A glikémiás index, vagy glikémiai index, avagy glikémiás terhelés arra ad iránymutatást, hogy az adott élelmiszer hogyan befolyásolja a vércukor és az inzulin szintet. Minél alacsonyabb egy étel glikémiás indexe, annál kevésbé befolyásolja a vércukor-és inzulinszintet. Az alábbi táblázatban a főbb élelmiszerek glikémiás indexe található a Harvard Intézet által készített táblázat alapján saját gyűjtésben és csoportosításban. A táblázatban igyekeztem a mennyiség értékeket megadni, vegyük azonban figyelembe, hogy az GI adatok csak tájékoztató jellegűek (pl. a fehér kenyér esetében a GI érték függ egyrészt a mennyiségtől, másrészt a liszt fajtájától is, valamint a különféle tanulmányok különféle értékeket jelölhetnek; a kukoricapehely esetében például az eltérés 5 különböző tanulmány alapján 20 GI is lehet! ). A cikk alján található "Források" közül a 2. -re kattintva részletesebben is tájékozódhatsz erről (angol nyelven). A KÉK színű elnevezésre kattintva az adott ÉTEL GYÓGYHATÁSÁRÓL olvashatsz.
A jelentős inzulintermelést követően a vércukorszint hirtelen esik vissza ingadozó vércukorszintet okozva. A visszaeső vércukorszint hamar éhséget okoz, mely ismételt evésre kényszeríti az embert és az ördögi kör folytatódik, mely gyors elhízáshoz vezet. Az ingadózó vércukorszint az elhízás mellett számos egészségügyi probléma forrása is többek között szív és érrendszeri megbetegedéseké, valamint a cukorbetegségé is. Az élelmiszerek többsége 0 és 100 közé eső glikémiás indexel rendelkezik és a 100-as glikémiás index a glükóz (szőlőcukor) GI értékének felel meg. Néhány étel pl. : aszalt datolya vagy bizonyos cukrok, még a 100-as értéket is meghaladják egy kicsivel. Mitől függ a glikémiás index Az élelmiszerek glikémiás indexe rengeteg tényezőtől függ, így azt csak vizsgálattal lehet meghatározni. A GI értéket elsősorban az adott élelmiszer szénhidráttartalma és a szénhidrátok összetétele határozza meg, melyet az élelmiszer fehérje, zsír, rost és számos egyéb tényezője fogja befolyásolni.
A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége a szőlőcukorhoz képest, százalékban, tehát a glikémiás index 0 és 100 közötti szám lehet. Megkülönböztetünk alacsony ( 55 alatti), közepes ( 55-69 között) és magas ( 70-100 közötti) glikémiás indexű ételeket. GI-je elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek nek van. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek lassan bomlanak le, a vércukorszint ezek fogyasztásakor lassabban és egyenletesebben emelkedik, majd csökken. A magas glikémiás indexű ételek esetében a hirtelen vércukoremelkedés átmeneti inzulin-túltermelést okoz, aminek következtében az étkezés után 1-2 órával átmenetileg leesik a vércukorszint (jojó-effektus), ami éhségérzetet (és kísértést) okoz. A gyümölcsök GI-értéket befolyásolja az érettségük is, a többi élelmiszernél az előállítás folyamata, a főzés és tárolás módja is. Ha alacsony GI-indexű ételt is tartalmaz az étel, amit megeszünk, a teljes étkezés glikémiás indexét csökkentjük, de befolyásolja az értéket a rosttartalom, a keményítők, a fehérjék és a zsírok mennyisége is.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tehát a Down-szindróma nem egy szerv betegsége, hanem a 21-es kromoszómáé, így az ezen a kromoszómán található gének az érintettek. Nem is egy tünetet, hanem egy egész tünetcsoportot, szindrómát okoz. A Down-szindrómások egy része képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. Ez az intelligencia hányadostól és a szervi tünetek súlyosságától függ. Ezek azonban nem jósolhatók meg előre. A szűrővizsgálat pozitív eredménye csak arra utal, hogy a magzat hordozza a 21-es kromoszóma rendellenességét. Miért kell szűrni? Magyarországon a törvény lehetővé teszi a terhesség művi megszakítását (abortuszt), amennyiben a magzatról bebizonyosodik, hogy Down-szindrómás. A szülő dönthet a terhesség sorsáról, ha az még nem több mint 24 hetes. Mi emeli a Down-szindróma kockázatát? Down-szindrómára a terhes-gondozás során mindenkinél megtörténik a szűrés (ultrahang vizsgálat). Milyen tünetei vannak a Down-szindrómának?. Amennyiben a szűrővizsgált eredménye pozitív, azaz felveti a betegség gyanúját, akkor indokolt diagnosztikus vizsgálatot végezni.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos; Dr. Árki Ildikó, háziorvos Sok gond, probléma merülhet fel egy terhesség során. Legtöbbször nem is gondolunk arra, hogy sajnos nem minden magzat egészséges. A Down-szindróma a leggyakrabban előforduló kromoszómarendellenesség. A Down-szindróma tünetei, általános jellemzői A magzati korban diagnosztizálható betegségek két fő csoportra oszthatók. A fejlődési rendellenességek egy szerv vagy szervrendszer fejlődési zavarát jelentik. Példa erre a nyitott gerinc, mely a gerinccsatorna nem megfelelő záródása miatt alakul ki. A másik csoport a genetikai betegségek csoportja. Ilyenkor valamelyik szülő (esetleg mindkét szülő) ivarsejtje hordozza az eltérést. Bizonyos esetekben azonban kromoszóma rendellenesség kialakulhat az egészséges petesejt egészséges hímivarsejt általi megtermékenyítése után is, a korai osztódási szakaszban. Mit tegyünk, ha a szűrés eredménye pozitív? A pozitív eredmény az esetek egy részében nem jelent kromoszómarendellenességet, ezért ilyenkor ne essen pánikba.
A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.