Az esetleges hibákért, illetve a menetrend használatából eredő esetleges károkért a szerkesztő nem vállal felelősséget! Honlapunkon található menetrend a debreceni helyi közösségi közlekedés menetrendjét tartalmazza. Az menetrendi adatbázis a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és ZSUZSI Erdei Vasút Nonprofit Kft. által közzétett adatok valamint a Transit 2000 Kft. adatszolgáltatása alapján készült. Utolsó módosítás: 2022. July 9.
A debreceni 25-ös jelzésű autóbusz a Vincellér utca és a Veres Péter utca között közlekedik. Útvonala során érinti a Belvárost, a Tócóskertet, a Tescót, a Segner teret, a Mechwart András Szakközépiskolát, a Helyközi autóbusz-állomást, a Kistemplomot, a Csokonai Nemzeti Színházat, a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatalt, a Bányai Júlia Általános Iskolát, a Debrecen-Szabadságtelep vasúti megállóhelyet, Zsuzsi kisvasutat, a Regionális Képző Központot és a Veres Péter utcai lakótelepet. A 25-ös járatokon felül közlekednek 25Y jelzésű járatok is, hasonló útvonalon. Jelenlegi menetrendje 2018. július 1-jétől érvényes. Történet Szerkesztés A ritkán járó 6Y járatok már nem tudták ellátni a Veres Péter utcát, ezért 1994. szeptember 1-től elindult a 25-ös és 25Y autóbusz a Segner tér és a Veres Péter utca között. A 2000-es évek végén felmerült a Tócóskertig való meghosszabbítás lehetősége. Ezt a DKV hajtotta végre 2009. július 1-jén, a 27-essel való összevonással. Járművek Szerkesztés A viszonylaton többnyire Alfa Cívis 12 szólóbuszok közlekednek, de néha előfordulnak Alfa Cívis 18 csuklós buszok is.
46/46E/46H/146 ➛ - 46Y, 46EY ➛ Inter Tan-Ker Zrt. ➛ Nagyállomás 49Y, 49A ➛ Déli Ipari Park ➛ Segner tér 5/5A, 3/3A ➛ Kassai út»Köztemető ➛ Segner tér JÓZSA ➛ Józsa ➛ Debrecen Megállók Üdvözöljük! Kedves Látogatók! Amint azt észrevették megújult a menetrendes oldalunk. Az újítás elsődleges célja, hogy a kor színvonalának megfelelő, gyorsabb, áttekinthetőbb legyen az oldal, és mobileszközökről is könnyebben lehessen használni. Újdonság, hogy mostantól Debrecen esetében kétféle vonalhálózati térképen is lehet tájékozódni. Sokan kérték, ezért a vonalak listájában már nem csak a viszonylatszámok jelennek meg, hanem látszanak a végállomások is. Az átalakítás során előfordulhatnak hibák és bizonyos korábban létező funkciók hiányozhatnak. Ezeket folyamatosan javítjuk és bővítjük. Ezért türelmüket, megértésüket, de leginkább közreműködésüket kérjük: Kérjük, hogy jelezzék, ha bármilyen jellegű hibát találnak oldalon, hogy azt minél hamarabb javíthassuk. Írják meg azt is, ha csak javaslatunk észrevételük van.
1988 áprilisában megnyílt az első McDonald's, innentől a City Grill sorsa megpecsételődött: 1994-ben az utolsó City Grill, a Taverna is végleg bezárt Fotó: MTVA Sajtó- És Fotóarchívum / Varga László A felvételen az egykori City Grill cégére látható, a City Grill elsőként megnyitott éttermének homlokzatán. Ironikus módon, a képen látható, mintaüzletnek szánt City Grill helyén napjainkban egy McDonald's működik Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését. A monumentális építmény a francia forradalom centenáriumának tiszteletére rendezett 1889-es párizsi világkiállítás szenzációja volt, a nagyközönség előtt 1889. május 15-én nyitották meg. Az Eiffel-tornyot eleinte nem kísérte egyértelmű elismerés, a később a város jelképévé vált vasalkotmánytól nem voltak elragadtatva a helybeliek sem, a sajtó is inkább elborzadva beszélt a párizsi horizontot uraló "szörnyszülöttről". Az 1889. évi világkiállításra készült Eiffel-torony az 1937-ben épült Chaillot-palota teraszáról (Fotó: MTI/Sziklai Dezső) Az Eiffel-torony nevét a tervezőcég tulajdonosáról, a német származású Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az építmény magassága az adótoronnyal együtt 324 méter, a harmadik kilátószintről 276 méter magasan lehet letekinteni a városra. Eredetileg a barcelonai világkiállításra szánták, csak B tervként került a képbe Párizs. Az Eiffel-torony építése 1887-ben kezdődött.
Intézmények: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) highlight_off Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egy a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult. Fő feladata 2015-től a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit ámára történő műsorgyártás. 2016. január 1-jétől az MTVA csatornáinak reklámidejét az Atmedia értékesíti. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 222] Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 > >> Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek. Az EBESZ-jelentésben azt írják, hogy "a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem", és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.