Búvárként igazi bakancslistás álom volt itt a merülés, két dolog miatt is. Az egyik a cetcápa, amely a világ legnagyobb méretű tengeri hala és veszélyeztetett fajnak számít. Az akár 9–12 méteres hosszt is elérő óriás a nevével ellentétben egy nagyon békés jószág, amely az emberre egyáltalán nem jelent veszélyt. Azonban ritkán fordul elő, és a felszín alatt semmire nincs garancia, ezért igazán különleges élmény megpillantani a cápa sziluettjét a nagy kékben, Sun Island közelében. Az Indiai-óceán másik ikonikus lakója a manta, amely 5 méteres "szárnyaival" és kecses mozgásával igazi vízi balerinaként közlekedik a mélyben. Maldív-szigetek – Topiku.hu. Az egyik leghíresebb zátonyon, Moofushin történt, hogy belefutottunk egy jókora óriásrája-rajba. Nem zavartatták magukat, alig pár centivel felettem úsztak el, miközben komótosan elfogyasztották planktonokból álló ebédjüket. Norvégia: merülés egy orkacsaláddal A téli merülés előnye, hogy olyankor északron nagy eséllyel láthatunk sarki fényt Fotó: Szombari Orsolya A téli hónapokban a norvég partok mentén heringek milliói vándorolnak, amelyek mágnesként vonzzák a kardszárnyú delfineket, azaz a gyilkos bálnákat.
Ahogy tettem ezt az alábbi helyeken is, amelyekhez a legemlékezetesebb merüléseim fűződnek. Az utazó: Szombati Orsolya Fotó: Szombati Orsolya A világ több száz pontján járt és mintegy 200 merülés van a háta mögött. 2016-ban daganatos betegséggel diagnosztizálták, amelyből felgyógyulva elhatározta: ezentúl élményeket szeretne gyűjteni és felfedezni a világ látható és láthatatlan részeit. Jelenleg hivatásos utazó, túranagykövet és búvár, kalandjairól oldalon blogot vezet. Mexikó: cseppkövek és fókabébik Chac Mool, Mexikó egyik legszebb cenote barlangja. Fotó: Szombati Orsolya A Csendes-óceán és a Mexikói-öböl közé ékelődött ország leginkább egzotikus tengerpartjairól, kaktuszairól, sombrero kalapjairól, na meg az elképesztő számú variációban kapható tequiláiról híres. Engem mégsem ez vonzott ide, hanem hogy merüljek az aztékok egykori szent helyein, a cenote barlangokban. A vízzel elöntött, föld alatti üregek ugyanis hatalmas cseppköveket rejtenek, amelyek szépségét a felszínről beszűrődő, vizet megtörő fénysugarak csak még inkább kiemelik.
Amikor pedig őt bevitték a rendőrségre, majd kiengedték – közölte K. – Portik Tamás már várta, és tudta, milyen vallomást tett a rendőrségen. A tanú szerint az Aranykéz utcai nyomozást szándékosan félrevitték, például az orosz szál bedobásával. K. azt is mondta, hogy az 1990-es években havi 150 ezer forintot kapott Portik Tamástól a szolgálataiért. A bűnüldöző hatóságok szerint az 1998-as Aranykéz utcai robbantás célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott – Boros Tamásként ismert – Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videovallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt. A tanú szerint Boros Tamásnak nem volt jó híre a városban, azt beszélték, nem korrekt az üzletben, nagyon sok a haragosa. Jogerős ítélet az Aranykéz utcai robbantás és az 1990-es években történt leszámolások miatt indult büntetőügyben | Fővárosi Ítélőtábla. Nem is mászkált egyedül, általában "két kigyúrt macival jött" – fogalmazott. Portik Tamás a vádbeli időszakban sokszorosította és a környezetében osztogatta az általa köcsögnek nevezett Boros Tamás rendőrségi vallomásáról készült videofelvételt, és arról beszélt, mi minden hangzott el ott és mi lesz ennek a vége – állította a tanú.
Soha nem publikált fotók jutottak a Velvet birtokába az Aranykéz utcai robbantás utáni pillanatokról. Az 1990-es évek végén Magyarországon javában zajló "maffiaháború" egyik legnagyobb erejű bombatámadásának a héten volt a 16. évfordulója. Www.hirpress.hu - Aranykéz utcai robbantás pere. A napokban a nyomozóhatóság vádemelési javaslatot tett Portik Tamás és Jozef Rohác ellen. Befejeződött a nyomozás a kilencvenes évek egyik legvéresebb leszámolásának, az Aranykéz utcai robbantásnak az ügyében – értesült a Pestisrá Fülöp Tamástól, az ügy egyik gyanúsítottjának, Jozef Rohácnak az ügyvédjétől. Az 1998. július 2-án végrehajtott véres utcai mészárlásról eddig soha nem látott, exkluzív fotók jutottak a Velvet birtokába, melyek közvetlenül a robbanás után, a helyszíneléskor készültek. A fotókon jól látszik, mekkora pusztítást végzett a bomba, melynek célszemélye az olajmaffiában tevékenyen részt vevő és a rendőrséggel korábban együttműködő – Boros Tamás néven ismert –Boros József Károly vállalkozó volt. A robbantás hatalmas pusztítást végzett, Boroson kívül még három embert ölt meg és több mint húszat megsebesített.
A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác és Portik Tamás ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az Aranykéz utcai robbantás ügyében, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében. A vádirat szerint Jozef Rohácot Portik Tamás másodrendű vádlott azért bízta meg Boros József megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef Rohác a megbízást elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef H. -t is bevonta. Jozef Rohác beszerezte a robbanóanyagot, távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint feltérképezte a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat. Jozef Rohác utasításai szerint Jozef H. Aranykéz utcai robbantás | 24.hu. a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtette, amelyet hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót ezután leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol a sértett naponta közlekedett.
A helyszínelés ideje alatt mindenkit elküldtek a lezárt területről, de Urbán Tamást nem vették észre a rendőrök, aki egy szemközti ház harmadik emeletéről készítette a képeket. 14 Galéria: Aranykéz utcai robbantás Fotó: Urbán Tamás Mint ismert, a főváros V. kerületében lévő Aranykéz utcában egy autóba rejtett, négy és fél kilós Danubit-bomba robbant fel 1998. július 2-án, amikor Boros leparkolt az utcában és az irodája felé sétált a szokásos útvonalán. A merényletet a gyanú szerint a Josef Rohác vezette szlovák bérgyilkoscsoport hajtotta végre a kilencvenes évek olajszőkítéseiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. volt igazgatója, Portik Tamás megrendelésére. Boros nemcsak egyszerűen együttműködött a rendőrséggel, de az első számú informátor is volt olajügyekben, amiért az Aranykéz utcai esetig már összesen hatszor próbálták megölni. Aranykez utcai robbantás . Az általa szerzett információk alapján ugyanis addigra már számtalan eljárás indult ismert bűnözők ellen. Személyes élményei vannak a 16 évvel ezelőtt történt robbanásról?
Elmondta azt is, nem is ismerte Borost, de úgy gondolja, ha lett volna anyagi vita közte és az Energol között, biztos benne, hogy a Radnai által említett ötvenmilliós üzleti konflikust rendezni tudták volna. Ezt bizonygatva leszögezte, volt cége sokkal nagyobb összegekkel üzletelt és mégis mindenki "él és virul" azok közül, akik üzleti kapcsolatba kerültek az Energollal. Portik szavaira reagálva Csicsák Zoltán a fejét csóválta, mire az olajos számon kérte volna az ügyészt, de a bíró rendre utasította a vádlottat. Aranykez utcai robbantas. Likvidálni akarták Papát is? Az olajmaffiózó a tárgyaláson keresetlen szavakkal illette a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét, Kiss Ernő dandártábornok ot, akiről szerinte köztudott volt, hogy "ötezer forintért bármit elintéz". Felemlegette a tábornok legutóbbi ügyét is, kiemelve, hogy a gyanú szerint Kiss pénzt kért azért Kocsis Istvántól, hogy közbenjárjon az érdekében Pintérnél. Portik Csicsák Zoltánnak címezve elmondta, Kiss Ernő az "ügyészség oldaláról is mondott egy nevet", de arról nem akar beszélni, hogy ki az illető.
Az első és másodfokú bíróság Rohác-ra életfogytiglani, Portikra 13 évig tartó fegyházbüntetést szabott ki. Az Aranykéz utcát a mészárlás után sokáig csak a "borzalom utcájának" nevezték. A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár és a Napi Történelmi Forrás együttműködésével jött létre. Kiemelt kép: a robbantás helyszíne. Felhasznált források: Népszava, 127. o. Reform, 11. 37. szeptember 15. 57. o. Népszava, 126. 187. augusztus 11. o. Világgazdaság, 30. 7389. július 7. 1. és 3. o. (letöltés: 2018. 06. 29. ) [1] Az Aranykéz utca mellett a Régi posta utca fekszik, ahol 1988. április 29-én nyitott meg az első Mc Donald's gyorsétterem hazánkban. Lásd bővebben: [2] Népszava, 127. o. [3] Az "olajszőkítés" a rendszerváltás után legnépszerűbb és legjövedelmezőbb illegális üzletága volt a magyar alvilágnak, a költségvetést több százmilliárd forinttal megkárosítva. Az eljárás lényege, hogy az üzemanyagként alkalmatlanná tett gázolajból kémia úton használhatót állítottak elő, melyet a normál gázolajnál olcsóbban adtak el.
"Emlékszem, hogy még dohogtam is magamban, hogy itt mindenkit megbüntetnek, ez a kis szar Polski meg itt áll napok óta! " – írta olvasónk, Zsidai Péter. Cikkünket több, nevük elhallgatását kérő, egykor a szervezett bűnözés elleni szolgálatnál és a fővárosi gyilkossági nyomozóegységnél dolgozó detektív elbeszéléséből állítottuk össze. Az ő elbeszélésükből tudtuk meg, hogy a robbanóanyagot tartalmazó kisautót megbüntette a közterület felügyelet, csakúgy, mint a környéken minden más túl sokáig ott hagyott járművet. A nyomozás egyik kulcsfejleménye volt, hogy az elvontatást megelőzendő, egy személy, akiről később kiderült, a robbantás egyik kulcsfigurája, befizette a büntetést, és kérte, hagy hadd maradjon még az autó kicsit, hiszen 12 óra után érkezik hozzá a szerelő. A férfi felismerésében a robbantás után az ügyfélszolgálat munkatársa segített, aki órákig járta a környéket a rendőrökkel, hátha meglátja a büntetést befizető embert. De kezdjük az elején A gépkocsit a szlovák szervezett bűnözés egyik katonája, Jozef Hamala hamis papírokkal vásárolta meg Budapesten.