Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem
ÓRAGARÁZS - TÖBB EZER AKCIÓS ÓRA ÉS ÖNGYÚJTÓ Főoldali banner Top termékek Azonnal átvehető 21. 790 Ft 15. 890 Ft 132. 190 Ft Raktáron 7. 690 Ft 34. 590 Ft 28. 390 Ft 174. 890 Ft 159. 490 Ft 40. 190 Ft 51. 690 Ft 65. 990 Ft 45. 390 Ft 143. 490 Ft 18. 690 Ft
Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztató t.
Weboldalunkon cookie-kat használunk Adatkezelési tájékoztatónknak megfelelően, a felhasználói élmény növelése érdekében. Az "Elfogadom" gomb megnyomásával Ön elfogadja a beállításokat, de igény szerint módosíthatja is ezeket.
Telefon: +36 30 383 22 51 H-V: 10:00 - 18:00 Email: Leveledre Luca fog válaszolni. Web:
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950 -ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának legfontosabb elemei: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; jog a művelődéshez; jog a kulturális életben való részvételhez; jog a magántulajdonhoz; védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; a vélemény és kifejezése szabadsága. Számos nyilatkozat is megjelent ez alkalommal, többek között az egyik a 37 egyesült nemzet különleges eljárások mandátum birtokosai által kibocsátott: "Ma, a szegénység uralkodik, mint a legsúlyosabb emberi jogi kihívás a világban. Küzdelem a szegénység, a nélkülözés és a kirekesztődés nem jótékonyság kérdése, és ez nem függ attól, milyen gazdag egy ország.
Nem hagyhatjuk, hogy megfélemlítsenek, és nevetségessé tegyék, kiüresítsék, politikai játszma tárgyává tegyék az egyenlőséget, az emberi méltóságot, vagy a sajtószabadságot. Fel kell szólalnunk és cselekednünk kell ezekért az értékekért, hogy békében és biztonságban élhessünk egy olyan országban, ahol mindenki vállalhatja önmagát, a véleményét. Emlékezzünk azokra, akik a szabadságukat, biztonságukat, vagy akár az életüket is adták az emberi jogokért az olyan illiberális országokban, mint Oroszország, Brazília, Törökország, vagy épp a közelmúltban Belarusz. Ne feledjétek, "a demokrácia nem főnév, hanem ige, amit csinálni kell"! Ezért is fontos, hogy áprilisban elmenjünk szavazni, és visszavegyük a jövőnket!
Hosszúút vezetett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáig (1948) Eredetileg az egyéneknek csak azért voltak jogaik, mert egy bizonyos csoporthoz, például egy családhoz tartoztak. Aztán i. e. 539-ben Nagy Kürosz, miután meghódította Babilon városát, valami teljesen váratlan dolgot tett: minden rabszolga számára lehetővé tette, hogy szabadon hazatérjen. Ezenkívül kihirdette, hogy az emberek megválaszthatják saját vallásukat. A Kürosz-henger – az ő szavait tartalmazó agyagtábla – az első emberi jogi nyilatkozat a történelemben. Az emberi jogok gondolata gyorsan eljutott Indiába, Görögországba és végül Rómába. Azóta a legjelentősebb előrelépések többek között a következők voltak: 1215: A Magna Charta – új jogokat adott az embereknek Angliában, és a királyt a törvény hatálya alá helyezte. 1628: A Petition of Right (Jog Kérvénye) – megállapította a nép jogait Angliában. 1776: Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata – kinyilvánította a jogot az élethez és a szabadsághoz, valamint a jogot a boldogságra való törekvésre.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának, 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá. A harminc cikk legfontosabb elemei: – jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; – jog a művelődéshez; – jog a kulturális életben való részvételhez; – jog a magántulajdonhoz; – védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; – a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; – a vélemény és kifejezése szabadsága.
Küzdelem a szegénység, a nélkülözés és a kirekesztődés ellen nem jótékonyság kérdése, és ez nem függ attól, milyen gazdag egy ország. A szegénység elleni küzdelem emberi jogi kötelezettség, a világnak jó esélye van arra, hogy eltörölje ezt e szörnyűséget a mi életünkben... A szegénység felszámolása megvalósítható cél. ENSZ Emberi Jogok főbiztosa, Louise Arbour, 2006. december 10. " 2006-ban a szegénység elleni küzdelem volt a téma mint emberi jogi kérdés. Jegyzetek [ szerkesztés]
Minden év december 10-én ünneplik az emberi jogok világnapját, megemlékezve arról a napról, amikor az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
megkérdőjelezhető okokra hivatkozva helyezték gondnokság alá és fosztották meg jogaitól indokolatlanul bélyegezték meg pszichiátriai diagnózissal, ami miatt hátrányos helyzetbe került bántalmazták vagy zaklatták a pszichiátriai kezelése alatt A pszichiátriai kezelésben részesültek átlagosan 20 évvel rövidebb ideig élnek. Ennek okait a WHO 2015-ös jelentésében fejtette ki. Több mint száz magyarországi erőszakos cselekmény, amely pszichiátriai szerek hatásaihoz köthető. Bárki könnyen azt hihetné, hogy hazánkban ma már rég nem alkalmaznal ilyen barbár módszereket, mint az elektrosokk. Mi is azt szeretnénk, ha ez így lenne.