Cím: Utazás Itáliában Szerző: Goethe Fordította: Bálint Aladár Szerkesztette: Bálint Lajos Illusztrálta: Vágh Gusztáv (címlap) Leírás: a könyv gerincén kisebb sérülés Oldalszám: 419 Számozott példány: 488/1500 Sorozat: Nagy Írók-Nagy Írások Kötetszám: 1. UTAZÁS ITÁLIÁBAN | DIDEROT. /VIII. Kiadó: Genius Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: é. n. (1922) Kötés típusa: fűzött, aranyozott félbőr, felül aranyozott lapszéllel Kötést készítette: Gottermayer Nándor könyvkötészete Kategóriák Szépirodalmi könyvek, regények, elbeszélések, drámák, versek, levelek, naplók a Szent Imre Antikváriumban Prózai művek, elbeszélések, regények, naplók, levelek Becses könyvritkaságok, papírrégiségek, muzeális könyvek a Szent Imre Antikváriumban Utazási könyvek, útleírás, turisztika, útikönyvek Napló Goethe: Utazás Itáliában Goethe: Utazás Itáliában
1832. március 22-án, Weimarban halt meg, utolsó szavai a legenda szerint így hangzottak: Több fényt! (Mehr Licht). "Aztán hazatértem: nem találtam meg, amit reméltem. A messzeséggel is úgy vagyunk, mint a jövővel: képzeletünk előtt valamilyen nagy, derengő, kerek teljesség, belemosódik az érzésünk, ahogy a látásunk is elmosódik, és jaj, nagyon jó lenne mindenestül beleolvadni, egyetlen pompás, isteni érzéssel eltöltekezni – de sajna, ha odasietünk, ha itté válik az ott, máris ugyanolyan minden, mint volt, máris koldusságunkban ácsorgunk, korlátaink között, és csak a lélek epedezik tovább az enyhületért, amely ugyan hova illant? " (Johann Wolfgang Goethe: Az ifjú Werther szenvedései) Halála után titkára, Eckermann kiadta a Beszélgetések Goethéve l című könyvét, mely képet ad az író napjairól, gondolatairól. A Goethével foglalkozó irodalom kiemelkedő alkotása a Lotte Weimarban Thomas Manntól. A Werther folytatásaként az idős Lotte meglátogatja a kegyelmes urat, a szereplők – illetve általuk Thomas Mann – ironikusan jellemzik magukat, s a fiatal, illetve a koros Goethét is.
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: GOETHE: UTAZÁS ITÁLIÁBAN (3 db)
Egyetlenegy szótag hosszúságát a sorban meg lehet változtatni szükség szerint. A s kötőszó nem szótag, mert nincs magánhangzója. Az utolsó szótag minden sorban egyidejűleg rövid és hosszú lehet. Kölcsey Ferenc nyolcsoros Huszt című epigrammájában hexaméterek és pentaméterek váltakoznak, tehát disztichonban írta a költő. A hexaméter hat verslábból álló időmértékes verssor, amelyben csupán az 5. versláb kötött /kötelezően daktilusnak kell lennie/. Az első négy versláb lehet spondeus vagy daktilus, mert mindkettő értéke 4 mora. /Lehet csak daktilus, vagy csupán spondeus, de a kétfajta versláb keveréke is. Okostankönyv. / A hatodik versláb általában spondeus. A pentaméter hat verslábból áll/ tulajdonképpen rövidített hexaméter/, miközben a harmadik és a hatodik csonka, amely után sormetszet következik. /A két csonka versláb összessége alkotja a penta - ötödik - verslábat/. Vagyis neve szerint öt, de valójában hat /négy teljes, és két fél/ verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.
Figyeljétek meg a közölt részletből kiemelt egyik körmondat szerkezeti felépítését! [előszakasz] "Teljesített kötelesség s nemes törekvések önérzése küzdés s bánat közt is nyúgalmat tenyészt; s ha e nyúgalommal, boldogság cím alatt, megelégszel: [utószakasz] annak megnyerése szép, jó és erős léleknek keresés nélkül, csupán tettei következésében bizonyos. " Ennek az ünnepélyes emelkedettségű körmondatnak lényege a következő: a kötelességteljesítés és a nemes törekvések biztos tudata (önérzése) megteremti a lélek békéjét, nyugalmát. Ezt a lelki békét nevezi Kölcsey boldogságnak. S ha ezt a felfogást valaki elfogadja, a becsületes, tiszta erkölcsű ember különösebb keresés nélkül is megleli a maga boldogságát. Parainézis: meghatározott személyhez intézett - szónoki beszéd, levél vagy végrendelet formájában megírt -, buzdítást, intelmet, oktatást tartalmazó rövidebb terjedelmű alkotás. Körmondat: többszörösen összetett mondat. Kölcsey Ferenc: Huszt | Kárpátalja. Lukácsy Sándor: 200 éve született Kölcsey Ferenc: A Parainesis, 1990 (In: Alföld).
Könyörgéssel indít. − Jövőkép: Eltűnik a magyarság, új nép kerül a helyére 3. Befejezés Kölcsey egész életében hazájáért munkálkodott. Rákóczi túraútvonalak - Határtalanul Program. − dicső nemzeti múlt részletes ábrázolása − természeti képek − Isten ajándékainak felsorolása: honfoglalással nyert szép haza, ország felvirágzása, föld termékeny gazdagsága, győztes honvédő háborúk, Mátyás király bécsi hódítása 4-6. − Indulatszóval indít − Ellentét "de" − tragikum, félelem semmissé teszik a kezdeti harmóniát − balsors évszázadainak ijesztő, nagyerejű romantikus képei − nemzet tragédiája Isten jogos büntetése bűneink miatt − következmények között: belső viszály is − tatárjárás, török hódoltság erősen túlzó képei → katasztrófaérzet − 5-6. : vers érzelmi-hangulati tetőpontja: komor indulatok; feszültséggel teli lelkiállapot 7. − Átvált a jelenbe; múlt dicsőségeiből jelen sivárságába, reménytelenségébe − Érték és időszembesítés − egymással szembeállított képek: múlt dicsősége →←jelen megalázó törpesége (vár kőhalom; kedv s öröm - halálhörgés, siralom; szabadság - kínzó rabság) 8.
Okostankönyv
Kölcsey saját történelembölcseleti szemléletének erkölcsi következményeit összegzi. Kulcsszó: rény (erény). A Parainesis egy erkölcsi ideál, a "rény" tartalmát fejti ki, aztán megvizsgálja, hogy a korábban külön-külön kifejtett erények hogyan valósulnak meg a történelemben, hogyan lehetnek történelemformáló erőkké. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Talán ennek is az a magyarázata, hogy Kölcsey költészete egyfajta kísérletezés, versei egy része inkább esztétikai, elméleti nézeteinek, téziseinek mintapéldája, gyakorlati megvalósítása. Irodalomtörténeti jelentőségűek Íliász-fordításai. 1823-ban Kazinczy más szerző fordításának részeként, Kölcsey nevének említése nélkül jelentetett meg egy Íliász-fordítást. Az Iliász-pör néven elhíresült vita, melyet Kölcsey kezdeményezett, az első plágium-per a magyar irodalom történetében. A kevés számú görög és latin fordítás mellett figyelemre méltók a szerb költészetből való fordításai. Dal: a legszubjektívebb, egyszerű, egynemű érzelmeket kifejező lírai műfaj, jellemzője, hogy a költő közvetlenül szólal meg, eredetileg dallammal együtt keletkezet; a műfajtörténet számtalan típusát különbözteti meg: -eredete szerint: népdal és műdal; -tartalom és funkció szerint: világi és vallásos; -témája szerint: bordal, szerelmi dal, katona ének, stb. ; -az emberi élet szakaszai és eseményei szerint: bölcsődal, halottsirató ének; altatódal, nászdal stb.