Mint ahogy a fényigénynél, itt is a levelek színe a fő tényező. A sötétebb, zöld színű borostyán ellenállóbb a hideggel szemben. A színes levelű borostyánnak magasabbak az igényei. Semmiképpen ne tegyék őket radiátor, fűtőtest mellé. A meleg és száraz levegő negatív hatással van a növényre, ill. a levelek barnulásához vezethet. Öntözés A borostyán nem igényel sok vizet a növekedéshez, de meghálálja a rendszeres öntözést. A virágföldet egyenletesen nedvesen kellene tartani, tehát feleslegesen ne öntözzék a növényt. Viszont arra is figyelni kell, hogy ne száradjon ki teljesen a borostyán földje. Kisebb adagokban, gyakrabban öntözzék. A sok víztől megfeketedhetnek a levelek. A nyári hónapokban gyakrabban öntözzék, télen kevesebb vizet igényel. Szobahőmérsékletű víz használatát javasoljuk. Borostyán (Hedera) gondozása, ültetése, metszése, szaporítása – Borostyán fajták képekkel. Átültetés és szaporítás Szaporítása rendkívül egyszerű. Elvégezhetjük gyökerek segítségével, szár- vagy oldalhajtásokkal. Ezen részeket friss virágföldbe ültetjük, majd rendszeresen öntözzük. Ezen kívül semmi mást nem kell csinálni vele, hiszen az új növény hamar és könnyedén kigyökerezik.
Ha egy nagyon fiatal, zöld növekedést vág, a gyökeresedési folyamat sokkal hosszabb. Borostyánunkat futtathatjuk valamilyen rácsozatra, tarthatjuk csüngő növényként egy függő kosárban, de akár magában egy nagyobb cserépbe ültetve és valamilyen keretre felfuttatva is rendkívül jól mutat, különösen világos háttér elé helyezve. Fokföldi borostyán gondozása A fokföldi borostyán gondozása egyszerű, egész könnyen tartható növény. Kedveli a sok fényt, de nyáron a tűző napot nem bírja, ezért legjobb, ha olyan helyre tesszük, ahol nem érheti közvetlen napfény, de sok szűrt fényt kap. Az elhalt leveleket, egyéb növényi részeket rendszeresen távolítsuk el. Ne hagyjuk, hogy nagyon elburjánzani, időnként vágjuk vissza. Tavasszal ültessük át, jó vízelvezetésű, durva szemcséjű virágföldbe. Nyáron ne legyen nagy melegben, a legjobb a 18-20 C körüli hőmérséklet. Télen fagymentes helyet biztosítsunk neki. Öntözése – tápoldat Nyáron, az erőteljes növekedés idején rendszeresen és bőségesen locsoljuk, de arra ügyeljünk, hogy ne álljon vízben.
Borostyán szaporítása dugványozással - Fokföldi borostyán (Delairea odorata) gondozása, szaporítása Borostyánunkat futtathatjuk valamilyen rácsozatra, tarthatjuk csüngő növényként egy függő kosárban, de akár magában egy nagyobb cserépbe ültetve és valamilyen keretre felfuttatva is rendkívül jól mutat, különösen világos háttér elé helyezve. Fokföldi borostyán gondozása A fokföldi borostyán gondozása egyszerű, egész könnyen tartható növény. Kedveli a sok fényt, de nyáron a tűző napot nem bírja, ezért legjobb, ha olyan helyre tesszük, ahol nem érheti közvetlen napfény, de sok szűrt fényt kap. Az elhalt leveleket, egyéb növényi részeket rendszeresen távolítsuk el. Ne hagyjuk, hogy nagyon elburjánzani, időnként vágjuk vissza. Tavasszal ültessük át, jó vízelvezetésű, durva szemcséjű virágföldbe. Nyáron ne legyen nagy melegben, a legjobb a 18-20 C körüli hőmérséklet. Télen fagymentes helyet biztosítsunk neki. Öntözése – tápoldat Nyáron, az erőteljes növekedés idején rendszeresen és bőségesen locsoljuk, de arra ügyeljünk, hogy ne álljon vízben.
A 3. egység vagy A2 egység (8. versszak) könyörgés a szánalomrét, az indoklás megismétlése. A beszélő azért fordulhat bizalomteljes kérésével Istenhez a nemzet közösségének nevében, mert a bibliai bűn-bűnhődés történetek tapasztalatával is összefüggésben bízik a jobb jövőben. Reménykedik abban, hogy a bűnhődés egyszer véget ér, bűnhődésével a magyarság elnyeri a bűnbocsánatot, és visszatérhet Isten kegyelmébe. A zárlat variációt tartalmazva ismétli meg az 1. versszakot: az 1., 2. és 4. Kölcsey ferenc himnusz elemzés gimnazium. sorban figyelhető meg az eltérés. A változtatások: – 1. sor: Az " áldd " felszólító módú ige helyett szánalmat kér, a kérésnek az ige (" szánd ") strófakezdő helyzete nyomatékot ad. A 4-7. versszakban előszámlált büntetés, ill. bűnhődés súlyossága indokolhatja ezt a változtatást. – 2. sor: a " Kit vészek hányának " összefoglaló-érvelő jelleggel újra kihangsúlyozza a bűnhődés nagyságát. – 4. sor: a " Tengerén kínjának " képi-metaforikus nyelvhasználattal teszi szemléletessé azt, amit a nyitó strófában fogalmi módon fejtett ki.
A jelen jelképe a rom, a romantika kedvelt költői toposza, hiszen egyszerre képes felidézni a múltat, az egészet és foglalja magába a jövőt, a teljes pusztulást. Kölcsey történelemszemlélete a herderi organikus felfogással rokon, s a Himnusz kifejtő részében a születéstől (Bendegúz, Árpád) a fényponton át (Mátyás) a pusztulásig (jelen, öregkor) tekinti át a históriát. A halál-vízió a reformkor nemzeti sorsódáinak legfontosabb jellemzője. Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés) – Oldal 5 a 5-ből – Jegyzetek. Állandó említését több ok is motiválja: – az aktuális költői szituáció, mely reális lehetőségét veti fel a nemzet pusztulásának – Herder nyelvhalál-elmélete, mellyel minden felelősen gondolkodó 19. századi művésznek szembe kellett néznie – Herder organikus történelemfelfogása, az emberi élet analógiájára elképzelt nemzetszemlélet – a nemzethalál mint argumentum, retorikai eszköz, célja éppen a buzdítás, a pesszimizmuson való felülemelkedés A teljes pusztulás leírása egyben a zárlat előkészítése is, melyben a beszélő újfent Istenhez fordul. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!