Üzleti- és rendezvényturizmussal: üzleti utazások, tanfolyamok, konferenciák, társasági rendezvények szervezésével. - Irodánkban egész Európát befedő vital, wellness szállodák széles kínálata várja az utazni, kikapcsolódni, megújulni vágyókat. Mindezt közel húsz éves szakmai tapasztalattal és színvonalas szolgáltatói partnerhálózattal tesszüvábbi tevékenységeink: utasbiztosítás, ISIC/ITIC Nemzetközi diák- és tanárigazolvány, térképek, utikönyvek, soproni ajándéktárgyak értékesítése.
Az első régészeti leletek a neolitikumból valók. A korai vaskor illír eredetű népessége földvárakat épített. Közülük legjelentősebb a várostól mintegy 5 km-re eső Várhely (Burgstal) volt. Rómaiak szállták meg, kereskedők és kiszolgált katonák csoportja telepedett le itt az időszámítás kezdetén. Mint a Borostyánkő út egyik fontos állomása, municípiumi jogokat kapott az akkor Scarbantiának nevezett kis város. A 374-es quad betörést követően megszűnt a római közigazgatás, a lakosság pedig elmenekült. Évszázadok során gótok, kunok, avarok éltek a területen. A honfoglaló magyarok a IX. században jelentek meg a megyében. A XI. században a régi római város helyén, annak köveit felhasználva alakult ki a királyi vármegye első emberének, a várispánnak a székhelye - elnevezését minden bizonnyal első ispánjáról, Suprunról kapta. Sopron utazási irodák. Német neve Ödenburg. Arra a várra utal, amely mellett a XII. század végére mezőgváros alakult ki. A tatárjárás után IV. Béla johannitákat telepített le, akik megépítették rendházukat, a Szent János-kápolnát.
A már fallal kerített település 1277-ben önállósult, városi rangot, és - mint a nyugatra vezető kereskedelmi főútvonal mellett lévő város -, vámmentességet, árumegállító-, vásárjogot kapott. Kereskedői az Adriai-tenger partjáig, Zenggig közlekedhettek. Minőségi bor kiviteléből és közvetítő kereskedelemből éltek, 1526-ban a lakosság csaknem 80%-ának volt szőlője. A reformáció idején a város vezetése a lutheránusoké lett. A XVI-XVII. század a céhek virágkorának számított, a lakosság megsokszorozódott. Az 1600-as években viszont tűzvész, pestis pusztította a várost. Lackner Kristóf városbíró (majd polgármester és várkapitány) 1603-tól kiváló diplomáciai érzékkel védte a város érdekeit. 1604-ben megalapította a Soproni Nemes Tudós Társaságot, amely kb. 70 évig működött. Sopronban több alkalommal tartottak országgyűlést; 1611-ben II. Ferdinánd feleségét, 1681-ben I. Sopron utazási iroda hungary. Lipót feleségét, Eleonóra Magdaléna királynét koronázták meg; 1625-ben III. Ferdinándot itt választották királlyá. A török elleni háborúk, a kuruc korszak az egykor gazdag város kasszáját leapasztották.
- Már hogy tudnál te innét kimenni? - Hát jól van! Csak engedd meg, hogy álljak a válladra. Ha nem is tudok kimenni, legalább megnézem, hogy milyen idő van odakünn. Jól van, a farkas megengedi, hogy csak álljon a vállára a róka. Hiszen a róka komának sem kellett több. A farkas válláról nekirugaszkodott, kiugrott a veremből, s azzal - uccu, neki, vesd el magad! egy szó nem sok, annyit sem szólt a farkasnak, elszaladt a faluba, ott aztán addig settenkedett, míg egy lúdpajtába be nem surrant, s nagy lakzit csapott ottan. Hanem mégis eszébe jutott farkas koma. Vitt neki is egy lúdcombot. Odakullogott a veremhez, s mondotta sopánkodva, szomorú pofával: - Hej, farkas koma, de megjártam. Bementem a faluba, hogy neked ludat hozzak. De mikor éppen beállítottam a ludak közé, s megcsíptem egy ludat, a gazda rajtam ütött, s csak ez a lúdcomb maradt a szájamban. Látod, farkas koma, én ezt is neked hoztam. Úgy-e, jó komád vagyok? - Jó vagy, jó - mondja a farkas -, hanem ha még jobb akarsz lenni, nyújtsd be a farkadat, s húzz ki engem innét.
Azt mondja a kakas koma: - No, most az jön velem bort inni, aki ezt a sáncot átugorja! A kakas átszállta, a tyúk átszállta, a nyúl meg a róka is átugrotta, a farkas is át akarta ugrani, aztán beleesett. Ott sírt a farkas, hogy nem tud abból a mély sáncból kimenni, hogy éhen kell neki megdögleni. Amint sírt-rítt, éppen arra mentek a madárkák magot szedegetni, megkérdezték, miért sír. - Harmadnapja, hogy beleestem a sáncba, nem bírok kimenni - mondta a farkas, és könyörgött nekik, hogy hordjanak gizöcskét-gazocskát, amin ki bír menni. - Van négy csonka fám, költhettek rajta! Hordtak is a madárkák annyi gazt, hogy a farkas ki bírt rajta menni. Örült is a farkas, hogy nem kellett neki elvesznie, de a kismadarak is örültek, hogy lesz nekik min költeni. Rá is fészkeltek, költöttek is rajta, szépek is voltak már a kicsinyek, örült is nekik az anyjuk. Hát egyszer megy ám a farkas, felkiált a fára: - Kismadár, adjál le egy fiadat, mert kivágom a fát, felszántom az alját! Cselőre két lábom, hajszára két fülem, jól tartsd az ekét, farkam!
A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív, EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék ének kutatói. Számos kutyán végzett sikeres alvásvizsgálat után a kutatók kézből nevelt farkasokon is kipróbálták a családi kedvencek esetében már bevált, nem-invazív alvási EEG módszert. Ez egy teljesen ártalmatlan eljárás, mely során az embereknél végzett alvásvizsgálatokhoz hasonlóan az elektródákat a bőr felszínére rögzítik. A kutyák alvása iránti növekvő érdeklődés abból adódik, hogy egy olyan faj alvását lehet vizsgálni, mely nagymértékben alkalmazkodott az emberi környezethez. Ez azért fontos, mert a környezeti körülményekhez való evolúciós alkalmazkodás – például a védett helyen való alvás – átalakíthatta az emberek alvását, így feltételezhető, hogy hasonló változások történtek más, az emberi környezethez alkalmazkodó fajok esetében is. Az már például ismert, hogy a kutyák az emberhez hasonlóan felületesebben alszanak egy idegen helyen. A kutatók most az emberi környezetben élő farkasok alvási jellegzetességeit vizsgálták, hogy jobban megértsék, a háziasítás és az emberrel való együttélés hatásait a kutyák alvására – eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be, az összefoglaló pedig az ELTE weboldalán jelent meg.