A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett. [1] A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Az olimpiai mozgalom története i.e. 776-tól napjainkig :: Győr-Moson Sopron Megyei Önkormányzat - printsafe_version. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os "időközi olimpiai játékok"-at leszámítva egészen 2004 -ig a játékok nem tértek vissza Görögországba. Részt vevő nemzetek [ szerkesztés] Az 1896-os nyári olimpián részt vevő nemzetek A részt vevő nemzetek csapatlétszáma Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.
Pierre De Coubertin francia báró kezdeményezésére megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) 1894. június 23-án, elnöke pedig Dimítriosz Vikélasz lett. Célja az volt, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. 776 és i. sz. 396 között került sor. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli. A modern idők első olimpiai játékait 1896 -ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix -ban rendezték meg 1924 -ben. Minden sportoló karrierjének csúcsa az olimpiai szereplés, illetve az ott való győzedelmeskedés, ezt bátran kijelenthetjük. A mostani olimpián 175 tagú csapat képviseli a magyar színeket, vagyis többen, mint Rióban, Londonban és Pekingben. Az első újkori olimpia 120 éve kezdődött | M4 Sport. Huszonhárom sportág huszonnyolc szakágában vonulnak fel a magyar sportolók, vagyis régen látott sportági sokszínűségben képviselik hazánkat. Források: 1, 2, 3
Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. nyári olimpiai játékokat is megrendezhette. A NOB tizenhat alapító tagjának nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban márványba vésték.
A Nero, a véres költő kritikai kiadásáról Nemcsak a jelentős műalkotás egyediségének születéséről kapunk szinte a nyomozások izgalmával vetekedő képet, hanem a művek hasonlóképpen rejtélyes utóéletéről is, továbbá arról a hozományról, amelyet egy-egy (korszakos) mű jelent az irodalom és a kultúra értelmezési gyakorlatában. Kosztolányi Dezső 1885-1936 Székely Aladár felvétele, 1935 " Minden művész munkája azon múlik, milyen nézőszögből tekinti a valóságot, mit hagy el belőle, mit tesz hozzá. Ez az alkotás. " – egyik újságcikkében írta ezt Kosztolányi Dezső 1931-ben, amikor már túl volt nagy húszas évekbeli regényírói korszakán, és az Esti Kornél varázslatos szövegeit írta. Miskolc. Tóth Péter történész-levéltáros címzetes egyetemi tanár - Északhírnök. 2010 decemberében kezdődött meg az Édes Anna kritikai kiadásával a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó parádés kivitelezésében a magyar irodalom régi adósságának lerovása egyik legnagyobb szellemével, Kosztolányi Dezsővel szemben. A kritikai kiadásból az alkotói munka eddig nem ismerhetett összes, rejtett mozzanatáról tudomást szerezhet az olvasó; a filológus aprólékos munkája ezt a cél szolgálja.
A fiút kezdetben az életuntság szállja meg, nem tud mit kezdeni magával, kerüli a társaságot, kimondhatatlanul szenved. Ekkor rájön, hogy az írásban leli meg élete célját: kidolgozza Agamemnon c. elégiáját. Megmutatja ezt nevelőjének, Senecának, aki színleg dicséri. Nero azonban tudja, hogy a mester nem tartja jónak a művet. Nerót ez nem tántorítja el céljától: átdolgozza a művet, s amellé rengeteg más verset is ír. Egyedi és nagyszerű művésznek képzeli magát, s ettől mindent szépnek lát. Éjjelente a várost járja, bosszantja a köznépet, csúfot űz az emberekből. Nero, a véres költő – Wikipédia. Ekkor vesz maga mellé két tehetségtelen, ármánykodó és pénzéhes költőt, Zodicust és Fanniust, akik talpnyalói és besúgói lesznek. Nero hamarosan féltékeny lesz más művészekre: Senecára, annak unokaöccsére, Lucanusra és mostohatestvérére, Britannicusra. Lucanust száműzi, Britannicust megmérgezi. A mélabús, bár állítólag tehetséges fiú megölése végigkísért Nero további életén. Megismerkedik későbbi szerelmével, Poppaeával, aki azonban már házas.
"Térjetek meg És szeressetek. Elnyel mindeneket a hőség És csak Istené a dicsőség. " – ez volt Gyóni Géza utolsó üzenete Szibériából, melyet a hadikórház falára írt fel egy szénkrétával, halála és születésnapja előtt tíz nappal. Nero, a véres költő - A legújabb könyvek 27-30% kedvezménnye. Gyóni halálhíre bekerült a magyarországi sajtóba, általános részvétet keltve. Juhász Gyula írta róla a legtalálóbb nekrológot: "A költő, aki 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…" Gyóni Géza 1914-ben kiadott könyve, jegyzeteivel és aláírásával (Fotó: Első Világháborús Albumok) A Csak egy éjszakára… című verse Watson Kirkconnell kanadai költő (1895–1977) tolmácsolásában 1934-ben elnyerte a Brit Királyi Irodalmi Társaság pályázatának nagydíját. Gyóni Géza 2017-ben Magyar Örökség díjban részesült. Forrás: Wikipédia, Első Világháborús Albumok (Berényi Kornélia/Felvidé)
Az apokaliptikus borzalmakat és halált, a háború minden szörnyűségét híven bemutató költemény rögtön nagy népszerűségre tett szert. Sikerét a vers erején túl szerzőjének személyes részvétele és szomorú sorsa is erősítette. Gyóni e költeményében a háború okozóit, haszonélvezőit hívja a lövészárokba: "Csak egy éjszakára küldjétek el őket/A pártoskodókat, a vitézkedőket. " Háborús költészetének fontos darabja még az Alexis levele Alexandrához, mely könnyen értelmezhető Gyóni búcsúdalaként is. A kezdetben a háború költőjeként aposztrofált Gyóni Géza élete végére eljutott annak teljes tagadásáig s a béke katonája lett. A bajtársiasság, barátság mindvégig jól érezhető költészetében. Temetéséről Z. Szalai Sándor irodalomtörténész a következőket írta az 1967-ben megjelent "Csak egy éjszakára" című Gyóni-emlékkötet életrajzi tájékoztatójában: "Tízezres tömeg kísérte utolsó útján, ezúttal a tábor őrei is fegyver nélkül vonultak ki. A sokféle nemzetségből jött népek végtisztelete pedig jelképpé nőtt: a hányatott költősors jóvátételéül is. "
ja, ja Aláírtad volna? Hm? "Bekénél van egy konkrét vízválasztó a behódolás és az egyenes gerinc között: ez pedig az az 1957 szeptemberében az ENSZ-nek írt levél, amelyet nem kevesebb mint 251 magyar író és költő szignált. És ebben a levélben ilyen mondatok voltak: Mélyen átérezve azt a felelősséget, amelyet hivatásunk, a nemzeti közvélemény formálásában betöltött szerepünk ránk ró (…) felemeljük szavunkat az ellen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a magyarországi események ügyét a napirendjére tűzze. (…) a magyar nép nem akart és nem akar ellenforradalmat, itt csak elenyésző kisebbség kívánja vissza a régi rendet. (…) Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak sem volt csekély része benne, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott, és néhány napra az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett. (…) a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása a (…) véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.
Kosztolányi sajátos fénytörésben mutatja meg a művészregényt is, mert teljesen tudatosan alkalmaz olyan részleteket és nyelvi elemeket, amelyekkel saját szecessziós, narcisztikus környezetét is gúnyolja. És talán saját magát, a maga írói tevékenységét is pellengérre állítja. Neroja tehát a mindenkor a művész tükre is, ha nem is gondolnám, hogy puszta tükörképe. Korábban említettem Kosztolányi személyiségének azt az elementáris vonását, mely az irodalom szeretetében öltött testet nála. Ahogy a féktelen költő-császárt teljes önfeladással tömjénezi a környezete, és még a lángeszű és becsületes Seneca sem kivétel ez alól, akkor vajon Kosztolányi nem épp a fájdalmának adott hangot? Vajon Thomas Mann "bátor magánya" mit jelenthetett akkor? Amikor a kimerítő tárgyi magyarázatok után Takács László befogadástörténeti áttekintését olvastam, azért tartottam kiváltképp hasznosnak a munkáját, mert újabb és újabb értelmezéseknek nyithat kaput, és ha jól odafigyelünk rá, új gondolatmenetek csíráját lelhetjük meg benne.