A talajvíz keletkezésére nézve háromféle felfogást ismerünk. Az egyik szerint légköri lecsapódások víze szivárog a talajba. De lehet, hogy a talaj gőztartalmú levegőjében áll be a lecsapódás. Végül a Föld izzó magjából is származhat a talajvíz. A 19. században felismerték, hogy a Föld vízkészletének egy része a közeteket alkotó ásványok vegyi szétmállásánál, a mikor a közetek hydratokká (hydrosilikatokká) alakulnak át, elhasználódik. Vajjon ezt a vizet pótolja-e a kívülről beszűrődő, vagy a magból feltörő víz? Növekszik-e, vagy fogy a talajvíz mennyisége, vagy pedig a talajba jutó víz éppen kiegyenlíti az elhasznált mennyiséget? A feleletet nagyon nehéz megadni. Mert nehéz eldönteni, hogy a forrás vize beszűrődésből vagy a magból ered-e. A legtöbb esetben a Föld magjából előkerülő víz beszűrődött vízzel keveredik. A magból eredő forrás vízbősége aránylag kevéssé ingadozik. Ellenben a beszürődéstől eredő forrásokra a nagy ingadozás jellemző, a vízbőség és a lecsapódás párhuzamos menetűek.
A (tiszta) víz az élővilág, így az ember számára is nélkülözhetetlen természeti erőforrás, amelynek eloszlása rendkívül változó. A földi élet kialakulásának előfeltétele és alapja, fejlődésünk meghatározó tényezője. A megfelelő minőségű víz korunk meghatározó nyersanyagforrása. Mennyiségileg globális szinten a készletek még elegendőek, azonban a minőségük fokozatosan romlik. A Föld teljes vízkészlete ~2 milliárd km3 (egyes irodalmak eltérő mennyiségekkel számolhatnak, de nagyságrendileg azonosak! ), melynek mintegy 30%-a kémiailag kötött formában van jelen (pl. kőzetek). Így a szabad vízkészlet 1, 36 milliárd km3-re becsülhető. Ekkora mennyiségű víz elképzelése már-már gátat szab az emberi képzeleterőnek. Amennyiben a bolygónkon egyenletesen oszlatnánk el ezt a hatalmas mennyiséget, akkor közel 3 km vastagságban befedné a Földet! Azonban ennek ~97, 5%-a sósvíz és mindösszesen 2, 5%-a édesvíz. Mindennapjainkat döntően ez a 2, 5% határozza meg! A Föld vízkészletének megoszlása az ÁTF (Általános Természetföldrajz) alapján: - 82, 3% óceánokban, tengerekben - 15, 5% kötött formában, kőzetburokban - 1, 7% jégtakarók, gleccserek - 0, 5% felszín alatti víz - 0, 01% tavakban - 0, 0008% légkörben - 0, 00006% vízfolyásokban Most gondoljuk kicsit tovább, honnan is nyerjük az általunk felhasznált vizet.
Ha valaki megkérdezi: melyik a legfontosabb anyag az élet számára, többségünk azonnal rávágja, hogy a víz, amely nem csak testünk jelentős többségét teszi ki, de folyamatosan szükségünk is van rá az életben maradáshoz. De vajon mennyi mindent tudsz róla? Íme 10 elképesztő tény a vízről! 10. Messze nincs belőle annyi, mint képzeled Persze, a víz a Föld 70%-át elborítja… Legalábbis a felszínét. De az igazság szerint ez a vízréteg rendkívül vékony, annyira, hogy ha egyetlen cseppbe gyűlne össze a Föld TELJES vízkészlete (jégsapkástul-felhőstül-mindenestül), a csepp mindössze 1400 km átmérőjű lenne! Emellett a fogyasztható vizek mennyisége még jobban eltörpül… lásd a képet: 9. Az Europa-n sokkal több víz van, mint a Földön Bizony, a legfrissebb vizsgálatok szerint egyáltalán nem a Föld a legvizesebb égitest a Naprendszerben: az Europa felszínén van pár olvadt víz tó, mely alatt vastag jégréteg található, amely vajon mit fed el? Hatalmas víz óceánokat! És mégis mennyi ez a víz? Nos – kb. kétszer vagy akár háromszor annyi, mint a Föld teljes vízkészlete, egy jóval kisebb planétán.
1 mol víz kb. 18 grammot nyom. Egy liter víz 1 kg. Azaz a krigli kb. 55, 5 mol vizet tartalmaz, ami 330×10 a 23. -on darab molekula. Ennyi kriglivel nem tudnál meríteni a Föld tengereiből, előbb száradna ki. Sajnálom. Overkill – a bajor pincérnő megsemmisítő vereséget mér az óceánra. Több bolygó óceánjára egyszerre. 3. A vízmolekulák közt, amiket megiszol, van olyan, amit korábban dinoszauruszok ittak meg Hát, igen, könnyen lehet, hogy a finom tea, amit éppen kortyolgatsz, egykor T-Rex pisiként csordogált le egy méretes pálma törzsén. A vízmolekulák ugyanis nem nagyon szoktak szétesni – nincs felezési idejük. Az egyetlen dolog, ami bontja őket hidrogénre és oxigénre, az a növényi fotoszintézis – becslések szerint a növényvilág évente 12000 milliárd kg vizet bont szét (az összes víz mennyiségét pedig 1400 milliárd milliárd kg-ra teszik). Ha a dinoszauruszokig extrapoláljuk mindezt, azt kapjuk, hogy a 65 millió év alatt jelentős mennyiségű vizet nem fogyasztottak el a növények – vizünk 57%-a a dinoszauruszok korában is létezett már vízként.
A víz változó szerepkörökben A víz ellentmondásos anyag: baj, ha kevés vagy ha sok van belőle. A vízhiány, máskor az áradások, árvizek okozhatnak nagy katasztrófát, pusztítást. A víz azért is ellentmondásos anyag, mert szervezetünk csak szűk minőségi határok között tudja felhasználni. A víz kitűnő oldószer. Oldani, így szállítani tudja szervezetünkben az élettanilag fontos (vagy éppen káros, fertőző, esetleg mérgező) anyagokat. A természetben ezért "tiszta" víz nem létezik. A desztillált víz, a H20 gyakorlatilag nem iható, hiszen mint tudjuk: a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, nem üdít, nem oltja a szomjat. A másik véglet a tengervíz. A folyók az évezredek, talán évmilliók óta tartó szüntelen körforgás során olyan mennyiségű sót hordtak bele (ami közismerten nem párolog el), hogy a mintegy 25-30 gr/1 sótartalmú víz az oldóképesség határán van, ezért a szárazföldi szervezetek anyagcseréjükben nem tudják felhasználni, így számunkra sem iható. A kemény vizek, (16 nko felett) így például a mélyfúrású kutakból származó vizek üdítőek, de a fent említett célokra nem használhatóak.
( A teljes táblázat) Statisztikák [ szerkesztés] Vezető helyen: Felipe Massa: 17 (1-17) Nico Rosberg: 11 (18-28) Jarno Trulli: 5 (29-33) Fernando Alonso: 28 (34-61) Fernando Alonso 20. győzelme, Felipe Massa 14. pole-pozíciója, Kimi Räikkönen 24. leggyorsabb köre. Renault 34. győzelme. A szingapúri nagydíj volt a Formula–1 történetének 800. versenye. [2] Fernando Alonso első 2008 -as győzelmét szerezte, több mint egy évvel azután, hogy a 2007-es olasz nagydíjon utoljára nyert. Csapata, a Renault még korábban, a 2006-os japán nagydíjon győzött utoljára. Alonso a 7. versenyző, aki 2008-ban futamot nyert, Hamilton, Räikkönen, Massa, Kubica, Kovalainen és Vettel után. A második helyezett Nico Rosberg pályafutása 50. versenyén először állhatott a dobogó második fokára. Korábbi legjobb eredménye a 2008-as ausztrál nagydíjon elért harmadik helyezés volt. Forma 1 2008 Szingapúri Nagydíj | Az F1-Es Szingapúri Nagydíj Hivatalos Időrendje. Először fordult elő 2008-ban, hogy a Ferrari egyik versenyzője sem szerzett pontot. A McLaren ezzel visszaszerezte a vezetést a konstruktőri világbajnokságban, amit még 12 futammal korábban, a bahreini nagydíjon veszített el a Ferrarival és a BMW Sauberrel szemben.
Ezen a pályán a legmegterhelőbb vezetni - nemcsak azért, mert a pilóták átlagosan 80 sebességváltást végeznek körönként, hanem a hőség és a páratartalom miatt is, a versenyzők három kilogramm folyadékot veszítenek a verseny során Lehetséges rekorddöntés: A Mercedes hét kettős győzelmet aratott az idei évben. Forma 1 2008 szingapúri nagydíj 2020. További háromra van szükségük a hátralévő hat versenyen, hogy elérjék a McLaren 1988-as rekordját és négy ahhoz, hogy megdöntsék azt. Turbó történelem: Amennyiben Ferrari erőforrással szerelt autó nyer, akkor a Ferrari turbómotor első győzelmét aratja az 1988-as Olasz Nagydíj óta. Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
A már év elején elhalasztott Kínai Nagydíjat véglegesen még nem törölte az F1. Sanghaj amolyan vésztartaléknak számít. Amennyiben a helyi járványhelyzet engedné, arra is lenne lehetőség, hogy az eredetileg áprilisi dátumot kapó Kínai Nagydíj ugorjon be október 3-án, vagy Szuzukával helyet cserélve egy héttel később, október 10-én. Villanyfényes futamra kerül sor vasárnap a Forma-1-es Szingapúri Nagydíjon, amely a világbajnoki sorozat 59 éves történetének 800. versenye. 2008-as Formula–1 szingapúri nagydíj – Wikipédia. Az utcai versenyek specialistáját, Sebastien Bourdais-t lenyűgözte a pálya, de egy-két kifogása akadt. Az 5, 067 km hosszú, 24 balkanyarral nehezített városi pálya lesz az első színhely, ahol helyi idő szerint este rendeznek futamot. A mezőny 20 órakor rajtol, ami közép-európai időszámítás szerint a megszokott 14 óra. A pilótákra összesen 61 kör, vagyis 309. 087 km vár. A pályát Szingapúr üzleti negyedében alakították ki, a mezőny hatalmas irodaházak között, Monacóval ellentétben széles utakon száguldhat, melyeken a versenyautók sebessége elérheti a 300 km/órát is.