Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369) A Bulge-i csata a második világháború utolsó nagyobb német offenzívája volt a nyugati fronton. Más néven ardenneki offenzívának (die Ardennenoffensive) is hívják, amely Belgium, Luxemburg és Franciaország sűrű erdő borította területét fedte le. 1 világháború nagy csatái download. A németek célja az volt, hogy megosszák a szövetségeseket, közben elfoglalják Antwerpent és megsemmisítsék a maradék erőket. A terv annak ellenére kudarcba fulladt, hogy a németek számbeli fölényben voltak és az offenzívát a legnagyobb titok közepette tervezték meg, az időjárás jobbra fordulása ugyanis végül lehetővé tette, hogy a szövetségesek bevessék a légierőt, ráadásul nagyszerűen időzítették a csapaterősítéseket. Összesen 800 ezren vettek részt az ütközetben, s ez volt az a csata, amelyben az amerikaiak a legnagyobb számban vettek részt. Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer) Soha nem csapott össze annyi páncélozott harci jármű, mint a szovjetek számára a keleti fronton döntő győzelmet hozó kurszki ütközetben, de az összecsapás arról is nevezetes, hogy itt halt meg a legtöbb ember egy nap alatt légi csatában.
Róma elfoglalása hatalmas árat követelt, legalább 125 ezren vesztették életüket a harcokban, de egyes becslések 185 ezerre teszik az áldozatok számát. Bulge, 1944. december 16-1945. január 25. (186 369) Kurszk, 1943. július 5-augusztus 23. (257 125–388 ezer) Harkov, 1942. május 12-28. (300 ezer) Luzon, 1945. január 9-augusztus 15. (332 330–345 330) Franciaország, 1940. május 10-június 25. (469 ezer) Narva, 1944. február 2-augusztus 10. (550 ezer) Moszkva, 1941. október 2-1942. január 7. (1 millió) Berlin, 1945. április 16-május 2. (1 298 745) Sztálingrád, 1942. augusztus 23-1943. február 2. (1 250 000-1 798 619) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. 1 világháború nagy csatái 2022. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft július 8.
Segítség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikimédia Commons tartalmaz Második világháborús csaták témájú médiaállományokat. Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 12 alkategóriával rendelkezik (összesen 12 alkategóriája van).
A jobb tájékoztatás érdekében ebben a részben részletesen elmagyarázzuk mindegyiket a naprendszer bolygói: Merkúr Kezdjük a Merkúrral, mert ez a bolygó, amely a legközelebb van a Naphoz. Egy másik jellemzője, hogy a Naprendszer legkisebb bolygója. Összetétele hasonló az Itéhez, mert elemeinek 70%-a fém, a maradék 30%-a szilikát. A Merkúr másik jellemzője, hogy a Holdhoz hasonlóan nagyszámú meteorit becsapódás éri a felszínét. A Merkúrnak a Naphoz való közelsége nagyon megnöveli a transzlációs sebességét, akkor mi van? Mennyi idő alatt kerüli meg a Merkúr a Napot? A válasz 88 földi napnak felel meg. Ha amit tudni akarsz Mennyi ideig tart egy nap a Merkúron? Nos, különösen hosszú, mert 58, 5 földi napnak felel meg. Tehát egy nap a Merkúron majdnem húsz nappal rövidebb, mint egy Merkúr év. Vénusz A Vénusz a Naprendszer második bolygója a Naptól való távolságát tekintve. Azt mondják, a Naprendszer bolygói közül a Vénusz olyan, mint a Föld testvérbolygója, mert nem csak méretükben és tömegükben, hanem összetételükben is nagyon hasonlóak, mert mindkettő földi és sziklás.
Jupiter a görög mitológia Zeusz istenéről (Jupiter a római mitológiában) elnevezett Naprendszer bolygója, a nap előzi meg a legnagyobb égitestű bolygót. Mérete 1300-szor nagyobb, mint a Föld. Masszív gáznemű testként összetétele alapvetően hidrogénből és jégből áll., Kíváncsi tényként a Naprendszer legrégebbi bolygójának tekintik, amely még a napot is megelőzi. Szaturnusz Ez a Naprendszer bolygója híres a bolygót körülvevő gyűrűkből származó impozáns fényességéről. Visszatérve Galileo-ba, először 1610-ben látta meg. Gyakorlatilag az egész bolygó (96%) hidrogénből, a fennmaradó 3% jégből áll., Uranus ezt a bolygót tekintik az elsőnek, amelyet teleszkóp fedez fel. Összetétele nagyon hasonlít a Szaturnusz és a Jupiter testvéreihez, mivel hélium és hidrogén, valamint víz, ammónia és metán alkotja, de nagyobb mennyiségben. A Naprendszer bolygójának sajátossága a légkör, az egész rendszer legalacsonyabb hőmérsékletével, elérve a minimum -224 Celsius fokot., Neptune Neptunust Urbain Le Verrier, John Couch és Johann Galle fedezte fel 1847-ben.
Bár egyes történészek és tudósok azt állítják, hogy az első alkalommal megfigyelhető személy Galileo Galilei volt 1612-ben, bár ez nem történt meg. megerősítették. A Neptunusz olvadt kőzetből, metánból, hidrogénből, vízből, héliumból és folyékony ammóniából áll. A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.
Nap körül a bolygók, körbe-körbe fogók, Keringenek ebben, a csillagrendszerben, Csillagból is sok van, végig a tejútban, Nem is gondolnád, milyen nagy a galaxis. Jupiter hatalmas, sok holdat alkalmaz, Szaturnusz hasonló, ő egy gyűrűt hordó, Messzi az Uránusz, ott sem él varánusz, Neptunusz utolsó, ő egy szilárd bolygó. Houston, itt nem látok semmi rendellenességet. Vétel. A bolygók megtanulásához most egy flipbook-ot használtam, melyet a gyerekek először kiszíneztek, majd a csíkok mentén felnyírtak. A belső oldalra kerültek az elnevezések. Sikerült néhányat elrontani, így a fotózás elmaradt, de természetesen nyomtattam ezeknek a gyerekeknek másik lapot, és jelenleg folyamatban van az elkészítésük. Ha tetszik az ötlet, készítsétek el Ti is! Jó kreatívkodást, jó tanulást!
A hullámhegyet hívjuk dagálynak, a hullámvölgyet apálynak. A jelenségben még a Nap vonzása is szerepet játszik, ám annak hatása csak mintegy 1/3-a a Holdéhoz képest. (A dagálykúp akkor a legmagasabb, amikor a Nap? Hold? Föld egy egyenesen helyezkedik el és a gravitációs hatások erősítik egymást, ilyenkor az apály is alacsonyabb. Erre újholdkor kerül sor. ) Az árapály a földfelszínre gyakorolt hatása mellett visszahat az egész Föld? Hold rendszerre is. A Föld forgása lassul tőle, számítások szerint 100 évente 2, 9 másodperccel, amely addig fog folytatódni, amíg a Föld forgási és a Hold keringési ideje ki nem egyenlítődik. Számítások szerint ez 1, 6 milliárd év múlva következik be, amikor egy nap 55 nap hosszú lesz és a Hold is ennyi idő alatt kerüli meg a Földet. Ekkor a Hold a Földnek csak egy oldaláról lesz látható és adott helyen mindig ugyanott lesz megfigyelhető az égbolton. A Föld lassuló tengelyforgása mellett az árapály hatására a Hold folyamatosan távolodik a Földtől, évente 3, 8 centiméteres sebességgel.