Media Factory - Tartalom- és műsorgyártás - YouTube
Gáll András TV2040 © Minden jog fenntartva. Üzemeltető: Budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház, 2040 Budaörs, Szabadság út 26. | adószám: 15440990-2-13 | Stúdiónk címe: 2040 Budaörs, Ifjúság utca 20. földszint 2.
2:00 Jéglovagok (12+) (IX / 1) A sorozat segítségével bepillantást nyerhetünk a világ egyik legveszélyesebb foglalkozását űző emberek mindennapjaiba. 2:45 Hegyi emberek || Generációk (12+) (V / 16) Vannak amerikaiak, akik még mindig a természetből élnek, vagyis vadászattal, csapdaállítással tartják el a családjukat. Ők a Hegyi emberek. Túlélésük titka a több száz év alatt tökéletesített tudásuk. Cserkész Rádió / TV – 2020. január 5-i adása - Bocskai Rádió. A sorozat az Appalache-hegységtől a Sziklás-hegységen át Alaszkáig követi őket, ahogyan megküzdenek a téllel, hogy az év leghidegebb hónapjaiban megszerezzék a túléléshez szükséges élelmet és pénzt. Akár az idealizmus, akár a generációkon át öröklött hagyomány hajtja őket, a hegylakók túlélési eszközei egyformák. Nézzék meg, hogyan küzdenek az elemekkel a hegylakók, pl. Eustace Conway és Tom Orr, hogy életben tartsák magukat és családjukat Amerika legbarátságtalanabb vidékein... Korábbi műsorok a mai napról 3:30 4:15 Jéglovagok 12+ (V / 4) A sorozat segítségével bepillantást nyerhetünk a világ egyik legveszélyesebb foglalkozását űző emberek mindennapjaiba.
Ugyancsak az ablakok közelében található az író életének dokumentumaiba betekintést nyújtó tárló Gárdonyi kézirataival, jegyzeteivel és hivatalos okmányaival. Az épület utcafronti és tornác felőli falán három emléktábla állít emléket az író munkásságának. A kertnek a ház háta mögé eső részében, Gárdonyi kedvelt pihenőhelyén helyezték el 1965-ben az író ülő bronzszobrát, Somogyi Árpád alkotását. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Móra Ferenc: A láthatatlan embernél. In: Világ 1922. november 1. Források [ szerkesztés] Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi I–II. Budapest: Dante. 1934, II. 1–5. o. Korompai János: Eger, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. 4. kiad. Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület, 1995. Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 303., 494–495. o. ISBN 963-86222-4-5 További információk [ szerkesztés] Információk a Dobó István Vármúzeum honlapján Gárdonyi Géza-emlékhelyek Egerben (fotóalbum) Megszépült Gárdonyi Géza sírja az egri várban
"A díszsírhely felújításának gondolatát az adta, hogy idén ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját" - mondta el lapunknak Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület titkára, a Gárdonyi hagyaték kezelője. A napokban el is kezdődött a munka. Az elképzelések szerint a kerítés, a sír, a kereszt és környéke is megújításra kerül, a sír jellegén azonban nem változtatnak. Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület a hevesi megyeszékhelyi Városszépítő Egyesülettel és más civilek bevonásával szeretnének minél több helybélit felkérni a közös munkára, amit szívügyüknek tekintenek. Adományt, tevékeny segítséget egyaránt szívesen fogadnak. A szervezetek arra számítanak, hogy a helyi cégek és polgárok jelentős számban kapcsolódnak be Gárdonyi Géza sírjának és környezetének megújításába. Többen már jelezték is segítő szándékukat. A tervek szerint a sírhoz az író szülőhelyéről, Agárdról hoznak egy rózsaszín virágú gesztenyefát, és azt ültetik a kiöregedett ecetfa helyére.
A fa/facsoport története Az Egri várban alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. Gárdonyi Géza sírját messziről jelzi az óriási méretű bálványfa. A fát a Heves vármegyei születésű vagy lakhelyű, illetve a megye irodalmi életébe aktívan bekapcsolódó irodalombarátokat tömörítő Gárdonyi Társaság ültette 1925-ben Gárdonyi Géza emlékére. A Tordai Ányos egri ciszterci tanár kezdeményezésére megalakult Gárdonyi Társaság fő célja az író emlékének ápolása és az irodalom népszerűsítése volt. Az író köztudottan szerette a természetet, gyakran botanizált, gyűjtötte a növényeket herbáriuma számára. Az egri háza körüli ötholdas birtokon botanikus kertet alakított ki, amelyet hazai és külföldi útjairól magával hozott növényekkel gyarapított. Hittel vallotta, hogy a világ megértéséhez és Isten megtalálásához a természettudományos megismerés vezet. A általa megfigyelt növényekről és állatokról irodalmi értékű leírások jelentek meg "A Természet" című folyóiratban, melyeket "Mai csodák" címen később külön kötetbe foglaltak.
Eger város és barátja, Tordai Ányos rangon alulinak tartotta ezt az egyszerű temetést, így pompás temetést és díszsírhelyet kapott. Az írót az Líceumban ravatalozták fel. Bronz koporsóját tízezrek kisérték végső nyughelyére a Bebek-bástyára, ahol testét az egri hősök vérével átitatott földbe temették el. "A sírhely, az egri várbástya, Gárdonyinak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése. " ( Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi)
Az egyben maradt hagyaték egy része – levelezések, jegyzetek, okmányok, újságkivágatok, berendezési tárgyak – ekkor a Dobó István Vármúzeumba került, s az emlékmúzeumban Gárdonyi tízezer kötetesre rúgó magánkönyvtára, illetve házának főbb berendezési tárgyai maradtak. 1962 után a Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész muzeológusa, Korompai János kezelte és bővítette a Gárdonyi-emlékhely gyűjteményét, elvégezte a hagyaték tételes nyilvántartásba vételét és rendszerezését. Az egykor nagy kiterjedésű Gárdonyi-kertet a 20. század során felparcellázták, de a megmaradt kert több fáját és cserjéjét még Gárdonyi ültette. A Gárdonyi fiúknak felépített új házat lebontották, helyén ma modern lakóépület áll. Állandó kiállítása [ szerkesztés] A hálószobai dolgozóasztal a Munkácsy-reprodukcióval A látogató az előszobán keresztül jut be a házba, ahol a fal mentén sorakozó, az író hagyatékából fennmaradt könyvekkel, bekötött szakfolyóiratokkal és zeneműgyűjteményekkel teli könyvszekrények mellett az író József nevű fiáról festett portréja látható egy festőállványon.