1900. január 20-ra kellett volna elkészülnie az épületnek, de végül az elnyúló munkálatok miatt január 30-ra tolták a megnyitót, és ezen az estén egy fényűző bált is rendeztek. – Ekkorra már csak egyes freskók vártak befejezésre. A neoreneszánsz épülettől, ahogy a bálozó közönség, úgy a sajtó is el volt ragadtatva. Járjuk be mi is a Budai Vigadót a korabeli Budapesti Napló beszámolója szerint! "Az előcsarnokból három ajtó nyílik a 852 négyszögméteres nagyterembe. A nagyterem nagyságra a főváros második terme. Az oldalfal egyik oldalán három képben Pauli Erik a reggelt festette meg. A zeneállvány fölött a falak még puszták, oda az est allegóriája kerül. Budai Vigadó - Wikiwand. A mennyezetet a tánc és zene istennői tartják. A szobrokat Mayer Ede szobrász faragta. Három iv- és 350 izzólámpa világítja meg a teremnek szolid, és ízléses szecessziós stílusban díszített halavány tengerzöld falait. A nagyterem két oldalán két kisebb terem van, amelynek fehér falait aranyozott buzakalász disziti. A jobboldali teremből visz az ut a magyar stílusban kiképzett éttermekbe.
Oldalt, az utcákkal párhuzamos szárnyakban további kistermek, a belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal. Az épületet 1900. január 20-án, 120 éve Halmos János polgármester adta át. Nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt. Éjfélkor a bál alkalmából összegyűjtött műtárgyakat sorsoltak ki, és az összes bevételt a budai szegények javára ajánlották fel. Később a báltermet 306 férőhelyes színházteremmé alakították. Ma ez a színház ad otthont elsősorban a Magyar Állami Népi Együttes előadásainak, akik évente több mint 120 alkalommal lépnek fel itt. Budai vigadó hagyomanyok háza . Napjainkban az épület több funkciót tölt be: a Vigadóban kapott helyett a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza. Az épületet 2007-ben felújították. /2019-es építőipari nívódíjat ítéltek oda a közreműködőknek. / A munka már nagyon indokolt volt: az utolsó külső felújításra a negyvenes években, 1945 után került sor.
I. Ferenc (1494-1547) − nővére, Navarrai Margit írónő, Rabelais és a humanisták pártfogójának hatására − neves itáliai művészeket hívott meg udvarába. Előtte már VIII. Károly és XII. Lajos is olasz művészekkel készíttették el Amboise és Blois kastélyainak díszítéseit. Ferenc volt az első uralkodó, aki olasz mesterek szobraiból és festményeiből gyűjteményt szerzett. Michelangelót ugyan nem sikerült udvarába csalogatnia, de megvásárolt tőle egy Herkules-szobrot. Több szerencséje volt Leonardo da Vincivel. Leonardo 1516 telén érkezik Franciaországba. Három, még befejezetlen festményét viszi magával I. Ferenc udvarába: Mona Lisa, Szűz Mária gyermekével és Szent Anna és Keresztelő Szent János. A három kép Leonardo, akit régebben a Mediciek pártfogoltak, ekkor már keserűen beszél volt mecénásairól: " A mediciek alkottak meg, a mediciek tettek tönkre ". Bár több francia király is csábította Leonardót Franciaországba, egyedül I. Ferenc tudta rábírni, hogy elfogadja vendégszeretetét. Leonardo egy Franciaország és Itália közötti háború alatt találkozott I. Ferenccel.
•Az Önarckép című rajza az egyetlen fennmaradt, bizonyíthatóan Leonardo da Vincit ábrázoló alkotás. Még feljegyzés sincs arról, hogyan nézhetett ki a művész fiatalkorában. •Az első Leonardo da Vinci műveire szakosodott könyvtárat 1898-ban alapították Olaszországban. •Leonardo da Vinci jegyzetei között található folyószabályozási, sőt mocsárlecsapolási terv is, amelyek a mai ismereteink szerint is megvalósíthatóak és működőképesek lettek volna. •Képes volt bonyolult műszaki konstrukciók olyan hatásos rajzi megjelenítésére, amellyel nemcsak a szerkezetet és a mechanizmust, hanem a működést is be tudta mutatni. •Leonardo feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1504. november 30-án megtalálta a megoldást kör négyszögesítésére – amivel már Arkhimédész is próbálkozott –, ám sajnálatos módon maga az elméletet tartalmazó jegyzet elveszett az évszázadok során. •A Mona Lisa a legtöbb támadást elszenvedő műtárgy a világon. •Leonardo da Vinci megrendelései jó részét soha nem fejezte be. Több oltárkép és festmény maradt félbe élete során.
Cikk a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából. Ez a cikk durva rajz a festéshez. Megoszthatja ismereteit fejlesztésével ( hogyan? ) A megfelelő projektek ajánlásai szerint. Leonardo da Vinci halála Művész Jean-Auguste-Dominique Ingres Keltezett 1818 Szponzor Pierre Louis Jean Casimir de Blacas d'Aulps típus Történelemfestés Műszaki Olajfestmény Az alkotás helye Róma Méretek (H × W) 40 × 50, 5 cm Mozgások Neoklasszicizmus, trubadúr stílus Gyűjtemény Párizsi Szépművészeti Múzeum ( d) Készletszám PDUT1165 Elhelyezkedés Petit Palais, Párizs szerkesztés - szerkesztés kód - szerkesztés Wikidata Halál a Leonardo da Vinci, más néven François I er megkapja az utolsó sóhajt Leonardo da Vinci, egy festmény által Ingres a 1818. A táblázat által vezérelt Pierre Louis Jean Kázmér Aulps a Blacas nagykövete France a Rome. Úgy tartják a Petit Palais in Paris. 2014-ben a festményt kölcsönadták a Musée des beaux-arts de Lyon- nak a Múlt feltalálása című kiállítás részeként. A szív és a kard történetei 1802-1850.
Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni. Preferenciális sütik listája: newsvote_ Cikkre való szavazás rögzítése 30 nap Statisztikai célú sütik A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt. A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb. A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani. Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.