Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-'20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.
A Rákóczi Szövetség június 4-én, szombaton, a nemzeti összetartozás napján a múlt évben teljes egészében megújult és idén sportkomplexummal kiegészült sátoraljaújhelyi Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont területén szervezte megemlékezését ezer Kárpát-medencei középiskolás részvételével. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Novák Katalin köztársasági elnök. Az alkalmon átadták a Kun Ferencz Sportpályát, s megrendezték a Kun Ferencz-kupát, melyet Torda csapata nyert meg. A diákokat szórakoztató programokkal várták az ünnepi műsor előtt. Az ebédet követően programkavalkád volt (sport, néptánc, íjászat, robotika, ügyességi versenyek, csapatjátékok, előadás, természettudományos bemutatók, solymászbemutató, művészeti programok). A vacsora után a Margaret Island adott koncertet. A napot tűzijátékkal zárták a szervezők. (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidé)
A Magyarság Háza is különleges programsorozattal készül: hétfőn pünkösdi beszélgetéssel indult az az egyhetes kulturális rendezvénysorozat, amelynek részeként egy különleges előadást is tartanak. " Egy nagyszabású premierrel készülünk, közel 30 alkotó táncos, zenész, szövegíró hozott létre, kimondottan erre az alkalomra egy produkciót, és ennek lesz a premierje este " – mondta Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója. Erdély kiemelt helyszín lesz Ötödik alkalommal rendezik a pünkösdi lovas zarándoklatot, aminek az a célja, hogy eljuttassa az összmagyarság imaüzeneteit a csíksomlyói búcsúra. Emellett számos programmal is készülnek. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: szinte nincs olyan település, ahol ne tartanának megemlékezéseket. Kiemelte: Erdély idén is fontos helyszíne lesz a nemzeti összetartozás napi rendezvényeknek. " Az idei rendezvényeknek is az elsődleges célja, az, hogy össze tudjuk kovácsolni még inkább a magyarokat, éljünk akár Magyarországon, akár a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában.
Áder János és a nemzeti összetartozás akció közben. Hódmezővásárhelyen is megemlékeznek az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés évfordulójáról. Medgyessy bevezette, Orbán félig elvette. Hétvégén és a szünetekben már nem utazhatnak ingyen a diákok múzeumlátogatásra. A nemzeti összetartozásban talpaink egymásra lépnek, szemünkben a boldogság fénye ég. Külön dal született a nemzeti emléknapra. A köztársasági elnök szerint Trianon évfordulóján meg kell kérdeznünk magunktól: vajon mindig méltányosak voltunk-e más népekkel? A nemzeti összetartozás napján a békeszerződés aláírásának napjára - 1920. június 4-re - emlékeznek magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken.
Mintegy 3, 2 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, kb. másfél millió a határ menti területeken összefüggő tömbben, akik azokban az országokban másodrangú állampolgárok lettek. Minden harmadik magyar – összesen mintegy 3. 221. 000 nemzettársunk – idegen állam területére került. Magyarországot számos megalázó feltétellel igyekezték hosszú távra ellehetetleníteni. A trianoni békediktátum tartósította Közép-Európa népeinek ellentétét. A Kárpát-medence természet adta gazdasági, geopolitikai egységét szétszabdalta a Versailles-i döntés. A korábbi Magyar Királyság termőföldjének 61, 4%-a, a faállományának 88%-a, a vasúthálózat 62, 2%-a, a kiépített utak 64, 5%-a, a nyersvas 83, 1%-a, az ipartelepek 55, 7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. A békeszerződés aláírásáról mint nemzeti gyásznapról, így írt a korabeli tudósító: "A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették.
Érdemes megjegyezni, hogy a NATO nukleáris fegyverekkel akarta megsemmisíteni Magyarország legtöbb civil és katonai repterét, miközben a laktanyák, páncélos-támaszpontok, légvédelmi komplexumok nem szerepeltek a nukleáris célpontok közt. Kapcsolat - Union Reptéri Parkoló, Ferihegy (Liszt Ferenc repülőtér). A Future of Life interaktív térképével egyébként össze van hangolva a Nukemap nevű interaktív térkép is, melyet a Nuclear Secrety projekt készített; ezen azt lehet megnézni, hogy milyen pusztítást okozna egy nukleáris detonáció adott területen. A NATO arzenáljában a legnagyobb számban 100-300 kilotonna TNT robbanásának megfelelő nukleáris detonációt előidéző robbanófejek voltak megtalálhatók a hidegháború során, egy ilyen atombomba robbanása a ferihegyi reptér körül a jelenlegi lakosságszámmal számolva 40-80 ezer halálos áldozattal és 150-330 ezer sérülttel járna. A Nukemap egyébként csak a robbanás áldozataival számol, és nem az azt követő sugárzással, nukleáris csapadékkal, melynek évtizedekre elnyúló hatásai lehetnek. Egy hidegháborús W80-as nukleáris robbanófej elműködése eltörölte volna a Föld színéről Rákoshegyet, Miklóstelepet, Almáskertet és Vecsés nagy részét, a robbanásban a mostani lakosságszámmal számolva 50 ezer ember vesztette volna életét.
A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán. ISO Valuta Szimbólum Significant Figures HUF Magyar forint (Hungarian forint) Ft 2 Nyelv HU Magyar nyelv (Hungarian language) Satellite_image_of_H... 2104x1306 1000px-Hungary_colou... 1000x1079 1210px-Hungary_locat... 1210x746 1000x1072
Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon, írja a Portfolió. Interaktív térképet készített a Future of Life intézet, melyben összegezték a hidegháború után nyilvánossá vált nukleáris célpontokat a kommunista érdekszférába tartozó országokban. Ferihegyi reptér térkép google. Összesen 1100 olyan célpontot tettek közzé, melyet az Egyesült Államok és más NATO-országok atomfegyverekkel bombáztak volna, ha sor kerül az érintett országokkal való összecsapásra. A legtöbb célpontot nem meglepő módon a Szovjetunión belül – ezen belül is a mai Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszágban, a balti államokban -, jelölték ki, de Kínában, Észak-Koreában és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban is számos atomfegyvert bevetett volna Washington és szövetségesei. Magyarországon összesen 15 célpontot jelölt ki amerika atomtámadásra – elsősorban civil és katonai reptereket szórtak volna meg nukleáris töltetekkel.
(online:) ↑ Budapest, május 15 — Repülőpóstával érkezett tudósítás, Délamerikai Magyarság 11. évfolyam 1588. szám - 1940. május 28. (online:) ↑ Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez, )II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123, A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 - 1979. ↑ Budapest Airport: A Repülőtér Rendje, IV. fejezet Légijárművek közlekedése a repülőtéren, - 2019. május 15. ↑ Pályairány-előrejelzés, (hozzáférés: 2019. december 2. ) ↑ GAT / General Aviation Terminal, (hozzáférés: 2019. ) ↑ Érkezzen rendezvénye a TERMINAL1-re!, (hozzáférés: 2019. ) ↑ Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata: Helyi Esélyegyenlőségi Program 2016-2021, - 2016. Források [ szerkesztés] R. Lovas Gizella, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa válaszol: Honnan ered a Ferihegy elnevezés?, Élet és Tudomány 26. évfolyam 34. szám - 1971. Kuruc.info - Titkos tervek a harmadik világháborúról: Amerika 15 atombombával akarta letarolni Magyarországot. augusztus 20. (online:) Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tájékoztatója (86. old. ), Nyelvünk és Kultúránk 32. szám - 1978.
Ellentétben például a Szovjetunión belüli célpontokkal, Magyarországon civil, kormányzati épületeket nem tervezett támadni Washington ilyen eszközökkel. Ferihegyi reptér térkép település kereső. Moszkvában például csak a belváros öt atombombát kapott volna, de hasonlóan járt volna Minszk, Szevasztopol, Peking és Sanghaj is. A Future of Life intézet által közzétett amerikai tervek szerint Budapest vonzáskörzetében a ferihegyi repteret és a tököli repteret érte volna atomtámadás. Egy kicsit távolabb a fővárostól a Kiskunlacháza / Bankháza melletti repteret, illetve Székesfehérváron a jelenleg ipari parkként funkcionáló repteret támadták volna nukleáris fegyverekkel. Ezen kívül a NATO atomfegyverekkel szórta volna meg a ma MH Pápa Bázisrepülőtér néven üzemelő katonai repülőteret, a szombathelyi repteret, a Héviz-Balaton (korábban Sármellék) repteret, a volt taszári katonai repülőteret, a ma már elsősorban a "halott városról" ismert repteret Szentkirályszabadja mellett, a kalocsai repülőteret, a kecskeméti katonai repülőteret, a szolnoki helikopterbázist, a korábbi szovjet-magyar repteret Kunmadarason, az egykori berettyóújfalui szovjet katonai repteret, a debreceni repülőteret.
(online:) Volentics Gyula: A Mayerffy család tárgyi emlékei és szőlőművelésük Sződ környékén (78-100. ),, Gödi Almanach 2006. ↑ Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata: Településfejlesztési koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarész / Helyzetfeltárás és -elemzés, a KMOP-6. 2. 1/K-13-2014-0002 "Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása" projekt keretében, - 2015. április Puzsár Imre: "Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol" – volt itt a ferihegyi határ Ferihegy elhelyezkedése a korabeli térképek tükrében (7-11. ), Rákosmenti Múzeumi Estek X. évfolyam 4. szám, - 2015. december További információk [ szerkesztés] A Ferihegy 1-es terminálja pont úgy néz ki, mint régen, – 2019. május 15. Miért hegy a Ferihegy, ha lapos? És ki az a Feri?, Dívá – 2019. november 27.
A Future of Life intézet magyarázatában azt hozzáteszi a térképhez, hogy vélhetően a nukleáris támadások esetleges célpontjai nem sokat változtak a hidegháború óta, ez hazánk esetében valószínűleg nem igaz. Magyarország egyrészt NATO-tagsága okán, másrészt pedig a célpontok közt szereplő repterek nagy részének részleges vagy teljes bezárása miatt valószínűleg ma már közel sem olyan kiemelt stratégiai célpont, mint volt a hidegháború alatt. A legtöbb volt repteret egyébként a mai napig nem bontották el; az üres épületek számos magyar airsoft-pályának adnak otthont, míg a kifutópályákat kisgépek és amatőr autóversenyzők használják.