Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. A törvény értelmében a közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. A civil szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a közhasznúsági feltételeknek, ebből kifolyólag az újonnan alapított szervezet az alapítást követő két éven belül nem szerezhet közhasznú jogállást.
Ma már a globális világ minden területén léteznek ilyen szervezetek (környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés stb. ). Az NGO-k működése az egyes országok joghatósága alatt állnak, és nincs nemzetközi jogalanyiságuk. 2014 óta minden év február 27-e a civil szervezetek világnapja. Története a magyar jogban [ szerkesztés] A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet és az egyházat), A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a társadalmi haszonnal járó, közérdek előmozdítását felvállaló csoportoknak ad jogi kategóriát. Újraszabályozás 2011-ben [ szerkesztés] A 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról vagy informálisan civil törvény nem pontosan a civil szervezetek körét szabályozza, hanem az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket.
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottsága 234/2022. (VI. 22. ) számú határozata alapján nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet önkormányzati feladatokhoz és célokhoz kapcsolódó szervezetek részére a tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016-ban díjat alapított a magyar nyelvtudományban, nyelvi ismeretterjesztésben, nyelvművelésben, nyelvi kultúraápolásban kiemelkedő eredményt felmutató személyeknek. Az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek), köztestületek, közalapítványok (mind együtt: nonprofit szervezetek) alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és az Ectv. határozza meg.
A közhasznú szervezet létesítő okirata A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja. Ez történt például a turisztikai támogatásokkal is, ahol a 2018 óta kiosztott 300 milliárd forint állami támogatásból 200 milliárd forint az igénylők mindössze fél százalékához került. Eközben az önkormányzatok elvesztették a bevételeik számottevő hányadát. A független sajtó munkáját változatlanul, a már többször ismertetett módszerekkel akadályozza az állam, mely különösen a járvánnyal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést nehezíti meg. A közérdekű adatokhoz való hozzáférést tovább nehezítették, ez ellen az Alkotmánybíróság nem lépett fel. A társadalmi egyeztetés tulajdonképpen megszűnt: nemcsak az Alaptörvény kilencedik módosítását, de egy sor más, az alapjogokat érintő jogszabályt a kötelező társadalmi egyeztetés nélkül vagy annak kikerülésével nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A közfeladat és a közhasznú tevékenység fogalmát szintén a Civil tv. definiálja, azonban konkrét tevékenységeket nem határoz meg. Közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A törvény szerint pedig közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
» Hűtőben kelt pogácsa
– Egy tepertős pogit kérek szépen. – Az most nincs, és egy darabig nem is lesz. – Hogy miii??? – Valami uniós védettséget kapott, már nem süthetünk csak úgy. Libatepertős pogácsa még sosem volt ilyen finom: a tésztája túrótól lesz omlós - Receptek | Sóbors. Ez a párbeszéd nemrég zajlott le az egyik cukrászda pultosa és egy kollégánk között, aki aztán világvége-hangulatban toppant be a szerkesztőségbe: kész, vége a reggeli tepertős pogácsának, valaki levédette, és a mezei cukrászdák már nem is csinálhatnak többet. Mielőtt még pánikba esne, eláruljuk, hogy ez azért szerencsére így nem igaz. Az viszont tény, hogy megszigorították (méghozzá uniós szinten, de magyar kezdeményezésre), hogy mit lehet tepertős pogácsának nevezni, ezért mostanában egyre több helyen találkozhat majd különféle alternatív elnevezésekkel. Ha pedig színvonaltalan tepertősbe botlik, akkor szólhat az illetékes hatóságnak, ami megrendszabályozza a készítőt. Hosszúra nyúlt pogácsabürokrácia A tepertős pogácsa védettsége nem kifejezetten új, az Európai Bizottság még 2016. nyár végén látta el úgynevezett hagyományos különleges termék (HKT) minősítéssel az elnevezés fenntartásával (az elnevezés fenntartása nélküli bejegyzés 2013-ban történt).
A kevesebb tepertőt tartalmazó tésztához több, a többet tartalmazóhoz pedig kevesebb zsiradékot, általában sertészsírt adnak. Alacsonyabb zsiradékadagolás esetén a tésztát tejföllel dúsítják. Alkotója még a tojás, a finomabb receptek szerint tojás és tojássárgája. Több esetben ecettel, néha borral és rummal teszik lazábbá a termék bélzetét. Ízesítőszerként sót és borsot használnak. Elkészítése házanként változik. Első előfordulása 1395 körüli, hamuba sült pogácsa néven. Származása olasz, közvetlenül a délszláv nyelvek valamelyikéből vettük át. Omlós tepertős pogácsa. Részben a magyar révén több nyelvbe, így a németbe is bekerült. (A latin eredetű szó az újlatin nyelvekben is él, például a franciában: fonace "egyfajta lepény". ) Első előfordulásban "omlós, kerek, apróbb sütemény", illetve "kovásztalan kenyér" a jelentése. (TESZ III. 1976. 235. ) A kelt pogácsának töpörtővel sütött változata két feltételtől függött. Az egyik, hogy szokássá vált a szalonnából zsírt sütni, a másik, hogy a töpörtő bekerült a mindennapok étkezésébe.
alaptésztát. Ezt olykor az élesztőn kívül ecettel, borral teszik nyújthatóbbá. A tepertőt ledarálják és a zsírral, borssal homogenizálják. Ennél a változatnál is fontos az alkotórészek alacsony hőmérséklete. Az érett alaptésztát vékonyra nyújtják, és annyi részletben kenik rá a tepertős keveréket, ahány hajtogatást végeznek (általában kétszer-háromszor hajtogatnak). (22) Omlós Tepertős Pogácsa - az igazi (Gábor a Házi Pék) - YouTube | Food, Breakfast, Waffles. A leveles szerkezetet a hajtogatás alakítja ki. A hajtogatások között 10-20 perces pihentetési szünetet tartanak. A végső nyújtás egyujjnyi vastag. A tészta tetejét egymásra merőleges irányban sűrűn bevagdossák. Szaggatják, tojásozzák, majd forró sütőben megsütik. A vékonyra nyújtott hideg tésztarétegek között elhelyezkedő zsiradékréteg a sütés alatt megolvad, és megakadályozza a tésztarétegek összetapadását. Eközben a tészta és a zsiradék víztartalma gőzzé alakul, és szétfeszítve fellazítja a tésztarétegeket, ezáltal a kisült termék levelekre szedhető. Az üzemekben az omlós tészta gyártása terjedt el, 25%25 tepertővel és 15%25 sertészsírral, erősen sózva és borsozva.
A pogácsa régebben a paraszt konyhák egyik jellegzetes étele volt. Gyakran készítették disznóvágások idején, aratáskor, mulatságok alkalmával, de vidéki kiskocsmák is szívesen felszolgálták a finom borok, sörök mellé. Rengetegféle változata van, tartalmas levesek után második fogásként is kínálható. Elkészítési idő: 100-110 perc Omlós töpörtyűs pogácsa 50 dkg liszt 30 dkg töpörtyű 10 dkg zsír 1 egész tojás 2 dkg élesztő kevés tej pici cukor 1 dl fehérbor 1 ek rum só, bors - ízlés szerint 1-2 ek tejföl, ha szükséges kenéshez: 1 tojássárgája Elkészítése: Kevés langyos tejbe csipet cukrot teszünk, belemorzsoljuk az élesztőt, megszórjuk kevés liszttel a tetejét és kovászt készítünk belőle. A liszthez hozzáadjuk a darált töpörtyűt, zsírt, egész tojást, megkelt kovászt, sót, borsot és végül a fehérbort meg a rumot is. Az elronthatatlan, omlós sajtos pogácsa receptje. Készítsd el te is karácsonyra!. Jól összegyúrjuk, ha nagyon kemény lenne 1- 2 evőkanál tejföllel lazíthatjuk. Kicsit pihentetjük a tésztát, majd kinyújtjuk, kétszer-háromszor hajtogatjuk 20 perces időközönként, közben tiszta konyharuhával letakarjuk.