Meghatározás Bruce Lee a XX. század egyik legmeghatározóbb harcművész - filmszínész egyénisége. Ő hozta át a Kung fu-t Ázsiából az Egyesült Államokba. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Életrajzok Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Az 1973-ban, 33 évesen elhunyt Bruce Lee csak öt filmet forgatott, hatása mégis felbecsülhetetlen a filmművészetre, az ezredfordulón bekerült a Time magazin hősökről és jelképekről összeállított százas listájára. Végignéztük, mi lett a családjával és az ellenfeleivel. A múlt század legnagyobb harcművész színésze 171 centi magas volt és hatvan kiló. Szobra van Mostarban és Hongkongban, múzeuma Kantonban, életét számos könyvben és filmben dolgozták fel, számtalan videójátékban mintáztak róla karaktert. A Hogyan változtatta meg Bruce Lee a világot? című, 2009-es dokumentumfilmben azzal foglalkoznak, milyen hatással volt a popkultúra egyes területeire. 1993-ban életrajzi film készült róla, a főszerepet Jason Scott Leere osztották, a rendező a Halálos iramban készítője, Rob Cohen volt. Özvegye, Linda Emery, 1996-ban megpróbálta megakadályozni, hogy második férje, Tom Bleecker kiadja azt a könyvet, amiben saját verzióját taglalja Bruce Lee ellentmondásos halálával kapcsolatban, de nem járt sikerrel.
Linda 2001-ben létrehozta a Bruce Lee Alapítványt. 1940 november 27-én született Bruce Lee San Francisco Kínai negyedében, születése után a család visszatért Hongkongba. Az utcai összetűzések miatt színész apja ismertette meg vele a Wu style tai chi chuan harctípust, később a wing chunt tanulta négy évig Yip Man nagymestertől, attól az embertől, aki (Bruce Lee-t leszámítva) tanításával a legnépszerűbb kung fu ágat ismertette meg a világgal. 1958-ban érkezett meg az Államokba száz dollárral és a High School Boxing Champion győztese címmel. 1961-ben az University of Washingtonon dráma mellett filozófiát, pszichológiát is tanult. A színész kisebb szerepek után a Warner stúdiónál házalt a The Warrior-film ötletével, ahol a producereknek tetszett az elgondolás, ám úgy vélték, hogy a közönség nem kedvelne egy kínai főszereplőt, más források szerint Lee akcentusa nem tetszett a fejeseknek. A címet átkeresztelték Kung Fu-ra és vadnyugaton mászkáló shaolin szerzetes szerepére David Carradine-t szerződtették, akinek köze sem volt a harcművészetekhez és Lee-t nem tüntették fel a stáblistán.
Szerintem azzal nincs baj, ha egy színész úgy játszik el harcművészeti jeleneteket, hogy közben lövése sincs mit csinál, csak profin végrehajtja a koreográfiát. Az inkább zavar, ha csak azért választanak egy harcművészt egy filmszerepre, mert tud bunyózni, de az egész filmben kb. 3 mondata van, vagy minden filmben ugyanazt a karaktert játssza, de ennél is rosszabb, ha a színész se a bunyót, se a szerepet nem tudja hozni, ezért kézenfekvőbb egy verekedős filmhez inkább egy harcművészt keresni, mint kockáztatni egy rossz színésszel vagy vagyonokat fizetni egy profinak. Bruce Lee pedig nem a színészi játéka miatt vált legendává, csak éppenséggel jók a filmjei is.
Élettapasztalatait, bölcs gondolatait le is jegyezte, melyek közül most megosztom veletek a kedvenceimet. Ha súlyos problémával küzdesz: "Ne azt kívánd, hogy minden könnyen menjen. Hanem azt, hogy legyen elég erőd a nehézségek legyőzéséhez. " "A bánat a legkiválóbb nevelő. Egy könnycseppen keresztül messzebbre látsz, mint a legmodernebb távcsővel. " "Ha valamit lehetetlennek tartasz, keresd meg hozzá a lehetőséget. " Társas kapcsolatok: "A hibákat mindig meg lehet bocsátani, ha valakinek van bátorsága beismerni őket. " "Nem azért vagyok a világban, hogy megfeleljek az elvárásaidnak, és te sem azért vagy, hogy megfelelj az enyémeknek. " "Ne azon gondolkozz, kinek van igaza, ki tévedett, vagy, hogy ki jobb a másiknál! " "Az az igazi élet, amit másokért élünk. " "A hencegés az ostobák dicsősége. " "Ha bírálnak téged, akkor valamit jól csinálsz. Hiszen csak azt támadják, akinél a labda van. " Önismeret: "A bölcs ember többet tanul egy ostoba kérdésből, mint az ostoba egy bölcs válaszból. "
A Mit üzen a lelked? bizonyos mértékig folytatása és elmélyítése Dr. Buda László nagy sikerű Mit üzen a tested? című művének, ám a szerző vizsgálódásának fókuszát most a testi jelzésekről a lelki életre helyezi át. Ez a könyv elsősorban az önmagunkhoz való viszonyról szól. Egyrészt arról, hogy miért és miként távolodunk el saját magunktól, hogyan válunk önkritikussá, utáljuk meg magunkat, hogyan szabotáljuk, betegítjük és pusztítjuk saját lényünket – és hogyan próbáljuk mindezt elrejteni saját tudatunk elől. Másrészt pedig arról, hogy miképp találhatunk vissza az önmagunkkal kapcsolatos igazi együttérzéshez, az egészséges önelfogadáshoz és önszeretethez. Ez utóbbiak ugyanis olyan készségek, amelyek rendkívül jelentős befolyással bírnak nemcsak az egészségi állapotunkra, de az életben való boldogulásunk minden területére, az általános közérzetünktől kezdve az érzelmi kapcsolatainkon át a szakmai utunk alakulásáig. A szerző a tőle megszokott arányérzékkel és finom humorral ötvözi a legkorszerűbb pszichológiai és spirituális megközelítéseket a terápiás esettörténetekkel, hétköznapi tapasztalatokkal és hasznos gyakorlatokkal.
____________________________________ A Mit üzen a lelked? bizonyos mértékig folytatása és elmélyítése Dr. Buda László nagysikerű Mit üzen a tested? című művének, ám a szerző vizsgálódásának fókuszát most a testi jelzésekről a lelki életre helyezi át. Ez a könyv elsősorban az önmagunkhoz való viszonyról szól. Egyrészt arról, hogy miért és miként távolodunk el saját magunktól, hogyan válunk önkritikussá, utáljuk meg magunkat, hogyan szabotáljuk, betegítjük és pusztítjuk saját lényünket – és hogyan próbáljuk mindezt elrejteni saját tudatunk elől. Másrészt pedig arról, hogy miképp találhatunk vissza az önmagunkkal kapcsolatos igazi együttérzéshez, az egészséges önelfogadáshoz és önszeretethez. Ez utóbbiak ugyanis olyan készségek, amelyek rendkívül jelentős befolyással bírnak nemcsak az egészségi állapotunkra, de az életben való boldogulásunk minden területére, az általános közérzetünktől kezdve az érzelmi kapcsolatainkon át a szakmai utunk alakulásáig. A szerző a tőle megszokott arányérzékkel és finom humorral ötvözi a legkorszerűbb pszichológiai és spirituális megközelítéseket a terápiás esettörténetekkel, hétköznapi tapasztalatokkal és hasznos gyakorlatokkal.
A spiritulásis gondolatokat mindig lefordítottam magamnak egy számomra befogadhatóbb, érthetőbb és hétköznapibb jelentésre és így már egészen jól elvoltam vele. Valamiért azt gondolom, hogy amit el lehet mondani máshogy, érthetőbben, azt felesleges egy izgalmasnak és megismerhetőnek nem, csupán érezhetőnek feltüntetett fogalomrendszerrel kifejezni. Nekem erre ott van az irodalom, a költészet, a művészet. De ha tényleg kifejezhető, leírható és elmondható egy lelki jelenség, akkor már kicsit hatásvadásznak érzem, titkolózónak, hogy megfoghatatlan fogalmakkal operáljon egy szakember. Persze nem Buda Lászlót kívánom hatásvadásznak nevezni, nem is tartom annak, a könyv végén pontosan elmondja miért is vegyít spirituális gondolatokat a pszichológiába. Szerencsére ebben a könyvben még ezt is befogadtam, mert nem vitte el a szerző olyan éteri magasságokba a spirituális gondolkodást, ami már tényleg csak fantáziajátéknak felelne meg. Összefoglalva: ez egy nagyon humánus könyv, elsősorban magukkal hadakozó olvasóknak, és némi spiritualitást még elfogadó vagy kezelni tudó lelki békére és egy kis nyugalomra vágyó embereknek, na és persze önbizalomhiányosoknak, hiszen az önelfogadás ebben az esetben tényleg életmentő lehet.
Leírás és Paraméterek A termék leírása: Ez a könyv elsősorban az önmagunkhoz való viszonyról szól. Egyrészt arról, hogy miért és miként távolodunk el saját magunktól, hogyan válunk önkritikussá, utáljuk meg magunkat, hogyan szabotáljuk, betegítjük és pusztítjuk saját lényünket – és hogyan próbáljuk mindezt elrejteni saját tudatunk elől. Másrészt pedig arról, hogy miképp találhatunk vissza az önmagunkkal kapcsolatos igazi együttérzéshez, az egészséges önelfogadáshoz és önszeretethez. Ez utóbbiak ugyanis olyan készségek, amelyek rendkívül jelentős befolyással bírnak nemcsak az egészségi állapotunkra, de az életben való boldogulásunk minden területére, az általános közérzetünktől kezdve az érzelmi kapcsolatainkon át a szakmai utunk alakulásáig. A szerző a tőle megszokott arányérzékkel és finom humorral ötvözi a legkorszerűbb pszichológiai és spirituális megközelítéseket a terápiás esettörténetekkel, hétköznapi tapasztalatokkal és hasznos gyakorlatokkal. Bepillantást enged az egyéni praxisába, a szomatodráma gyakorlatába és helyenként saját életébe is.