A vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazása – a munkaszerződés alapján A munkaszerződés – az Mt. 209. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) a)] hétszeresét [Mt. § (2) bek. ]. Amint a Kúria egyik ítélete megállapítja: nem a munkaszerződés, hanem a törvény rendelkezése az irányadó annak megállapításakor, hogy ki minősül vezető állásúnak. A munkaszerződésben foglalt munkaköri elnevezés és minősülés megjelölése ellenére a felperes nem volt vezető állású munkavállaló, így a munkaszerződésben az Mt. 210. § (1) bekezdésén alapuló Mt. 66. § (1) bekezdésre vonatkozó eltérésre, azaz a munkáltatói felmondás indokolásának mellőzésére a felperes esetében nem volt lehetőség (Mfv. 559/2017. Az Mt. § (2) bekezdésének alkalmazásával továbbá a munkaszerződésükben vezetőnek minősítetteket nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni.
Utóbbi kritériumnak az felel meg, akinek az alapbére eléri a mindenkori minimálbér hétszeresét és a felek a munkaszerződésben kifejezetten úgy állapodtak meg, hogy mindezen okok és feltételek fennállása miatt a munkavállaló minősüljön vezető állású munkavállalónak. Ezen harmadik vezetői kategória tehát minden esetben a vezetői státuszról való megállapodást igényli. Azt pedig, hogy mely munkakörök minősülnek kiemelkedő jelentőségűnek vagy fokozottan bizalmi jellegűnek, az adott munkáltató tevékenysége, szervezete ismeretében kell minden esetben eldönteni. A vezetők munkaszerződésében nagyobb a lehetőség az Mt-től eltérni, kivéve… Az Mt. a nem vezetők esetében úgy rendelkezik, hogy munkaszerződésük az Mt. második, munkaviszonyra vonatkozó részében foglalt rendelkezésektől – hacsak az Mt. kifejezetten másként nem rendelkezik – csak a munkavállaló javára, előnyére térhet el. Ezzel szemben a vezető állású munkavállalók esetében az Mt. lehetővé teszi, hogy a felek ettől sokkal szélesebb körben térjenek el a törvény szabályaitól.
teljes Második Részétől szabadon eltérhetnek, azaz akár a munkavállaló javára, akár hátrányára is alkothatnak eltérő szabályokat – A vezető munkarendje kötetlen. – A vezető gondatlan károkozás (azaz nem csak súlyos gondatlanság és szándékosság) esetén is a teljes kárért felel. – A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. – A munkáltató felmondás esetén a felmondást nem kell indokolni, a felmondási korlátozásokat, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó felmondási tilalmat nem kell alkalmazni. – Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható. – A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hat havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor.
A vezető munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg: a várandósság, a szülési szabadság, a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Nem rendelhető el a vezető részére éjszakai munka: várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, gyermeke hároméves koráig. Szülési szabadságra azonos jogszabályi előírások alapján jogosult a vezető is, mint a többi munkavállaló. A vezetőt is a többi munkavállalóval azonos előírások szerint illeti meg fizetés nélküli szabadság a gyermeke otthoni gondozása céljából gyermeke harmadik életévének betöltéséig. A cikket teljes terjedelmében a Munkajog c. szaklap 2020. januári számában olvashatja.
Baba: Kórházi csomag
Fertőtlenítő kendő – Kórházi körülményektől függ a dolog, a biztonság kedvéért vittem, de nem használtam egyszer se. A pelenkázólap fertőtlenítéséhez kaptunk kendőt, a mosdóban pedig nem kellett használjam végül. Nedves WC papír – Természetes szülésnél biztos jól jött volna a puhább, nedvesebb anyag. Nekem nem volt rá szükségem, így végül nem használtam. Hajszárító – Szintén a természetes szülés után hasznos, hogy a gáti területet törülköző helyett így szárítsuk meg. Mivel hajat nem mostam a kórházban (a sebem miatt nem tudtam volna úgy megoldani, hogy ne legyen vizes), ezért ezt szintén egyáltalán nem használtam. Én ezen felül nem használtam végül a mellszívót se, csak magamon tartottam a gyereket, amennyit csak lehetett:-). (Nem vittem továbbá mellbimbóvédőt és cumit se, ezek nélkül is boldogultam – rábíztam magunkat a természetes folyamatokra. ) Az egészségügyi/inkontinencia betétből a DM sajátmárkása (Jessa) tökéletesen bevált nekem (2 különböző nedvszívó-képességűt vettem) és az ára is sokkal jobb volt, mint a TENA-nak.