A bűbájos lakat Cerceruska Prücsök A kőleves A papucsszaggató királykisasszonyok Magyar népmesék felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb siker e, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. 5 klasszikus népmese, ami reméljük soha nem merül feledésbe | PetőfiLIVE. A sorozat létrejöttéhez hozzájárult az idő szelleme, mert akkoriban felkapottá váltak a néprajzi témák. A csillagszemű juhász Kacor király A királykisasszony cipője Az elátkozott kastély Az elátkozott királylány A készítők avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve.
Részletek Gyűjtötte Sebestyén Ádám Szerkesztette Kovács Ágnes Könyv címe Az eltáncolt papucsok Bukovinai székely népmesék Kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, háborúból hazatérő katona. Ment egyik faluból ki, a másikba be, rongyosan szegény s éhesen. De bizony nem kínálták meg sehol egy falás kenyérrel vagy egy kicsi meleg levessel. Bekérezett egyik házhoz is, a másik házhoz is. Itt reá uszították a kutyát, ott meg olyan szegénynek tették magukat, hogy semmijük sincs. Hát, így ahogy menegetett, elhatározta magában, hogy megálljatok, a következő háznál, legyen az bárkié is, ott én főzök levest. A kőleves ( székely népmese) - Gyerekmese.info. Fel is vett a kapuból egy követ, s bement a legelső házhoz. Éppen egy öregasszonyé volt. - Jó napot, öreganyám! - Adjon isten, vitéz uram! - Hát, hogy s mint szolgál az egészsége? - Szolgál, ahogy szolgál, hát vitéz uramnak hogy szolgál? - Nekem is szolgál valahogy, csak éhes vagyok, ennék valamit, ha volna, ha adna szívesen. - Jaj, lelkem, vitéz uram, adnék én, ha volna.
A katona meg elsomfordált a száz forinttal, nehogy az öregasszony meggondolja magát. Így már jól is lakott, és volt neki száz forintja is, vígan rótta estig az utat, amíg nem talált megint egy olyan öregasszonyt, aki nem tudta, hogyan kell főzni a kőlevest. Ott aztán újra jóllakott. Ez volt a kőleves története. Nézzétek meg a mesefilmet is!
Megkóstolja az öregasszony is: - Jaj, hát sose hittem volna, hogy kőből ilyen jó levest lehessen főzni - csapta össze a kezét. Hagyták még egy kicsit főni, aztán így szólt a katona: - Még egy pár szem rizs is jó lenne bele, ha volna, de ugye az nincsen? - Van nekem az is - bólogatott az öregasszony. Hamar még egy pár szem rizst is hozzátettek. Felsóhajtott a katona: - No, most már tisztára olyan ez a leves, mint amilyeneket én szoktam főzni. Megvárták, hogy megfőjön, aztán a katona szedett egy jó nagy tányérral az öregasszonynak, egyet magának, s jóízűen megették. Az öregasszony nem győzött eleget csodálkozni, hogy miként lehet egy kőből ilyen jó levest főzni? Rajzfilm - Magyar népmesék - Mesefilm | Mese @. Mikor jóllaktak, azt kérdezte a katonától: - Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ? Sokszor az sincs, amit főzzek, s ebből milyen jó levest tudnék én főzni: - Eladom én szívesen! - felelte a katona, és elmosolyodott a bajusza alatt. - Száz forintért odaadom. Az öregasszony hamar odaadta a száz forintot, kivette a levesből a követ, egy kendőbe betakargatta, s jól eldugta.
– Ez most már éppen olyan, amilyenre én szoktam főzni! Megvárták, hogy megfőjön. Kitöltött a szegény legény egy nagy tányérral magának, eggyel az öregasszonynak, és jóízűen bekanalazták. Az öregasszony nem győzött csodálkozni, hogy lehet kőből ilyen jó levest főzni. Mikor aztán jóllaktak, odafordult a legényhez. – Mondja, legény uram, nem adná el ezt a követ? Sokszor az sincs, amit főzzek, ebből én milyen jó levest tudnék kotyvasztani. – Dehogynem, száz forintért bizony odaadom! Az öregasszony hamar odaadta a száz forintot, és a leves maradék aljából kiszedve a követ, egy tiszta törlőruhába belegöngyölte, s jól elrejtette a kamrában, hogy neki legyen, mikor levest akar főzni. A szegény legény a száz forinttal a zsebében nagy gyorsan elbúcsúzott, nehogy az öregasszony meggondolja magát, s visszakérje. Most, hogy jóllakott, s volt már száz forintja is, vígan rótta az útját napestig. S ha ismét irigyke vidékre tévedt, tudta hogy az út szélén heverő mihaszna kövekkel mindig jóllakhat, még ha nyersen oly rágósak is… 🙂
Felelte rá az öregasszony: - Van nekem az is, hozok én! Hozott egy kanál zsírt, azt is beleeresztették a fazékba. Kevergette a katona a levest, kóstolgatta, az öregasszony meg leste. Azt mondta egyszer csak a katona: - Tudja, én gyakran főzök kőlevest, és elmondhatom, hogy a kőleves akkor a legfinomabb, ha egy kis kolbász is kerül bele. - Van nekem kolbászom is - vallotta be az öregasszony -, hozok én egy darabot a kamrából. Be is ment, a katona meg utánakiáltott: - Hozzon akkor már két darabot, öreganyám, mert nekem is kell egy darab meg magának is. - Hozok, hozok! - kiáltott vissza az öregasszony, és már hozta is a két darab kolbászt. A katona beletette azt is a fazékba. Közben szép lassan kevergette, kóstolgatta. - Tudja -e - szólalt meg újra -, ha volna egy pár szem krumplija, azt még beleapríthatnánk a levesbe. S ha még egy kis zöldség is kerülne, az volna csak igazán fölséges! - Van nekem az is - büszkélkedett az öregasszony -, mindjárt hozom is. Hamar hozott egy pár zöldséget, krumplit, azt gyorsan megpucolták, végül azt mondta az öregasszonynak: - Kóstolja csak meg, maga is, hogy milyen jó!
Untam a végére kegyetlenül. JKT egy amolyan örök elégedetlennek tűnik, aki az írást arra használta, hogy a társadalommal szembeni problémáit a papíron manifesztálja, így aztán összes szereplője valamiféle típus karakter, egy woodoo bábú, akit folyton tűkkel bököd, és leginkább Ignatius az, az irodalomtörténet egyik legellenszenvesebb főhőse. Állapotfotók A lapélek és néhány lap enyhén foltosak. Ajánlja ismerőseinek is! Ignatius J. Reilly harmincéves, gargantuai méretű önjelölt zseni; életének egyetlen, szerény törekvése, hogy mindenestül megreformálja a huszadik századot. "Tevékenységének" színtere: a hatvanas évekbeli New Orleans, ahol ez a félig-lángész, félig-futóbolond emberhegy nálánál nem sokkal kevésbé excentrikus figurák húshagyókeddi kavalkádjába csöppen, és él át fantasztikus kalandokat. Tökfilkók szövetsége (könyv) - John Kennedy Toole | Rukkola.hu. John Kennedy Tolle, akárcsak hőse, maga is excentrikus figura volt; harminckét esztendősen önkezével vetett véget életének. Energikus édesanyja tizenkét évi szívós és erőszakos kilincseléssel érte el, hogy kiadják fia egyetlen művét, a Tökfilkók szövetségé-t, amelynek diadalútja azóta töretlenül folytatódik, hazájában és külföldön egyaránt.
John Kennedy Toole - Tökfilkók szövetsége - 6, 00 RON Szerző: John Kennedy Toole Fordító: Göncz Árpád Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadási év: 1989 ISBN szám: 963-07-4853-3 Kötés: Ragasztott papírkötés Lapszám: 431 Minőség: Jó állapotú Méret: 20 cm x 11 cm Kiszállítás 3-7 nap. További információk John Kennedy Toole - Tökfilkók szövetsége FÜLSZÖVEG Ignatius J. Reilly harmincéves, gargantuai méretű önjelölt zseni; életének egyetlen, szerény törekvése, hogy mindenestül megreformálja a huszadik századot. "Tevékenységének" színtere: a hatvanas évekbeli New Orleans, ahol ez a félig-lángész, félig-futóbolond emberhegy nálánál nem sokkal kevésbé excentrikus figurák húshagyókeddi kavalkádjába csöppen, és él át fantasztikus kalandokat. John Kennedy Toole Tökfilkók Szövetsége — John Kennedy Toole: Tökfilkók Szövetsége (Európa Könyvkiadó, 1989) - Antikvarium.Hu. John Kennedy Tolle, akárcsak hőse, maga is excentrikus figura volt; harminckét esztendősen önkezével vetett véget életének. Energikus édesanyja tizenkét évi szívós és erőszakos kilincseléssel érte el, hogy kiadják fia egyetlen művét, a Tökfilkók szövetségé-t, amelynek diadalútja azóta töretlenül folytatódik, hazájában és külföldön egyaránt.
A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy egy kártérítési ügyből kifolyólag muszáj valami munkát keresnie. Itt aztán be kellene indulni a fantasztikus kalandoknak, amit a fülszöveg ígér, de inkább csak fárasztó csetlés-botlást követhetünk. A történetbe beleszövődik egy pantallógyár és annak tulajdonosa, később egy hot-dog árus cég tulaja, emellett fontos szerep jut egy lepukkant bár alkalmazottainak, valamint egy kétbalkezes rendőrnek. Lehetne ez egy kacagtató szatíra is a korabeli ('60-as évek, New Orleans) Amerikáról, de JKT nem tudta ezt megírni, miután felvázolta az alapszituációt már csak ismételgeti a korábbiakat, unalmas és lényegtelen párbeszédekkel tölti fel az oldalakat, és a végül kibontakozó történet sem indokol 400+ oldalt. Könyv: Tökfilkók szövetsége (John Kennedy Toole). Untam a végére kegyetlenül. JKT egy amolyan örök elégedetlennek tűnik, aki az írást arra használta, hogy a társadalommal szembeni problémáit a papíron manifesztálja, így aztán összes szereplője valamiféle típus karakter, egy woodoo bábú, akit folyton tűkkel bököd, és leginkább Ignatius az, az irodalomtörténet egyik legellenszenvesebb főhőse.
/ Összes könyv / Lyrics Death Video 50cm, Magasság: 19. 50cm Súly: 0. 50kg Kategória: Ha egy igazi lángész bukkan fel a világban, nyomban fölismerheted arról, hogy a tökfilkók mind szövetkeznek ellene. (Jonathan Swift) "Történelmi látomása pillanatnyilag elhalványulván, Ignatius egy hurkot rajzolt a lap aljára. Aztán egy revolvert s egy kis dobozt, amire takaros nyomtatott betűkkel ráírta, hogy gázkamra. Aztán a ceruzahegy oldalával besatírozta az egész lapot, és alája írta: apokalipszis. S mikor már kellően kidíszítette a lapot, a blokkot ledobta a padlóra a többi szétszórt blokk közé. Ez produktív délelőtt volt, gondolta. Hetek óta nem végzett ennyit. Lenézett a Nagy Főnök-blokkok tucatjaira, amelyek az ágy körül indiánfejdísz-forma szőnyeget alkottak, s Ignatiusnak az az önelégült gondolata támadt, hogy tágasan vonalazott, elsárgult lapjaikon egy tanulmány, az összehasonlító történetírás körébe tartozó, nagyszerű tanulmány magvai rejlenek. Persze nagyon is rendezetlenül. De egyszer elvégzi ezt a feladatot is, és szellemének e töredékes termékeiből megszerkeszti a nagy mű kirakós képét; s az összerakott kép a művelt ember számára híven fogja ábrázolni azt a katasztrófához vezető utat, amit a történelem az utóbbi négy évszázad során megtett. "
Ignatius jellemében és viszontagságaiban ugyanakkor a szerző hányatott életének elemeit fedezhetjük fel. Toole valószínűleg maga is tudta, hogy édesapja elvesztése után, ám vélhetően féltékenyen uralkodó hajlamú édesanyja hatására kifejlődött depressziója klinikai eset. Mindemellett meg nem értettsége, egyetemi oktatói állásának elvesztése, első érett, eleinte nagy lelkesedéssel fogadott, ám végül kiadásra alkalmatlannak talált regényének visszautasítása mind-mind olyan életrajzi momentumok, amelyek akár Ignatiusszal is megeshettek volna.