Kedves Partnereink! Az alábbiakban idézünk néhány alapvető, a szerződéskötésre vonatkozó előírást. Az Alkotmány a jogi normákat világosan, a lehető legegyszerűbb megfogalmazással tartalmazza. 6:58. § [A szerződés] A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 6:61. § [Visszterhesség vélelme] A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. 6:59. § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. 6:4. § [A jognyilatkozat] (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. Az új Ptk a szerződéskötésnél a feleknek együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő.
A vasutas azt állította: nem tudta, hogy felveszik, amit mond, a tévé nem tudta bizonyítani az ellenkezőjét. De nem túl biztató a sajtófotósokra nézve az az ítélet sem, amely egy bulvárlap és egy tanár perében született. A tanárhoz beállított az iskolába egy újságíró, mert kapott egy olyan információt, hogy a tanár szadomazo oldalon szerepelt. A tanárt az iskolában lefotózták, és a képe – kitakarva – megjelent az újságban. A perben a tanár maga is elismerte, hogy szóban nem tiltakozott a fényképek készülése ellen, és abban még közre is működött, amikor felmutatott egy papírt. A sérelemdíj az új Ptk. egyik legfontosabb újdonsága. Ahhoz, hogy valaki ilyet követeljen, "a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges". Vagyis nem kell bizonyítania, hogy kára keletkezett, mondjuk tönkrement a házassága, mert akkor kapta le a fotós, amikor a szeretőjével volt az utcán, és így lebukott a férje előtt. Csak annyi kell, hogy készüljön róla – a hozzájárulása nélkül – egy fotó.
Ezzel kapcsolatban az átmeneti rendezések alapján a korábban létrejött felelősségbiztosítási szerződések által lefedett, március 15-ét követő káresemények alapján csak olyan mértékben követelhető a sérelemdíj alóli mentesítés, amilyen mértékben a biztosító a régi Ptk. A törvénykönyvet azonban – benne a képkészítést is engedélyhez kötő szabállyal – tavaly februárban megszavazta a parlament. A fotósok még ezután sem adták fel, nyáron például a Főszerkesztők Fóruma kerekasztal-beszélgetést szervezett a Magyar Fotográfusok Házában. Virágvölgyi István, az MTI Fotószerkesztőségének vezetője, az esemény moderátora, Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Pataki Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának bírája, Bánkuti András, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, a Figyelő képszerkesztője és Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke (b-j) a fórum által szervezett, Közérdekű magánügy?
Külön rendelkezés született arra az esetre, ha a hatálybalépést megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre az új Ptk. hatálybalépését követően kerül sor. Egyelőre kevés konkrétumot tartalmaz az új Ptk-hoz készült magyarázó kommentár is. A képmáshoz való jogot tartalmazó kötetet Wellman György szerkesztette, aki a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a személyiségi jogokról szóló fejezetet pedig Petrik Ferenc nyugalmazott kollégiumvezető írta, aki a kodifikációs szerkesztőbizottság tagja volt, és egyben a kommentársorozat főszerkesztője. "A Ptk. a felvétel elkészítését is az érintett hozzájárulásához köti, a jogsértést tehát nem csak a felvétellel való visszaélés valósítja meg" - áll ebben a fejezetben, megerősítve azt az értelmezést, hogy a jogsértés akkor is megtörténik, ha a kép egy fiók mélyén landol, és soha sehol nem is jelenik meg. Belenézett a kamerába, na és? A kommentárnak ebben a fejezetében az sincs megnyugtatóan elmagyarázva, mit is lehet fotózáskor ráutaló, vagyis a képkészítésbe beleegyező magatartásnak értelmezni.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021. 10. 28 | Minden egyéb, ami érdekelheti A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk. -ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható. A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi jogi, hanem bármilyen más – például dologi jogi, öröklési jogi, kártérítési – viszonyaikat is rendezhetik. Sőt, egyezséggel a felek deliktuális kártérítési jogviszonyukat is rendezhetik, és az elszámolás során egyezséget köthetnek akkor is, ha a jogszabály (például a társaságba be nem lépett szövetkezeti tagokkal) elszámolási kötelezettséget ír elő. Az egyezség hatálya általában az egyezséget kötő felekre terjed ki, lehetnek azonban olyan helyzetek, amelyekben az egyezség hatálya harmadik személyekre is vonatkozik.
2018. július elsején hatályba lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (röviden és a továbbiakban Info tv) GDPR miatti módosítása. A jogszabály változás nem semmi újítást nem hozott előzetes várakozásokhoz képest. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE 2016. április 27-től hatályban van. Több mint 2 évet hagytak a cégeknek a rendelkezés szabályainak megvalósítására, a rendelet szabályait csak 2018. május 25-től kell alkalmazni az uniós országokban, így nálunk is. A GDPR (General Data Protection Regulation szavak kezdőbetűiből) elsősorban a személyek jogait, másodsorban pedig a társaságok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit rögzíti. Az Info tv GDPR miatti módosítását nem fogadták el a GDPR 2018. GDPR és az Infó törvény módosítása. május 25-i hatályba lépéséig, az csak 2018. július 1-én lépett hatályba. Ahogy várható volt, a jogok védelmére és betartásának felügyeletére kijelölt szervezet Nemzeti Adatvédelmi Információszabadság Hatóság (NAIH) lett. A NAIH hatáskörének mérlegelése során nem támaszkodhat kizárólag az Info törvény rendelkezéseire, a GDPR szövegét is figyelembe kell venni.
Arányosság nélkül lényegében betarthatatlan A GDPR célkitűzéseit senki sem vitatta. A megváltozott digitális környezetben szükség volt arra, hogy a lehető legjobban egységesítsék a tagállamok adatvédelmi szabályait, hogy a felhasználók nagyobb ellenőrzési jogot kapjanak saját adataik fölött az adatkezelő cégekkel szemben. A szigorúbb adatkontrollnak elvileg lehet olyan hatása is, hogy magasabb szintű védelmet biztosít a kiberbűnözők adatlopásai ellen. A célok teljesülését az EU brutális bírságoktól várja. Például korábban Magyarországon a maximális büntetés az adatvédelmi szabályok megsértésérét 20 millió forint volt, ami most a GDPR életben lépésével 20 millió euróra, azaz 6, 4 milliárd forintra emelkedik (vagy a jogsértő cég előző évi forgalmának 4 százaléka). Ez olyan súlyos szankció, amely extrém esetben akár teljes szektorokat is kifektethet rövid idő alatt. A módosítási javaslat ennek menne elébe. Info törvény módosítás gdr gpl. Piaci hírek Egy japán cég új, címkepapír vékonyságú érzékelőkkel rögzíti, hogy milyen hőmérsékletű és páratartalmú térben utaznak a borospalackok.
Az Infotv.
Megjelent a GDPR-ral összefüggésben a törvényjavaslat a Parlament oldalán, amely mutatja a hazai törvényhozók szándékait Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotv. ) jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatban, és némileg megnyugvást is jelenthet a hazai vállalkozások számára. Ez az a régen várt, de még mindig nem elfogadott törvénymódosítás, amely kimondja, hogy "a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket (... ) a Hatóság gyakorolja". Azaz a NAIH ennek a módosításnak az elfogadásától kezdve ellenőrizhet és büntethet majd cégeket, de emellett a szöveg más információkat is tartalmaz. Jókor mondják, hogy "Ne pánikolj! " Ezek szerint az Infotv. ki fog egészülni többek közt a 75/A paragrafussal is, amelynek megfelelően az általános adatvédelmi rendelet megsértésekor a vállalatok először csak figyelmeztetésben fognak részesülni. A törvénymódosítás konkrét szövege szerint ez így hangzik: "A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. Az Infotörvény módosításával cizellálják a GDPR bunkósbotját - Bitport – Informatika az üzlet nyelvén. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó (... ) előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt (... ) elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. "
Ezt a két dologgal is indokolják. Az egyik magyarázat az, hogy a magyar infotörvény az Európai Unióban az egyik legmagasabb szintjét biztosítja a személyes adatok védelmének. A másik indok mögött azonban inkább gazdasági megfontolás áll. A kormány álláspontja szerint a GDPR elsődleges célja az, hogy multinacionális cégek ne tudják kihasználni adatkezelési gyakorlatukban a tagállamok eltérő szabályozását, azaz ne legyen lehetőségük olyan tagállamban kezelni bármely EU-s állampolgár adatait, ahol számukra kedvezőbb a szabályozás. Itt elsősorban az olyan nagy adatkezelőkre lehet gondolni, mint a Google vagy a Facebook, melyek megrendszabályozásával évek óta próbálkozik a EU, de a tagállamok egyedileg is próbálkoznak. A kis- és középvállalkozásoknál azonban – fogalmaz a módosító indoklása – az arányosság elvét kell alkalmazni. Magyarországon ugyanis igen nagyszámú kis- és középvállalkozás működik, melyekre jelentős terheket róna a GDPR-nek való megfelelés biztosítása. Elméletben itt a GDPR – de a gyakorlatban is? - Net-Jog.hu. Ezért írná elő a törvény, hogy az első vétséget csak figyelmeztetéssel sújtsa a NAIH.