Nincs is csodálatosabb a téli erdőben, mint körülnézni az elvarázsolt tájon a lombkoronák szintjéről. A szlovák-magyar határhoz egészen közel is találni izgalmas lombkorona-tanösvényt, ha pedig gyerekekkel vágunk neki a túrának, ezért az élményért biztos ki tudjuk őket mozdítani a négy fal közül. Kaszói lombkorona sétány Maga a sétány része a Kaszó környezetében található 4 tanösvénynek. Pontosabban szólva az Öregerdő tanösvény egészült ki egy lombok közötti úttal, mely különleges szemszögből mutatja be az erdőt 9 méteres magasságban. A 124 méter hosszú sétányon különböző interaktív elemek találhatóak. A 4 tanösvény mindegyike a környék növény- és állatvilágát, valamint az erdész és vadász munkáját mutatja be. Kaszói tanösvények: Öregerdő Tanösvény Lombkorona Tanösvény Fafaj- és vadismereti Tanösvény Erdőkerülő Tanösvény Cím: Kaszói lombkorona sétány, Kaszó, 7564 Egész évben látogatható, és meg is lehet szállni az erdőben. Elérhetőség: Tuzson Lombkorona Sétány A 110 méter hosszú sétány az Ipolytarnóci Ősmaradványok Látogatóközpont része, és látogatása igényel némi bátorságot, ugyanis vannak olyan szakaszai, melyeken csak hevederrel lehet végigmenni, majd a séta végeztével lehetőség van arra, hogy akár egy spirál alakú csúszdán is visszaérkezhessetek a földre.
Belépőjegy árak: Lubló vára & Skanzen: Felnőtt: 9 € Diák / Nyugdíjas: 6€ Gyermek: 5€ Lombkorona Tanösvény: felvonó+belépő Felnőtt: 22€ Diák / Nyugdíjas: 18€ Fizetőeszköz: EURO Jelentkezés: Facebook oldalunkon üzenetben, vagy a 0620/4227979-es telefonszámon Autóbuszunk: Mercedes Sprinter 19 férőhelyes kisbusz Utazási szabályzat, ÁSZF: Képek:
A tárgyalások eredmény képpen16 órával az akció megkezdése után a terroristák két helikopterrel a Münchentől mintegy 70 kilométernyire lévő Fürstenfeldbruck repülőterére repültek, ahol összecsaptak a német rendőrség mesterlövészeivel. A világ értetlenül állta a történések előtt: összesen 11 izraeli sportoló, 5 palesztin gerilla és egy német rendőr halt meg. Ám a veszteség ennél sokkal nagyobb volt: az olimpiai erkölcsiségén esett foltot nem lehetett letörölni. A tiltakozások ellenére az olimpia folytatódott, ám a sportolók javarésze hazautazott. "Gyászoljuk izraeli barátainkat. De meg vagyok győződve arról, hogy a világ közvéleménye egyetért velem abban, hogy nem engedhetjük meg, hogy egy maroknyi terrorista megsemmisítse a nemzetközi együttműködés és jó szándék eme alapköveit. Az olimpiának folytatódnia kell! " - mondta Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A játékok folytatódtak... Münchenben 232 sportoló (187 férfi, 45 nő) képviselte a magyar színeket. Első aranyérmünket Földi Imre nyerte az ökölvívás légsúlyában.
Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek. Bár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt. ) A modern olimpia megszületése A következő helyszín Párizs volt. Az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája.
A kiváló sportoló egész pályafutását a Tatabányai Bányász színeiben töltötte. 1957-től 18-szoros magyar bajnok volt, 24 alkalommal állított fel világcsúcsot, öt alkalommal volt az év súlyemelője. Már 1964-ben, Tokióban és 1968-ban, Mexikóvárosban is ezüstérmet nyert, mindkét alkalommal a győztessel azonos eredményt ért el, de pár dekagramm miatt csak az ezüstérem jutott neki (azonos eredménynél a könnyebb testsúly döntött). Kitartásának és szívósságának köszönhetően 34 évesen ért fel az olimpiai dobogó tetejére. Másodszor Balczó Andrásnak játszották el a Himnuszt; a csapatban már kétszeres olimpiai bajnok sportoló felülmúlva mexikóvárosi ezüstérmét Münchenben aranyra váltotta. Párbajtőrözőink folytatták a Tokióban megkezdett sikersorozatot: Fenyvesi Csaba egyéniben győzött, de a csapat (Schmitt Pál, Osztrics István, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Erdős Sándor) is sikerrel vette az elődöntőbeli (Szovjetunió) és a döntőbeli (Svájc) akadályt. Az újkori olimpiák történetek századik magyar aranyérmét Hegedűs Csaba nyakába akasztották, a kötöttfogású birkózók 82 kg-os mezőnyében a jugoszláv Nenadicsot verte 5-4-re a fináléban.
A négyévenként megrendezésre kerülő olimpiai játékok szerves részét képezi a fáklyafutás és a versenysorozat nyitóünnepségén a tűz meggyújtása, de nem volt ez mindig így. A francia Coubertin báró kezdeményezésére megrendezett első újkori, 1896-os nyári olimpián még nem gyújtották meg az egységet, harmóniát és békességet jelképező lángot. Az 1928-as amszterdami olimpia volt az első olyan játék, amikor ott helyben meggyújtva szimbolikus szerepet kapott a szent láng. 1936. július 20-án a német származású sportdiplomata, Carl Diem ötlete nyomán a görögországi Olümpiából indult az első fáklyafutás a 11. nyári olimpiai játékok berlini színhelyére. A Görögországon, Bulgárián, Jugoszlávián, Magyarországon, Ausztrián, Csehszlovákián át vezető 3050 km-t 3331 futó tette meg, a stadionban pedig Fritz Schilgen lobbantotta fel a szent lángot. Az olimpiai láng meggyújtásának módszere az ókorból származik. A lángot Olümpiában a Héra istennő temploma és oltára közötti területen korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint, fémtükör segítségével a napsugarakat egy pontba fókuszálva lobbantják fel.
De voltak csonka olimpiák is, az első ilyen, az antwerpeni volt, ahová az első világháború vesztes országait nem hívták meg. Számunkra különösen szomorú, hiszen az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, Budapesten tartották volna, ám vesztes országként nem kaphatta meg a rendezés jogát Magyarország, így helyezték át Belgiumba. Természetesen nem ez volt az első alkalom, hogy Budapest neve felmerül lehetséges helyszínként. A MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) 2015-ben úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapesten történő megrendezésének megpályázását, melyet azóta a magyar parlament is elfogadott. Az időrendben következő 1936-os berlini játékokon meggyújtott olimpiai lánggal való futás bár úgy tűnhet, nem ókori hagyomány, a német propagandagépezet adta hozzá az eseményhez. Ezen az eseményen csupán két európai ország, Szovjetunió (Hitler nem hívta meg őket), valamint Spanyolország nem képviseltette magát. Zárásképpen, ebben a filmhíradóban, a helsinkiből hazaérkező válogatottunkat láthatjuk, többek között: Papp Lászlót, Puskás Öcsit vagy Hódos Imrét.