Ingatlant adna el vagy vásárolna, de nem tudja mi a különbség a foglaló vagy előleg között? Szeretné biztosítani a szerződés létrejöttét? Szeretné még átgondolni, várna egy jobb ajánlatra, de a biztosat sem szeretné elveszíteni? A legtöbb embernek a két szó egymás szinonimája. Bár vannak hasonlóságok, nagyon különböző joghatások fűződhetnek hozzájuk. Sokak szerint, amennyiben egy szerződés lérejöttét pénzfizetéssel kívánják biztosítani, teljesen lényegtelen, hogy a kifizetett összeget előlegnek vagy foglalónak hívják. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a kettő közül melyiket választjuk, illetve utalunk rá a szerződésben. Mi a különbség a foglaló és az előleg között? A különbség a kettő között kizárólag a szerződés meghiúsulása esetén mutatkozik meg. A foglaló összegével ellentétben, az előleg minden esetben a vételár részét képezi, vagyis akármelyik fél részéről hiúsul meg az üzlet, ez az összeg visszajár. Az előleg megfizetése nincs olyan szabályokhoz kötve, mint a foglaló esetében, tehát nincs korlátozva az előleg mértéke sem.
A foglaló visszajár? Gyakori kérdése ügyfeleinknek az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban. A kérdés felmerül az adásvételi szerződés előkészítése során legalább olyan gyakran, mint amikor valami zavar támad a szerződés teljesítése során. Cikkünkben a legtipikusabb gyakorlati szituációkon keresztül vesszük nagyító alá kérdést. Mely esetekben követelheti vissza a vevő a foglalót? Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mi történik a foglalóval, ha elmarad a szerződés teljesítése: Ha szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős, az eladónak átadott foglalót elveszíti. Ha az eladónak felróható a szerződés meghiúsulása a kapott foglaló kétszeres összegben jár vissza a vevőnek. Egyértelműen visszajár a foglaló a vevőnek, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyikért egyik fél sem felelős. Összegezve tehát, két helyzetet kell vizsgálat alá vetnünk, amikor a foglaló visszajárhat a vevőnek: egyrészt, amikor az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem teljesül; másrészt, amikor egyik fél sem hibás azért, hogy kútba esett a szerződés.
Foglaló vagy előleg jár vissza? A foglaló letételével kapcsolatban mindenképpen tudnia kell, hogyha meghiúsul az adásvétel, a foglaló visszajár. Ha mindkét fél hibájából nem jön létre az üzlet vagy közös megegyezés alapján bontanak szerződést, akkor a foglal ó visszakerül az ajánlattevő vevőhöz. Ha az adásvétel a vevő részéről kerül visszamondásra, nyomos indok nélkül, akkor a foglaló az eladóé. Abban az esetben, amikor az eladó mondja vissza az adásvételt, a foglaló kétszeresét kell megadnia a vevőnek. Mikor jár vissza a foglaló? Előleg tehát az ingatlan adásvételi szerződés teljesítése során átadott valamennyi vételár-részlet. A szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha az adásvétel megszűnik. Visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg. Ez azt jelenti, hogy az előlegnek nincs szankció funkciója, mint a foglalónak. Foglaló vagy előleg? Ne menjen bele felelőtlenül, megfelelő anyagi fedezet nélkül az ingatlanvásárlásba!
KÜLDETÉSÜNK A Duna Múzeum célja, hogy az általános humán, természettudományos és műszaki ismereteket integrálva, a vízzel és más természeti erőforrásokkal való gazdálkodás különböző szempontjait bemutatva tudatosítsa a nagyközönségben a környezet-, klímaváltozás és vízvédelem iránti közös és egyéni felelősséget, kutatásaival és ismeretátadó tevékenységével segítse az egységes ökológiai szemlélet társadalmi méretű kialakítását.
Vízeum A kiállítás különböző egységekből épül fel, bemutatja a vízgazdálkodás múltját és jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását, téma a folyók szabályozása, hajózással kapcsolatos érdekességek, a klímaváltozás, a fürdés története, külön rész foglalkozik a Balatonnal, az ásványvizekkel, szódavízzel – és ezek a területek mind önálló egységként működnek.
A múzeum 1980. október 30-án nyílt meg "A Duna és a magyar vízgazdálkodás története" című állandó kiállítással, amely az 1973 -ban alakult Magyar Vízügyi Múzeum első állandó kiállítása. A kiállítást 18 évi működés után, az épület restaurálása miatt 1998-ban bezárták, majd 2001. Esztergom duna múzeum world. október 9-én újra megnyitották a nagyközönség előtt a Víz-idő című interaktív állandó kiállítást, amin 2006-ban, a víz világnapján fogadták a százezredik látogatót. Az Év Múzeuma (2001) és a Családbarát Múzeum (2005) díjak mellett 2003-ban elnyerte az Európai Múzeum Fórum (European Museum Forum) különdíját, 2008-ban pedig a Vendégbarát Múzeum díjat. Az óvodás és iskolás csoportok számára változatos programokat kínáló intézményben 2010-ben európai uniós támogatással új foglalkoztató helyiséget alakítottak ki. A kiállítás [ szerkesztés] A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai; vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája; a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia.