Az alaposan megtisztított malac alkatrészeit felhasználják, a poca hasát felhasítják, a beleket alaposan kimossák, a vérét egy edénybe felfogják, hiszen az is szerves része a receptnek. A malacka belsejét megtöltik válogatott fűszerekkel, melyeket előtte mozsárban alaposan eldolgoznak. A töltelékbe megy a salotta hagyma, a gyömbér, a galangál gyökér, a kurkuma gyökér, a chilli, a kaffir lime levele, az indiai citromfű, koriander mag, fokhagyma, só és még ki tudja mik is pontosan:) Ezután egy tű és cérna kombó segítségével bevarrják azt, hogy a sütés ideje alatt ne potyogjanak ki, hanem a fűszerek jól átjárják a malacot kívül-belül. Nyárson sült malac rajz. A disznóvér sem megy kárba, bekeverik azt is némi fűszerrel és annyi chillivel, hogy az átlag magyarnak ketté álljon a füle, ha megkóstolja, majd beletöltik az alaposan megtisztított disznóbélbe, ez lesz a véreshurka balinéz verziója. A malacka bőrét a vízzel, sóval és kurkuma elkevert elegyével alaposan megmasszírozzák és már mehet is a nyársra, ahol parázs fölött lassan készül el.
Eközben felkockázott mangalica-kolozsvárit pirítottunk vasserpenyőben, 3 közepes fej, finomra vágott hagymával. Kevés hámozott paradicsomot is tettünk hozzá, 1 ek. ras-el-hanout fűszerkeverékkel megszórtuk, majd egészen apró kockákra vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret és zellergumót adunk hozzá. Pár percig pirítottuk, átforgattuk együtt az összes hozzávalót. A serpenyő tartalma bekerült a zománcozott öntöttvas-edénybe, a lencse mellé, még egy kevés fácánlevessel. Ez az igen gazdag anyag a BBQ Pit Box® BFB RF XXS-méretű, alsó égésterű faszenes szmókerjében ketyegett tovább, újabb 2 órán át, azaz összesen 5 órán keresztül, végig 120°C-on. Egy ikonikus étel: a ropogós malacsült. Amikor a teljes anyag összeállt, egy órán át fedő nélkül sütöttük, félóránként egy-egy almafahasáb hozzáadásával. Ezután újra félig lefedve gyöngyözött tovább. Eközben a kismalac igen nagy tempóban és ígéretesen sült. Két óra elteltével a maghőmérséklete a 80°C-hoz közelített a vastagabb pontokon. Az utolsó egy órában világos sör és felmelegített vaddisznózsír elegyével kenegettük.
Báthory Erzsébet halála - YouTube
Báthory Erzsébet Báthory Erzsébet, magyar formában Báthory Erzsébet, (született: 1560. augusztus 7., Nyírbátor, Magyarország – meghalt: 1614. augusztus 21., Castle Ciceachtice, C̆achtice, Magyarország), magyar grófnő aki állítólag több száz fiatal nőt kínzott és gyilkolt meg a 16. és a 17. században. Legfontosabb kérdések Miért híres Báthory Erzsébet? Báthory Erzsébet magyar grófnő volt, aki állítólag több mint 600 fiatal nőt kínzott és gyilkolt meg a XVI – XVII. Míg a történelmi dokumentumok alátámasztani látszanak az ellene felhozott vádakat, a modern kutatások azt mutatják, hogy Báthory, egy hatalmas nő, politikai indíttatású rágalmazás célpontja lehetett, amely lehetővé tette a rokonok számára, hogy földjeit kisajátítsák. Milyen volt Báthory Erzsébet gyermekkora? Báthory Erzsébet 1560-ban született magyarországi protestáns nemességtől. Családja irányította Erdélyt, nagybátyja, Báthory István lengyel király volt. Az ecsédi családi kastélyban nevelkedett. 1575-ben feleségül vette Nádasdy Ferencz grófot, és Nádasdy családjának nászajándékába költözött a Csejte kastélyba (ma C̆achtice, Szlovákia).
A gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 405 éve, 1614. augusztus 21-én, valóban elborult elmével. Ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon, gyakran "véres grófnőként" emlegetik. A Guinness Világrekordok könyve a történelem egyik legtöbb gyilkosságot elkövető nőnek tituálja. A hiedelmek szerint több mint 600 fiatal szolgalányt ölt, illetve öletett meg, hogy vérrel teli kádban fürödhessen bőre frissessége és fiatalossága megtartásáért. A tudósok mind a vérfürdőket, mind az áldozatok számát vitatatják, azonban nem ellenőrizhető. A hírneves Báthory-család ecsedi ágából származó Erzsébet 1560. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt.
A járványok időkben azonban az ő szakértelmük mit sem ért - sorra haltak a betegek. Összefoglalva az egyik legrosszabb hírű magyar történelmi személyiség kétség kívül Báthory Erzsébet. Halála előtt négy évig élt befalazva vára egyik szobájában. Egy szűk lyukon keresztül etették és itatták, soha nem hagyhatta el a helyet. Eszét vesztve, magányosan halt meg. Természetesen a legendák sora nem ért véget a halálával. A monda szerint a vár úrnője visszajárt, hogy megbüntesse Thurzó nádort, a vallatóját. Egyszer – a férfi állítása szerint – csaknem halálra ijesztette őt. Az éjszaka közepén arra ébredt, hogy nyivákolás hallatszódik a kastély udvaráról. Mikor kinézett, mindenfelől éjfekete macskák gyűltek össze, kiknek csak a szemük világított a sötétben. Egyre fenyegetőbb volt a viselkedésük, majd nem sokkal éjfél után nyom nélkül eltűntek. Ezt a históriát is természetesen felhasználták arra, hogy utólag igazolják: Báthory Erzsébet az ördöggel cimborált.
Báthory Erzsébet nevének befeketítése pedig alkalmas lehetett az egész Báthory család hírnevének aláásására. Thurzó nádor nevét külön is meg kell említeni: az ő személyes ellenségeskedése is fűthette az Erzsébet elleni vádakat (Báthory Gábor, Erzsébet unokatestvére akkor erdélyi fejedelem volt). Thurzó György nádor azért tűzte ki célul a család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemséget. Elképzelhető azonban, hogy az ő célja is a vagyon megszerzése volt. A rengeteg kutatás eredményeként a történelemtudomány ma már úgy tekint Báthory Erzsébetre, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának egyéb arisztokrata hölgyei. Az állítólagos szadista orgiákat először Benda Kálmán történész vette alaposabban szemügyre 1980-ban. A per iratait vizsgálva gyanúsnak találta a szemtanúk hiányát, és hogy az állítólagos kínzásokat egyedül túlélő lányt be sem idézték. Az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá, ám Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől.