Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Gozsdu-udvar B udvar, III. épület Település Budapest Cím Budapest 7, Király utca 13., Dob utca 16. Építési adatok Építés éve 1900–1901 Építész(ek) Czigler Győző Hasznosítása Tulajdonos magántulajdon Alapadatok Teljes terület kb 60 000 m² Elhelyezkedése Gozsdu-udvar Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 58″, k. h. 19° 03′ 31″ Koordináták: é. 19° 03′ 31″ A Wikimédia Commons tartalmaz Gozsdu-udvar témájú médiaállományokat. Berger udvar gödöllő group. A Gozsdu-udvar a budapesti Király utca 13. szám és a Dob utca 16. szám között hét négyszintes épületből (4800 m²) és hat udvarból áll, amelyhez hozzáadódik a Holló utca 10. szám alatti, szintén négyszintes épület. Az épületegyüttest a román nemzetiségű Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) ügyvéd végrendelete alapján 1870 -ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901 -ben, Czigler Győző tervei szerint. A Gozsdu-udvar pár percre található Budapest egyik legforgalmasabb részétől, a Deák Ferenc tértől és az Andrássy úttól.
A Holmes Place mozgásstúdiót hoz létre, benne 186 négyzetméteres fogadószinttel, üvegfalú látványlifttel és egy nagy belmagasságú, 1466 m²-es térrel. Több fitnesz‑ és kondicionálóterem, különböző típusú szaunák és gőzfürdő, valamint úszómedence épül. A Gozsdu épületegyüttes részét képező Holló utca 6. szám alatti épületben parkolóház működik. Az udvar homlokzatát az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre, maga az udvar belváros egyik szórakoztató központjává vált, ahol évente közel egymillió ember fordul meg az éttermekben, kávéházakban, kulturális intézményekben. A tágabb városrészt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Története [ szerkesztés] Az épületegyüttes építtetője a Gozsdu Alapítvány. A tervezés 1900 -ban kezdődött. A főtervező Czigler Győző egyetemi tanár, korának elismert építésze volt. A Gozsdu-udvart 1952 -ben államosították, mely állapotot az 1953. Berger udvar gödöllő hotel. évi magyar–román államközi szerződés jóváhagyta. A rendszerváltás után 1999 -ben értékesítették magánbefektetőknek (Autoker Kft.
A Debreceni Egyetem – az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye – egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek, amely 14 karával, 23 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja. A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. Debreceni egyetem szakok felvi. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatásban és kultúrában. Ezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel. A cívisvárosban öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, amely azonban csak két évvel később, 1914-ben kezdte meg működését három karral.
Az intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet (112 kataszter hold földet) ajándékozott az egyetemnek, és előbb 5, majd még 3 millió aranykoronával járult hozzá az építkezéshez. 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdték tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni. Debreceni egyetem karok és szakok. Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely akkor a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt.
(6) Választható specializációk: gyógyszeripari, petrolkémiai és műanyagipari. (7) Választható specializációk: alkalmazott ökológia, műszeres környezeti analitika. (8) A szak duális képzésként is végezhető. Részletes információk ennek feltételeiről az intézményi honlapon és a Duális képzés menüpont oldalain található. (9) Az egyes specializációk csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. Mesterképzések | Debreceni Egyetem. (10) A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. Az erről szóló pontos információkat megtalálja a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 18/2016. (VIII. 5. ) EMMI rendeletben, illetve a honlap Szakleírások menüpontjában. Frissítés dátuma: 2021. 10. 18.