Konyakmeggy bonbon házilag | Karácsonyi bonbon készítése - YouTube
2012. október 26. péntek, 2, 419 Megtekintés A csokit mindenki szereti. A nagyobb ünnepek, mint a Mikulás, a Karácsony vagy a Húsvét elmúltával rengeteg olyan édesség marad meg, amelyet önmagában nem mindenki fogyaszt el. Ilyenek azok a csokoládék melyeket a formájuk miatt vásárolunk meg, és nincsen bennük semmilyen töltelék. Azonban nem kell elkeseredni azoknak sem, akik az ízesített csokikért rajonganak, hiszen ezekből a maradékokból villám gyorsan finom házilag készített bonbonokat tudunk varázsolni. Minden egyes házilag készített bonbon darabot a saját ízlésünknek megfelelően tudunk megtölteni, akár házilag készített, akár vásárolt krémekkel. Ha éppen nincsen otthon elfekvő csoki készletünk, akkor vásárolhatunk is tábla formájában. Bonbon Készítés Házilag - Plazma Számlap Készítés Házilag. A legjobb, ha tej-, ét- és fehércsokoládét is beszerzünk. Szükségünk lesz még tejszínre (természetesen ezt is elkészíthetjük házilag) és egy kevés marcipánra is. Bonbon A bonbon készítés első lépése, hogy két tábla étcsokoládét felolvasztunk vízgőz felett, és a már előre készített formákat kikenjük vele.
Ehhez ugyanazt a csokoládét fogjuk használni, amit az 1-2. lépésben, és amit emiatt kellett eddig melegen tartani. A művelet tulajdonképpen egyszerű. Szintén egy kanál segítségével töltsd meg először is a bonbon formákban megmaradt helyet a csokoládéval. A bonbon lezárása 1: először öntsd rá a csokit A műanyag spatula, vagy egy nagyobb kés segítségével húzd le a fölösleges csokoládét a formáról. Otthon házilag » Bonbon. Az elméleti cél az, hogy a bonbon formákat teljesen kitöltse a csoki, de az öntőformának azon a részén, ahol nem készül bonbon, egyáltalán ne maradjon. Bonbon lezárása 2: aztán húzd le a felesleget egy spatulával vagy késsel Nagyjából a 150 g csokoládé szükséges egy normál méretű, általában 15 helyes bonbon formához. Természetesen fog maradni valamennyi csoki, de ezt a műveletet nem lehet megúszni valamennyi maradék nélkül. Tedd a formákat hűtőbe, legalább egy órára. Ha kihűlt, akkor egyszerűen forgasd ki a csodálatos, frissen készült házi bonbonokat, és élvezd a kreativitásod! Az elkészült házi bonbon, kifordítás előtt És tényleg – akár elsőre is ilyen csodálatos és finom házi bonbonokat tudsz te is készíteni: Házi készítésű bonbon Felhasznált források: – csokoládé temperálása, bonbon recept, – csokoládé temperálása.
Otthon házilag Házilag készített dolgok: minden ami otthon készíthető Konyha Receptek Kamra Életmód Szépség Egészség Otthon Kert Építkezés Felújítás Energia Nap Fűtés Víz Szél Műszaki Hobbi Kreatív Sport Internet Szórakozás Házi praktikák Itt vagy most: Házilag Catchable fatal error: Object of class WP_Error could not be converted to string in /home/befekhu1/public_html/ on line 241
A csokihoz nem kell túl sok hő, ezért a legtöbb esetben jó lesz, ha már nem ég a láng a víz alatt, nem utolsó sorban a következő pont miatt. A csokoládé nem szereti a vizet. És a vízgőz is víz. Vagyis próbálj meg úgy dolgozni, hogy az alsó lábasból minél kevésbé jöjjön ki a gőz. Ha a csokoládé elkezdett olvadni, akkor keverd át a műanyag spatulával. Kevergesd néha, és várd meg, amíg teljesen elolvad. Ha a csoki elkezd olvadni, kezdd el keverni Itt jön be a hőmérő. Ha van hőmérőd, akkor használd, és az a cél, hogy menet közben kevergetve, keserű csoki esetén kb. 48 fokos, míg tejcsoki esetén kb. 45 fokos hőmérsékletet érj el. Ha nincs hőmérőd, akkor miután teljesen elolvadt, hagyd még kb. fél-1 percig melegedni. Csokoládé bonbon készítés otthon - KonyhaPláza. Utána vedd le a fölső edényt a vízfürdő tetejéről. Tedd távol a gőztől, mert a csoki nem szereti a vizet! Tedd bele a maradék csokoládét (az 1/3-át), és kevergesd ezt is addig, amíg teljesen elolvad. Most már nincs alatta hőforrás, az eredeti csoki olvasztja a maradékot, az pedig hűti az egészet.
A töltetlen bonbonok tényleg nagyon egyszerűek, két hozzávalóból már készen is van a tökéletes csokoládénk, a töltöttek sem sokkal bonyolultabbak, de ott már több a lehetőség, lehet főzött krémekkel vagy többféle alapanyaggal is dolgozni. Töltetlen bonbon-receptek Fahéjas bonbon Kb. 15 darabhoz Hozzávalók: 12 dkg tejcsokoládé 1 kiskanál fahéj Először is megolvasztjuk a tejcsokinkat (dolgozhatunk fehér vagy étcsokival is), majd temperáljuk és belerakjuk a fahéjat. Nyugodtan megkóstolhatjuk, hogy elég fahéjas-e nekünk, és ha nem, akkor még ízlés szerint tehetünk bele. Mehet is a csokink a szilikonformába, spatulával húzzuk le a felesleget, majd dobhatjuk be a hűtőbe 2 órára. Természetesen lehet fahéjas krémet is csinálni, de én a kezdőknek azt ajánlom, hogy próbálják előbb ki ezt a töltetlen verziót, én is ezt készítettem el életemben először. Kókuszkocka 12 dkg étcsokoládé 1-2 evőkanál kókuszreszelék (ízlés szerint) Már csak a bonbon neve miatt is érdemes ezt a receptet kockaformában készíteni.
A görög dráma 2 foglalkozás Tananyag ehhez a fogalomhoz: theórikon látványossági pénz. Pl. kezdetben a szinházi belépődíjak, amiket Athénban visszaadtak a közönségnek. A theórikon behozatalát Kleophonnak tulajdonítják. Később mindenféle más ünnepek és látványosságok alkalmával is pénzt osztottak ki a nép közt, és ezt a didaszkalia ( gör) Magyarázat, útmutatás. szatírdráma Más néven szatírjáték. A görög színjáték egy fajtája. Komikus tárgyú, szereplői isteni lények. Cselekménye során mítikus hősök szatírokkal, azaz Dionüszosz isten félember-félállat követőivel találkoznak. Euripidész: Küklopsz. További fogalmak... orkhesztra A régi görög színházban a színpad előtere, kör vagy patkó alakú. Itt mozgott a kar. szkéné Épírmény, mely az ókori görög színház színpadterét hátulról zárja le. Görög dráma és színház menet. kothornosz Az ókori tragédiákban a színészek magasított talpú cipője. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
A korai görög színházak valószínűleg, nyílt területeken a városi központokban vagy domboldalak mellé, ahol a közönség állva vagy ülve nézheti és hallgathatja a kórust amint egy istenről vagy hősről énekel. A késő ázadban Kr. e a 4. és 3. században fokozatosan kialakult a bonyolultabb színházi struktúra, de az alapvető görög színházi elrendezés nem változott. link - A görög színház az i. VI. században már elérte fénykorát. A dráma mint új stílus minden más addig használt költői formától különbözött. Előadása a látvány, a hang, a mozgás összhatására épült. A dráma azonban többet jelentett, mint egyszerű leírást vagy elbeszélést. A drámai alkotás előadásának lényege a Rossztól való megszabadulás és a megtisztulás ( katharszisz) élményének közösségi átélése volt. A Görög dráma és színház by Dominik Hodási. A dráma alkotója nem szórakoztatni akarta a nézőket, hanem bevonni - etikai, szellemi, politikai, lélektani vonatkozásban - a történésbe. Az ókori Hellaszban, legfőképp pedig a demokratikus Athénban, Kleisztenész korától ez volt a "tragédia" és "komédia" műfajának igazi jelentősége.
Az ókori görög színház és dráma by Boglárka Berecz
A legjelentősebb szerzők 100-nál is több darabot írtak, bár csak néhány maradt fenn belőlük. A legismertebb szerzők Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész voltak. Témájuk a görög mitológia vagy a történelem volt. Abban az időben a Földközi-tenger partvidékének jelentős része volt görög befolyás alatt, hiszen Kis-Ázsiában (Trója, Ephezosz) és az itáliai partvidék (pl. Taormina) is hozzá tartozott, és ezeken a területeken még a római hódítás után sem szűntek meg a színházi előadások, de fokozatosan atrakciók, viadalok, gladiátorok vérengzésének helyszíneivé lettek. A római Colosseum, amely 60 ezer néző befogadására volt alkalmas, már az ilyen cirkuszi látványosságoknak a helyszíne volt. A római Colosseum 60 ezer néző befogadására volt alkalmas (Oriskó Norbert, Felvidé) Néha egy-egy történet több drámán keresztül bontakozik ki. Görög dráma és színház italis feladatok. Ilyen például a thébai mondakör, vagyis a Labdakidák története, amely Szophoklésznél Labdakosz thébai király vétkével kezdődik, és a negyedíziglen tartó bűnhődés során Antigoné halálával végződik.
A vallási rítust Theszpisz alakította színházivá (Kr. 534) anélkül, hogy eltépte volna vallási-kultikus gyökereitől. Nála már a színészi megjelenés fontos kelléke lett a (korábban a pap által viselt Dionüszosz) maszk, az átváltozás mágikus eszköze. Irodalomtanulás » A görög színház és színjátszás. Az ókor legépebben fennmaradt, a 15 ezres befogadóképességű, 118 m átmérőjű epidauroszi színházából is következtethetünk az egykori szerkezetre, amelyben a nézőtér és a színházi épület nem volt építészetileg összekapcsolva. A görög színházat nappali előadásra szánták, és általában tölcsérszerűen ( koilon =üreg) hegyoldalba vágták, ami kitűnő kitűnő akusztikát biztosított. Három fő része: a kerek, 10-15 m sugarú orkhésztra (a tánctér), közepén az isten oltárával (thümelé); ezt három oldalról körülzárja a theatron (a nézőtér); a negyedik oldalnál az eredetileg csak ideiglenes, öltöző- és színházi eszköztár épület, a szkéné (=sátor). Ezt a későbbiek során lapos tetejű, kétoldalt oszlopcsarnokkal ellátott kőépítménnyé alakították, ez lett pl. a palota színhely, rajta a cselekménynek s rangoknak (király, vendég, rabszolga) megfelelő ajtókat vágtak.
Drámaversenyek Minden év márciusában-áprilisában rendezték meg a Dionüszosz ünnepet. Ennek fénypontja volt a drámaverseny. A győzelem nagy megbecsülést, néha politikai győzelmet is szerzett a költőnek. Az ünnepségeken hatalmas tömeg vett részt. Irodalomtanulás » A dráma kialakulása. A dráma már érdekelte az átlagpolgárt is, előadásra járni egyébként állampolgári jog és - kötelesség volt. A színház a görög szellemi életnek nemcsak egyik lényeges központja lett, hanem az állam rendkívül fontos nevelő intézménye is: az athéni demokrácia erkölcsi-politikai eszméit sugározta.
Viszont a mesékben, dalokban szintén fennmaradtak a korábbi korok emlékeinek szimbólumai szinte napjainkig, amelyek akár több ezer éves hagyományban gyökerezhetnek. Delphoi, Minden ilyen játékra vagy szertartásra jellemző egyfajta pontos dramaturgiai szerkezet: a cselekmény itt és most történik előttünk. Először megismerjük az alaphelyzetet, a helyszínt és a szereplőket, amelyben valamilyen érdekellentét (konfliktus) alakul ki. Ha az ellentétet nem tudják feloldani, akkor a feszültség fokozódik, úgymond pattanásig feszül, és összeütközésre, kicsúcsosodásra kerül sor. Példaként említhetnénk egy nagyon egyszerű, de tiszta szerkezetet. Ismerős az "Adj, király, katonát! " játék. Az ALAPHELYZET (szituáció), hogy két csapat sorakozik egymással szemben. Az ÉRDEKELLENTÉT (konfliktus, bonyodalom) azzal kezdődik, hogy az egyik király felszólítja a másikat a megadásra, illetve a részleges behódolásra ("Adj, király, katonát! Görög dráma és színház 0 nat ertekelese. "). A válasz teljessé teszi az ellentétet, ellenállás: "Nem adok! " Erre a feszültség fokozódik és TETŐPONTRA (összeütközés) ér: "Ha nem adsz, szakítok!