Vincze Teréz The King's Speech – brit, 2010. Rendezte: Tom Hooper. Írta: David Seidler. Kép: Danny Cohen. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Colin Firth (VI. György), Helena Bonham Carter (Elizabeth királynő), Geoffrey Rush (Logue), Guy Pearce (VIII. Edward). Gyártó: UK Film Council / See-Saw Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 118 perc. A monarchikus berendezkedésnek egy filmes előnye biztos van: a királyi család tagjairól nagyszabású, Oscarra termett, a nemzeti határokon is túlnyúló közönség érdeklődésére is számot tartó filmek készíthetőek. Az angolok sorra remekül használják ki ezt a lehetőséget, hogy az utóbbi időből csak a 2006-os, A királynő című darabra utaljunk. Jelen filmben II. Erzsébet édesapja, az 1936-ban királlyá koronázott VI. György ( Colin Firth) áll a történet középpontjában. A főszereplő személye rögvest garantálná a nagyszabású történelmi dráma lehetőségét, hiszen VI. György trónra lépésekor a Föld lakosságának negyede felett urakodott, regnálása alatt üzent hadat a Brit Birodalom a hitleri Németországnak, és ő volt India és Írország utolsó uralkodója is.
Rövid betegség után halt meg 1615-ben. Művei többségét soha nem adták ki. Hiteles kiadása Aszterdamban jelent meg 1723-ban két kötetben. 1849-ben Leon Feugbre adta ki Párizsban néhány művét két kötetben, mely jobban elérhető. Költőként a Pléiade mozgalom kisebb tagjaként tartják számon. Dr sóvágó lászló nőgyógyász maganrendeles
Összefoglaló Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét. A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Moskát Anita: Horgonyhely. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja. Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.
Az olvasónak olyan érzése támad, hogy ez a világ sokkal gazdagabb annál, mint amennyit látni lehet belőle. A mágia működése szintén egyedi. Igaz, a terhességet és a földevést már Hippokratész is együtt emlegeti, Moskát Anita ügyes húzása azonban, hogy mindkettőt mágikus funkcióval ruházza fel. A terhes nőket nem köti röghöz a horgonyhelyük, a földevés képességével rendelkező szereplők pedig olyasmire képesek, amire mások nem (ennél többet hadd ne áruljak el erről). A kiindulópont már önmagában is izgalmas, de ahogy a szerző mozgásba hozza a történet különböző elemeit, az igazán pazar. Pedig valójában nem tesz mást, mint következetesen végiggondolja a felvázolt helyzetet. Azt, hogy hogyan működik egy olyan világ, ahol csak a terhes nők mozoghatnak szabadon, és hogy mit tehetnek egy ilyen világban a férfiak azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a nőknek. A regényalakokat saját céljaik mozgatják és nem az írói önkény. Durva, de talán megengedhető egyszerűsítéssel élve: mindannyian szabadok szeretnének lenni, és ennek érdekében hajlandóak áldozatokat hozni.
A Bábel fiából okulva, kellően felkészültem mindenféle fordulatra, úgy véltem, tökéletesen tisztában vagyok azzal, milyen szintű kegyetlenkedésre számíthatok. Nos, töredelmesen bevallom, óriásit tévedtem. Anita egy olyan hölgy, akivel nem szívesen futnék össze éjszaka az utcán, sőt, ezek után azt is kétszer meggondolom, milyen erősítéssel jussak el végre egy dedikálására. A Horgonyhely olyasfajta regény, amit már az első mondatok után otthonodnak érzel, majd később egyszerre szeretnél menekülni ebből a fájdalmasan nyomasztó, kegyetlen világból, és maradni. Mintha hozzákötnének a gyökereid. "Mindenki szomjazza a magyarázatot. A gyerekek mesékből kapnak választ, mások átkot emlegetnek, a vezetőnők a természet rendjét. Szerintük a terhesség és a vándorlás kapcsolata természetes, mint az erő, amely az ágról az almát a földre húzza. " A regény egy olyan világról szól, ahol mindenkit odaköt a föld, ahová született. Horgonyhelyüket csak meghatározott távolságra hagyhatják el, különben számolniuk kell fájdalmas testi tüneteikkel, vagy akár magával a halállal is.