INTÉZMÉNYI MEGRENDELÉSEK KEZELÉSE Intézmények a megrendeléseiket akár e-mailben is leadhatják, kérésre árajánlatot is készítünk. VÁSÁRLÁSI ÉRTÉK A minimum vásárlási érték bruttó 5000, -Ft KEDVES MEGRENDELŐINK! A nemzetközi egészségügyi helyzet és a devizaárfolyamok változása közvetkeztében import termékeink ára és beszerezhetősége illetve szállítási ideje eltérhet a megszokottól, kérjük ezt vegyék figyelembe készleten nem lévő termék rendelésekor. Ingyenes szállítás 45. 000, - Ft vásárlási érték felett (a terjedelmes termékek, bútorok, sporteszközök ez alól kivételt képeznek) Webáruház Sokszínű matematika 10. MS-2310U Az elmúlt évek legnépszerűbb és legszínvonalasabb matematika-tankönyvcsaládjának tagja. Az iskolai oktatásban, valamint otthoni gyakorlásra továbbra is kitűnően használható. Nettó: 2. 276 Ft Ár: 2. 390 Ft Ezt ajánljuk hozzá: (1) 2. 860 Ft
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Sokszínű Matematika 10 (11 db)
Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Sokszínű Matematika 10. (11 db)
Kedves Vásárlónk! Webáruházunk és üzletünk készlete eltérhet egymástól. Kérjük konkrét termék iránt érdeklődjön elérhetőségeinken! Sokszínű matematika 10. osztály Tankönyv Az elmúlt évek legnépszerűbb és legszínvonalasabb matematika-tankönyvcsaládjának tagja. Az iskolai oktatásban, valamint otthoni gyakorlásra továbbra is kitűnően használható. Adatok Szerző Kosztolányi József - Kovács István - Pintér Klára - Urbán János Dr. - Vincze István Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
törvény szabályai alapján kell eljárni, azzal, hogy a jogalap nélküli munkabér visszakövetelése esetén a levonás a (nettó) munkabér 50%-áig terjedhet. A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ekkor a visszakövetelésre az általános elévülési időn (3 év) belül bármikor sor kerülhet. A hosszabb határidőn belüli visszakövetelés feltételeinek fennállását minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania. A bíróság még az 1992. évi Mt. hatálya alatt, de a jelenlegivel tartalmilag teljes mértékben megegyező szabály alapján kimondta, hogy a 60 napon túli visszakövetelés lehetőségét önmagában nem zárja ki az sem, ha a munkáltató a kifizetés során nem kellően körültekintően járt el. Ennek mentén visszakövetelhetőnek minősítette a munkavállaló által kért fizetés nélküli szabadságra – tévesen – kifizetett munkabért. Ezzel eshet azonos elbírálás alá az az eset is, amikor a munkáltató egyéb, nyilvánvaló hibát vét a munkabér kifizetése során, például százezres nagyságrend helyett milliós nagyságrendű munkabért fizet, vagy tévedésből egy hónapban több alkalommal fizeti ki a munkabért.
A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. De mit lehet ilyenkor tenni? Kép: Pixabay Főszabály szerint a munkáltatónak 60 napja van arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért visszakövetelje. Az igényérvényesítésre ebben az esetben az Mt. általános szabályait kell alkalmazni, azaz arra bírósági eljárásban, vagy – a mindenkori minimálbér háromszorosáig – fizetési felszólítással van mód. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólításnak nem mond ellent, a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás, ellentmondás vagy magasabb követelés esetén bírósági határozat alapján kerülhet sor a jogalap nélkül kifizetett munkabér levonására. Ennek során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályai alapján kell eljárni, azzal, hogy a jogalap nélküli munkabér visszakövetelése esetén a levonás a (nettó) munkabér 50 százalékáig terjedhet – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése a munkáltató számára biztosított jogosultság, amelynek érvényesítése az Mt. szabályai szerint a munkáltató részéről történő aktív tevékenységet jelent. Ettől függetlenül figyelemmel kell lenni az Mt. általános magatartási szabályára, mely szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Ennek megfelelően, ha a munkavállaló észleli és felismeri, hogy részére jogalap nélkül munkabér kifizetés történt, akkor célszerű – az általános magatartási szabálynak, elvárásnak megfelelően – a visszafizetési kötelezettségnek önként, a munkáltató részéről történő felszólítás nélkül eleget tenni. dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász, adótanácsadó Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2019-10-03)
a bevezető rendelkezések között, a 12. § (2) bekezdésében határozza meg, mi minősül munkabérnek. Ennek értelmében munkabér minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Abban az esetben amennyiben bármely oknál fogva a munkáltató tévedésből munkabérként többletkifizetést eszközölt (pl. : teljesítménybér helytelen elszámolása, kétszeres utalás stb. ), úgy jogszerűen kérheti a munkavállalótól a túlfizetett munkabér visszatérítését. 164. § alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkáltató 60 napon túl abban az esetben követelheti vissza, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló maga idézte elő vagy a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a 60 napos határidő a munkáltatóra nézve jogvesztő. Annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállalónak fel kellett volna ismernie, vagy azt a munkavállaló maga idézte elő, a munkáltatót terheli. A bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltató részletes írásbeli elszámolást nem adott a munkabér kifizetésekor, úgy a munkavállalótól nem elvárható, hogy a több jogcímen, egy összegben átutalt munkabér esetében a túlfizetést felismerje.
emzsé85 # 2016. 09. 08. 18:02 Tisztelt Szakértő! 2016. augusztus 1-jén, postai úton felszólítást kaptam a munkahelyemről (közigazgatásban dolgozom), 39. 729 Ft jogalap nélkül kifizetett illetményről, mely a februári béremben keletkezett ( február 15-óta keresőképtelen vagyok, fel sem tűnt a többlet, mert így is kevesebbet utaltak). A MÁK a jogalap nélkül kifizetett összegről a felszólítás tanúsága szerint már júniusba tájékoztatta a Hivatalt, ennek ellenére a munkahelyem engem csak augusztusban. A felszólításra reagáltam, kértem, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől hivatkoztam a 2011. évi CXCIX. törvény 149. § (7) bekezdésére, mivel 60 napon túl történt a visszakövetelés (augusztusban), nem én idéztem elő, és fel sem ismerhettem volna hiszen kevesebbet kaptam, és a februári bérpapíromat is áprilisban kaptam meg külön kérésre, valamint a munkahelyem egy hónapot "ült" a MÁK-os tájékoztatáson. A Hivatal indokolás és jogszabályhelyi hivatkozás nélkül azt a választ adta, hogy nem tekint el és fizessem vissza.
mely szabályait engedi be a munkaviszonyba. Konkrétan nevesíti a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó jogszabályhelyét, melynek értelmében jogról lemondani vagy abból engedni csak kifejezett nyilatkozat alapján lehet és az ilyen nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8 §. (3) bekezdés)]. Véleményem szerint ezt a munkabérre is alkalmazni kell, hiszen arra is joga van a munkavállalónak. A magánjog területén jóformán bármiben megállapodhatnak a felek, bármilyen eljárást kialakíthatnak egymással szemben, de ha probléma lesz belőle, akkor csak a jogi normák lesznek az irányadóak. A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak: "Mt. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy b) ha az előlegnyújtásból ered. (3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
A fentiekre és a jogszabályhelyre tekintettel ez a követelés álláspontom szerint már lejárt. A kérdésem az lenne, hogy a Hivatal a bírósági úton kívül mit tehet velem szemben ha nem fizetek, levonhatja-e a béremből és ezt milyen jogszabályhely alapján teheti meg, illetve ha bírósági útra terelné a dolgot, mire számíthatok? Ha esetlegesen levonja a béremből, és ezt nem tehetné meg, akkor hova fordulhatok jogorvoslatért? Segítségét előre is köszönöm! Burn Out 2016. 22. 20:20 Azért az átutalásnak csak van közlemény rovata, meg ha nagyon azt kell nézni, hogy hogyan jöjjetek ki egy hónapban, akkor minimálisan fel kellett volna tűnnie, hogy jött egy 50ezres utalás. Az átutalás közlemény rovata sms üzenetben is megjelenik, ha azt kaptok a befizetésekről. 2016. 20:14 " és vissza kell fizetni. " Nem pont ez mondtam. Vagy magad is úgy gondolod, hogy a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismerned? yanav8 2016. 18:33 Grave7:Köszönöm a választ! Szeretnénk részletfizetést kérni személyesen és írásban is, így talán nem annyira megterhelő ez a kiadás.