Kráterekkel borított felszínén igen nagy hőmérsékletingadozások lépnek fel a Naphoz való közelsége miatt. Itt a leghosszabb a nap és a legrövidebb az év. A Vénusz nak már van légköre, ami azonban főként a vulkánosságból származó szén-dioxidból épül fel (ezért jobban visszaveri a fényt – Esthajnalcsillag). A Naphoz ez is viszonylag közel van, ezért és a szén-dioxid légkör miatt igen nagy a felszíni hőmérséklet (kb. 500°) és nyomás a bolygón az üvegházhatás miatt. A Vénusz felszíne is kráteres. Keringésére a többi bolygótól eltérő irányú forgás a jellemző. A Föld jelenleg a Naprendszer egyetlen emberek számára lakható bolygója. Alakját tekintve geoid. Két jellemző mozgása van: a tengely körüli és a napkörüli. Ezek hatására a mozgó testek kitérnek helyzetükből a Coriolis-erő miatt (északi félgömbön jobbra, a délin balra – árapály). A föld szerkezete is gömbhéjas, hasonlóan a többi bolygóhoz: földmagból, földköpenyből és földkéregből áll. Király és király kft. úri Megtanulok németül hui Magyar 1 híradó Allotment szolgálat budapest date
Jupiter típusú: a többi. Nagyméretűek, szilárd magjuk van, folyékony anyaguk és gáz halmazállapotú légkörük van. Sok holdjuk van, keringési idejük hosszabb, mert távolabb vannak a naptól. Kisbolygók: főleg a mars és a Jupiter között keringenek, többségük néhány km átmérőjű szilárd égitest ide tartozik a Plútó is. Holdak: a bolygók kísérői a nap fényét verik vissza, mint a bolygók felszínüket meteor becsapódások alakították ki, legismertebb a Föld holdja, a Hold. Üstökösök: Elnyúlt, ellipszis alakú pályán keringenek, a legtöbb a naprendszer külső részén. Kis tömegű égitestek. Két részből állnak, a fej és a csóva. A fej középpontjában van a mag(kődarabkák, gázok jég alkotja) Ha az üstökös közel kerül a naphoz, fagyott alkotó részei olvadásnak indulnak gázzá alakul, fényes burokkal veszi körül a magot ami megnyúlik haladása során. Ez a csóva. Meteor: kőből, vasból álló kisméretű égitestek, a Föld légkörébe érve felizzanak, a kisebbek elégnek. A nagyobbak becsapódnak, ezek a meteoritok. Bolygóközi anyag: a kibolygók feldarabolásból, az üstökösökből származó por és a Napból kiáramló gáz alkotja.
60 A Föld hőzáztartása és éghajlata 64 A Föld felszínét alakító erők 73 Forradalmak a Föld életében 86 A Föld és az élet Miért válhatott a Föld az élet színterévé? 91 A Föld és az élet kölcsönhatása 100 Az ember mint földtani és földrajzi tényező 102 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. A napfoltoknál a felszínt áttörő mágneses erővonalkötegek ellene hatnak a hőt szállító áramlásoknak a konvektív zónában, és akadályozzák az energia szállítását a felszínre. Ennek eredményeképpen alakulnak ki az alacsonyabb hőmérsékletű foltok, amelyek kevesebb fényt bocsátanak ki. A napfoltok élettartama általában néhány nap, de a nagyon nagy példányok élettartama több hét is lehet. Általában csoportokban keletkeznek, és két csoportot alkotnak, amelyekben a mágneses tér ellentétes irányú. Alakjuk lehet kerek, ovális, megnyúlt vagy csepp-alakú. A napfoltok száma ciklikusságot mutat, erőteljesen nő, majd erőteljesen csökken. Egy ilyen ciklus átlagos hossza 11 év, ami a Nap mágneses terének 22 éves periódusú pólusváltásával függ össze.
A Naphoz közelebbi területek tehát illó anyagokban nagyon elszegényedtek. A belső területeken tehát a bolygókezdemények, bolygócsírák, vagy más néven planetezimálok összeállásában csak szilárd szemcsék vettek részt. Ezért állnak főképpen szilikátokból, és ezért tartalmaznak kevés illó anyagot a Föld-típusú bolygók, a Hold, valamint a kisbolygók. Abban a távolságban, ahol már elég hideg volt a víz kicsapódásához, a vízjég-szemcsék száma ugrásszerűen megnőtt. Az ennél távolabbi tartományban így már a világegyetem leggyakoribb molekulája, a H 2 O is részt vett a bolygókezdemények felépítésében. Ehhez a határhoz közel tudott kialakulni a legnagyobb bolygó, a Jupiter. Ettől kifelé a szemcsesűrűség és a belőlük felépülő planetezimál-méret ismét folyamatosan csökkent. (Illés E. 2003) A szoláris ködből jelentős mennyiségű gázt csak az óriásbolygók tudtak magukhoz kötni, de azok is csak az összeállás későbbi fázisában, amikor már kellően nagy méretű és gravitációjú maggal rendelkeztek. A Jupiter-típusú bolygók nagy kiterjedésű gáz légköre azért tudott megmaradni, mert a Naptól távol alacsonyabb a hőmérséklet (kisebb a gázok hőmozgása, nem szöknek el), illetve a napszél ereje is gyengébb.
A múltban többször is voltak olyan periódusok, amikor a napfolt-tevékenység nagyon alacsony volt, ilyen volt az úgynevezett "kis jégkorszak" időszaka is, amely a 17. sz. közepétől a 18. elejéig tartott. Ősrobbanás elmélete 13, 7 milliárd évvel ezelött alakulhatott ki a világegyetem egy rendkívül sűrű és forró állapotból. Nincs szilárd felszínük. Sok holdjuk és gyűrűrendszerük van. A bolygók holdjai egyszerre forognak a tengelyük körül, keringenek bolygók körül, a bolygókkal együtt pedig Nap körül. A belső bolygók holdjait kőzetholdaknak, a távollakat vízjég- és kőzetholdaknak nevezik. Döntő többségüknek nincs légköre. Az üstökösök a Naprendszerben időnként feltűnő égitestek, a Nap körül keringenek és csak napközelben láthatók. Egy üstökös három részből áll: magból, kómából vagy üstökből és csóvából. Pályájuk alapján az üstökösök lehetnek rövid periódusúak (100 évnél kevesebb), és hosszú periódusúak (több száz év után térnek vissza). Naprendszerünkben kb. 100 milliárd üstökös kering a Nap körül.
4. Add a fokhagymát is vöröshagymához, majd a káposztát és folyamatosan kevergetve pirítsd le, míg a káposzta össze nem esik. 5. Add a káposztához a pirospaprikát és keverd össze. 6. Öntsd fel kb. 1, 5 liter forró vízzel, és add hozzá a krumplit, majorannát, köményt, sót, borsot. 7. Főzd a frankfurti levest kb. 10-12 percig közepes lángon, míg a krumpli meg nem puhul. 8. A tejfölt keverd simára a liszttel, majd adj hozzá egy merőkanállal a levesből és keverd össze, majd öntsd a tejfölös habarást a leveshez és keverd össze. 9. Végül add a sült virsli karikákat a leveshez, és már kész is a hagyományos frankfurti leves! Tudtad, hogy a frankfurti levesnek számos változata létezik? Lehet készíteni savanyú káposztából, zöldségekkel és csirkemellel is. További frankfurti leves recepteket találsz a weboldalon. Recept nyomtatása Klasszikus frankfurti leves virslivel
A kelbimbó egy különleges karaktert ad a levesnek, és sokkal laktatóbb is lesz tőle, muszáj egyszer ezt is kipróbálni! Frankfurti leves receptek Klasszikus frankfurti leves Hozzávalók: 20 dkg frankfurti virsli 40 dkg kelkáposzta 25 dkg burgonya (1 közepes méretű) 1 közepes fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 1 evőkanál liszt 2 dl tejföl olaj 1 evőkanál majoranna 1/2 kávéskanál őrölt kömény 1 teáskanál pirospaprika 1 evőkanál só 1 csipet bors Elkészítése: 1. Készítsd elő az alapanyagokat: karikázd fel a virslit aprítsd fel a vöröshagymát és fokhagymát pucold meg a krumplit és kockázd fel vágd ki a kelkáposzta torzsáját és csíkozd fel 2. Egy lábosban melegítsd fel egy kevés olajat kb. 2 evőkanálnyit, és pirítsd meg a virsli karikákat, majd vedd ki a virsliket a lábosból és tedd őket félre. Azzal, hogy pirítod a virslit gazdagabb lesz a leves íze, mintha csak belefőznéd. Vannak, akik külön edényben pirítják meg a virslit, de akkor a virsli pörzsanyagai nem kerülnek a levesbe, ezek az ízek elvesznek és többet is kell mosogatni.
Frankfurti leves 2013. június 14. Hozzávalók: 1 fej kelkáposzta 1 fej vöröshagyma 3-4 gerezd fokhagyma krumpli (3-4 db) liszt 3 pár jó virsli zsír vagy olaj őrölt bors ízlés szerint majoranna só 2 dl tejföl Elkészítés A káposztát ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, a krumplit felkockázzuk. Kevés zsiradékon megdinszteljük az apróra vágott hagymát, fokhagymát, majd jó evőkanálnyi lisztet teszünk rá. Gyorsan elkeverjük, és kevés vízzel felengedjük. Fontos, hogy csomómentes legyen. Hozzáadjuk a káposztát és a krumplit, majd felengedjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi. Sóval, borssal és a majorannával ízesítjük. Amikor a káposzta és a krumpli már majdnem megpuhult, akkor tegyük bele a felkarikázott virslit. A végén a tejfölt keverjük ki egy kis vízzel, ha sűrűbbre akarjuk a levest, akkor egy kis liszttel. A habarást öntsük a levesbe, forraljunk egyet rajta, és már kész is.
10. Végül add a frankfurti leveshez a pirított virsli karikákat, és már kész is a frankfurti leves gazdagon! Frankfurti leves kelbimbóval Hozzávalók: 40 dkg kelbimbó 2 db sárgarépa 1 db fehérrépa 1 db közepes krumpli 1 fej vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 2 dl habtejszín 30%-os 10 dkg (1 pár) frankfurti virsli 1 evőkanál majoranna 1/2 kávéskanál őrölt kömény 1 teáskanál őrölt paprika 1 evőkanál só 1/2 dl olaj Elkészítés: 1. Készítsd elő a kelbimbót, ha fagyasztott kelbimbót használsz akkor engedd fel, ha friss kelbimbót akkor pucold és mosd meg. Készítsd elő a többi zöldséget pucold meg a répákat és karikázd fel őket pucold meg és kockázd fel a krumplit a hagymát és fokhagymát aprítsd fel 3. Egy lábosban melegítsd fel az olajat, tedd bele a felaprított vöröshagymát egy csipet sót, és párold üvegesre. Add a vöröshagymához a fokhagymát, répákat, a kelbimbót és folyamatosan kevergetve piritítsd meg a zöldségeket. Húzd le a tűzről a lábost, add a zöldségekhez a majorannát, köményt, pirospaprikát, és keverd össze, majd engedd fel 2 l meleg vízzel.
A hagyományos frankfurti leves is nagyon finom, de egy kevés csirkemellel és zöldségekkel felturbózva igazán különleges levest kapsz. Frankfurti leves csirkemellel: 4 adaghoz 1 pár / 10 dkg frankfurti virsli 15 dkg kelkáposzta 10 dkg csirkemell 1 db közepes sárgarépa 1 kis db fehérrépa 1/4 karalábé 1 db közepes burgonya 1 db vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 2 dl tejföl 1 evőkanál majoranna 1/2 kávéskanál őrölt kömény 1 teáskanál pirospaprika 1 evőkanál só 1 evőkanál liszt 0, 5 dl olaj Frankfurti leves csirkemellel elkészítése: 1. A csirkemellet kockázd fel és sózd be. 2. Készítsd elő a többi alapanyagot: aprítsd fel a vöröshagymát kockázd fel a sárgarépát, fehérrépát, karalábét és burgonyát csíkozd fel a kelkáposztát karikázd fel a virslit 3. Egy lábosban hevítsd fel az olajat, és pirítsd meg a virsli karikákat, majd vedd ki őket az edényből, és tedd félre. 4. Párold üvegesre a vöröshagymát az olajon. 5. Add a csirkemellet a hagymához, és pirítsd fehéredésig. 6. Add a csirkemellhez az aprított fokhagymát, sárgarépát, fehérrépát, karalábét, és párold össze folyamatosan kevergetve.
1, 5 liter forró vízzel, hozzáadjuk a krumplit és a fűszereket, közepes lángon főzzük, amíg a krumpli meg nem puhul, a tejfölt simára keverjük a liszttel, hozzáadunk egy merőkanálnyi lét a levesből, összekeverjük, a tejfölös habarást a leveshez öntjük és összekeverjük, további pár percig főzzük, majd hozzáadjuk a virsli karikákat és tálaljuk. Jó étvágyat hozzá! Nagyon köszönöm a fotót Bedi Istvánnénak!