklyéi között tudhatja a fejet, amelyet pápai engedéllyel V. Vilmos bajor herceg gyűjtött össze a 16. század közepén. Mindezek mellett számos múzeum és kolostor – Egyiptomtól kezdve Montenegróig bezárólag – állítja azt, hogy Szent János egyéb testrészei vannak a birtokában. A legenda folytatódik 2010-ben bolgár régészek bejelentették, hogy találtak egy csontokkal teli ereklyetartót a Bulgáriához tartozó, Sveti Ivan (magyarul: Szent János) nevű Fekete-tengeri sziget lerombolt középkori kolostorában.
Kivégzése után tanítványai eltemették (14, 12), régi hagyomány szerint Szamariában. Tanítványainak saját imádságuk (Lk 11, 1; 14, 12) és böjtölési gyakorlatuk (Mk 2, 18; Mt 9, 14; Lk 5, 33) volt. Az ApCsel 19, 7: Apolló mellett megjelenik Efezusban Keresztelő János 12 tanítványa, akik csak ~ keresztségét vették föl, de a Szentlelket nem kapták meg (19, 2), ezért még meg kellett ismerniük a ker. tanítást és föl kellett venniük a keresztséget (18, 26; 19, 5). E tanítványok egy része Pál ap. tanítása nyomán elismerte, hogy a Lélekkel keresztelő Jézus a Messiás. Az Egyház június 24-én ünnepli meg test szerinti (földi) születésnapját. Ennek oka, hogy Mária és Erzsébet találkozásakor az Üdvözítő közelsége miatt János már anyja méhében megszenteltetett: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lk 1, 41). Általában Illés próféta öltözetében, szőrruhában, bőrövvel ábrázolták, attribútumai: keresztzászló, bárány könyvön vagy a lábánál.
a tűzből támadt életre utalnak. Ezt az archaikus képzetvilágot az Egyház beépítette az esztendő liturgikus rendjébe, így került az ünnepi szentelmények közé a Szent Iván-napi tűzszentelés ( Szent Iván tüze). Himnusz, olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából Himnusz Zsenge korodban a zsivajt kerülve puszta odvába menekült a lelked, hogy megóvd élted a világ bűnétől, s tiszta maradhass. Ifjú juhok vagy teve durva szőre fedte a tested hideg éjek ellen, kortyot ér nyújtott, eledelt a sáskák s erdei méhek. Próféták gyakran a jövőbe látva zengtek a Szentről, aki eljövendő. Ám te ujjaddal mutatod meg őt: az isteni Bárányt. E kerek földön sosem volt oly áldott szent, miként János, hiba nélkül élő, s így a föld bűnét lemosni a vízben érdemesült ő. Hármas-egy Isten, neved áldja minden: ég dicsér, s mi is, kiket a bűn még nyom, kérünk, irgalmazz, bűneink bocsásd meg, s vedd a szívünket! Ámen. Olvasmány Szent Ágoston püspök beszédeiből Keresztelő Jánosnak sajátos módon megszentelt születését ünnepli az Egyház.
A római Keresztelő Szent János-bazilika (Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház) az Egyház legtekintélyesebb temploma. Istenünk, te azért támasztottad Keresztelő Szent Jánost, hogy népét előkészítse Krisztus Urunk méltó fogadására. Add meg Egyházadnak a lelki örömök ajándékát, és vezess mindnyájunkat az üdvösség és a béke útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. * * * Szent Iván-i tűzugrás (Buják, Nógrád megye, 1930-as évek) A magyar nyelvterületen Keresztelő Szent János napját Szent Iván napjaként emlegetik. Szent Iván éjszakája a nyári napforduló, vagyis az esztendő legrövidebb éjszakájának ünnepe. A Szent Iván név a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet. A nyári napfordulót ősidőktől fogva számon tartja minden nép. Legtöbbször lángoló tűz gyújtásával ünneplik. Ide kapcsolódik a tűzugrás hagyománya is. Az archaikus európai képzetvilágot az Egyház beleépítette az esztendő liturgikus rendjébe, egyúttal természetesen a maga világképe szerint értelmezte.
Iskolánk névadó szentje ezért is ő.
Idén első alkalommal az ENSZ hivatalos támogatásával tartják meg a vizes élőhelyek világnapját, ezzel is felhívva a figyelmet a világ vizes élőhelyeinek kritikus állapotára és fontosságára. A világnap alkalmából a WWF közép-kelet-európai szervezete (WWF-CEE) és a The Coca-Cola Company megerősítette elköteleződését az Élő Duna program mellett, amely a vállalat globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation támogatásával segíti elő a folyó és ártere helyreállítását, illetve a Duna medre melletti területek klímaváltozás-állóságát. Miért fontosak a vizes élőhelyek? Jelenleg a Föld felszínének 6 százalékát borítják ártéri vizes élőhelyek, az ilyen területek mintegy 87 százaléka tűnt el az elmúlt 300 év során. Ma a vizes élőhelyek háromszor gyorsabban tűnnek el, mint az erdők, ami számtalan, az ártéri környezetben élő növény- és állattfaj fennmaradását veszélyezteti. (Forrás: Global Wetlands Outlook). A Duna mentén az árterek és vizes élőhelyek több mint 80 százalékát veszítettük el az elmúlt 150 év során.
Eddig 169 ország írta már alá a Ramsari Egyezményt. A vízimadarak és élőhelyeik védelmében az iráni Ramsar városában írt alá 18 ország nemzetközi egyezményt 1971. február 2-án, azóta minden évben ez a nap a Vizes élőhelyek világnapja. Ez volt a világon az első olyan nemzetek közötti, globális egyezmény, melynek célja valamilyen természeti érték védelme. A Ramsari Egyezményt aláíró kormányok a biológiai sokféleség megőrzése érdekében vállaltak felelősséget, írja a ramsari egyezmény magyar weboldala. Az egyezmény a kétezres évekre már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Eddig 169 ország írta már alá az egyezményt. Magyarország 1979-ben csatlakozott a közösséghez, és jelenleg 29 ramsari területtel rendelkezik. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes élőhelyek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozzák meg, hogy az ökológiai jellegét ne károsítsák.
A halban gazdag holtágak bőséges táplálékkal látják el a madárvilágot, melynek fontos képviselői például a gémfélék és a fekete gólyák. A Béda-Karapancsa tájegység különlegességei a ma is működő fokok és a száz évnél idősebb ligeterdők, ahol számtalan denevérfaj és több pár réti sas él. Ezeket a ramsari területeket és a Duna menti ivóvízbázisokat is veszélyeztetik azok a tervek, melyek a Duna medrének átalakítására koncentrálnak. A beavatkozások célja, hogy teherszállítási célú hajózás biztosítására közlekedési útvonalat alakítsanak ki a folyó hazai szakaszain – még ott is, ahol a Duna medre erre alapvetően nem alkalmas. A WWF Magyarország szerint a Duna medrébe csak úgy lehet beavatkozni, hogy az a folyó és a tőle függő vizes élőhelyek jó állapotát biztosítsa. A dunai hajózás feltételei a navigációs- és vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztésével, a kikötői és logisztikai infrastruktúra megújításával és új, modern hajóflotta kialakításával is javíthatóak. Ezek pedig nem igénylik a meder drasztikus átalakítását.