A Játékszín januárban bemutatott bűnügyi komédiája. Alfonso Paso – Horvát János: HAZUDJ INKÁBB, KEDVESEM! Írta: Alfonso Paso Fordította:Horvát János Júlia TÓTH ENIKŐ Eliza ROMÁN JUDIT Lorenzo CSONKA ANDRÁS Carlos KEREKES JÓZSEF Rosa SZŐLŐSKEI TIMEA Juan VADÁSZ GÁBOR Detektív KOCSÓ GÁBOR Pap GIELER CSABA Apácák PETYI JÁNOS Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY Jelmeztervező: KOVÁCS YVETTE ALIDA Ügyelő: PETYI JÁNOS Súgó: SAJBEN ANITA Rendezőasszisztens: PETYI JÁNOS, VARGA MIKLÓS Rendező: RADÓ DENISE Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Színházi kritika – Hazudj inkább, kedvesem! – Budaörsi Infó. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor…
fordító Horváth János díszlettervező Znamenák István jelmeztervező Cselényi Nóra zeneszerző Zságer-Varga Ákos súgó Mészáros Csilla rendező Znamenák István Hazudni rossz, értem? Bár néha kétségtelenül muszáj: hol a helyzet hozza úgy, hol a jellem parancsolja meg, hol pedig a szenvedély diktálja így. Ezúttal eme harmadik eset esete forog fenn: jólét-szülte, unalom-nemzette hazugságok hálóját csodálhatjuk meg, valamint a folyamatot, melynek során fentemlített háló egyre tágabb, egyre áthatolhatatlanabb – és a maga módján egyre szórakoztatóbb lesz, olyannyira szórakoztató, hogy halálra (olykor a szó legszorosabb értelmében) röhögjük magunkat, mire kikeveredünk belőle. De ha mégsem, és élve gabalyodnánk ki a hálóból, akkor örömmel üdvözölhetjük magunkat a valóságban, ami – többek között – arról nevezetes, hogy nincs a világnak az a szemenszedett hazugsága, amelynek esélye volna felvenni vele a versenyt. bemutató 2016. Hazudj inkább, Kedvesem!. szeptember 17. helyszín Színházterem Az előadás hossza 150 perc 1 szünettel.
Szereposztás: Júlia TÓTH ENIKŐ Eliza ROMÁN JUDIT Lorenzo CSONKA ANDRÁS Carlos KEREKES JÓZSEF Rosa SZŐLŐSKEI TIMEA Juan VADÁSZ GÁBOR Detektív KOCSÓ GÁBOR Pap GIELER CSABA Apácák PETYI JÁNOS Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY Jelmeztervező: KOVÁCS YVETTE ALIDA Ügyelő: LACZKÓ EDIT Súgó: SAJBEN ANITA Rendezőasszisztens: PETYI JÁNOS Rendező: RADÓ DENISE Adva van egy vonzó, ám kissé hazudós feleség, egy roppant megértő, de rendkívül elfoglalt férj, a kedves, ámde hihetetlenül feledékeny családi barát és a megbízható, bár kissé merev szobalány. Szenteste van, a feleség és a szobalány a családi szertartást készítik elő. És akkor...
Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST × Ez a weboldal cookie-kat használ, a további böngészéssel hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További tájékoztatást a weboldalunkon megtalálható Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. RENDBEN
Színhelyünk Madrid, napjaink Madridja, ahol a Nyugat jólnevelt jóléte egybeolvad a Dél duhaj temperamentumával: a macsóival, akik akkor is kívül-belül matadorok, ha egyébként kettős könyvelők, továbbá forróvérű szenyoritáival, akiknek úgy pereg a nyelvük, akár a kasztanyetta. Csak hát hazugságokat pereg a nyelvük, még csak nem is érdekből vagy pláne gonoszságból: csak mert – jólét ide, temperamentum oda – unatkoznak. A többiek pedig, ha van bennük egy szikrányi jólneveltség – és van –, hát nem hazudtolják meg. inkább vele tartanak, amíg lehet, és sokáig lehet, egészen addig, hogy a végén már mindenki hazudik mindenkinek. És egész jól elvannak így. Illetve elvolnának, ha a szalon falain túl nem fegyverrel a kézben hazudnának, aminek persze nagyon is igazi következményei szoktak lenni, nincs ez másképp ezúttal sem. És az sincs másképp, hogy ezúttal is, az összes hazugság végül csak-csak összeáll egyetlen igazsággá, és egyáltalán nem biztos, hogy ettől jobban elleszünk. Mesejáték arról, hogy miért volna talán okosabb, ha hazudnánk igazmondás helyett; és arról, hogy miért van az, hogy az előbbit mégsem szabad.
[5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Képek [ szerkesztés] 1895 1905 Mai Manó háza és egykori budapesti műterme További információk [ szerkesztés] Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k. ), Berényi Gábor (6. ), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993– Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budai-Bernwaliner József ny. Bp., 1938–39 Révai Új Lexikona. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996– Új magyar életrajzi lexikon. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest Nemzetközi katalógusok VIAF: 3554276 OSZK: 000000002933 NEKTÁR: 388138 PIM: PIM63990 ISNI: 0000 0000 7869 9772 RKD: 409326
A Mai Manó Ház 1999 óta látogatható kiállítótérként. A kívül – belül lenyűgöző 125 esztendős épület története önmagában is kivételes, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a Ház számos izgalmas kiállításnak és különleges eseménynek adott otthont. De mégis, mit tehetünk akkor, ha nem mehetünk a Manóba? A #múzeumozzaszobádból sorozatunk soron következő bemutatkozójában összegyűjtöttük azokat a webes felületeket, ahol a Mai Manó Házat ez idő alatt is követni lehet. A Mai Manó Ház története jóval az internet előtti időkre nyúlik vissza. A 125 éves épületet Mai Manó a császári és királyi udvari fényképészmester építtette és a budapesti Nagymező utca 20-as szám alatt található. Eredetileg műteremháznak készült, de a történelem folyamán volt már iskola, bemutatóterem, lakóház, sőt ezeken kívül a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. Mégis, talán a "pesti Broadway", vagyis az Arizona mulató lehet a legismerősebb elnevezés mindenki számára. A kalandos sorsú épület bérleti jogát a Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdte kivásárolni.
2014. 02. 09:40 Marc Riboud: a háborúellenes fotográfia ikonja – Nagyítás-fotógaléria A kilencvenéves francia fotográfus Marc Riboud, aki az egyik leghíresebb, ikonná vált háborúellenes fotográfiát is készítette – amely a Howard Greenberg-gyűjteményből rendezett tárlaton is látható volt a Mai Manó Házban – most, távol-keleti utazása során készített fotográfiáival mutatkozik be. 2014. március. 23. 20:05 Plázs Elefántok sétálnak Manhattanben - íme a hét fotója A Mai Manó Ház rajongói e héten Otto Bettmann 1968-as alkotását választották a hét fotójává. 2014. január. 03. 15:52 Ártoplista: méregdrága fotókat őriznek Budapesten Toplistát tett közzé a Mai Manó Ház az egyik kiállításán szereplő legértékesebb fotókból a biztosítási értékek alapján. 2013. 19. 22:20 Fej nélküli emberek képei a 19. századból Már a Photoshop előtti korszakban is előszeretettel manipulálták a fényképeket. A Mai Mano Ház 19. századi fejetlen képekből közölt egy összeállítást. 2012. 13:50 Magyar fotók a Life Magazin legjobbjai között 1936-ban ezen a napon jelent meg először a LIFE Magazin.
Nagyon köszönjük a lehetőséget, és reméljük, máskor is lesz hasonló alkalom. A SINOSZ tagjai tagsági igazolványuk felmutatásával díjmentesen látogathatják a Mai Manó Ház további kiállításait is! A kiállítóhely honlapján a hírlevelükre feliratkozva mindig értesülhettek az aktuális tárlatokról. Harhai Andrea 2022-01-19T13:29:56+01:00
Az önálló műalkotásként is értelmezhető fotókönyv a hetvenes és nyolcvanas évek meleg szubkultúrájában megjelenő magazinok erotikus képanyagát értelmezi újra. A kiragadott vizuális fragmentumok, kitakarások, testek és arcok részletei a művész nagybátyja után maradt űr tapasztalatára utalnak, aki nem sokkal Silano születése után halt meg az AIDS-járvány tetőpontján, HIV-fertőzésben. Mivel családjuk szégyellte rokonuk szexuális irányultságát, kitörölték a nagybátyját a családi emlékezetből. Ennek a traumáját dolgozza fel az I Wish I Never Saw the Sunshine című könyv, mely lebontja az egyirányú kapcsolatot a szemlélő és szemlélt között, mert a vágyakozás tárgyaiként kezelt passzív modellek – saját hatalmukat követelve – visszanéznek az olvasóra. A könyv variálható formátumából adódva az oldalakat számtalan különböző módon lehet hajtogatni, így az olvasó feladata, hogy szabadon fedezze fel benne a képeket. Az elrejtés és a felfedés gondolata az egész könyv kulcsmotívuma, ami a coming out tapasztalat egyfajta metaforájaként is értelmezhető.