01:33 óra múlva nyit További ajánlatok: OBI barkács, fa, obi 1 Külső Kádártai út, Veszprém 8200 Eltávolítás: 37, 93 km OBI barkács, fa, obi, barkácsáruház 11 Győri út, Tatabánya 2800 Eltávolítás: 44, 21 km obi barkács, fa, obi 1 budapark, Budaörs 2040 Eltávolítás: 46, 31 km obi barkács, fa, obi 33 soroksári út, Budapest 1095 Eltávolítás: 57, 91 km obi barkács, fa, obi 1 szent imre, Budapest 1046 Eltávolítás: 65, 72 km OBI barkács, fa, obi 89 Tartsay vilmos u., Szekszárd 7100 Eltávolítás: 97, 37 km Ehhez a bejegyzéshez tartozó keresőszavak: barkácsáru, barkácsáruház, lakásfelszerelés, obi
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Az OBI egy német barkácsáruház-lánc, amely 1970-ben, Hamburgban nyitotta első áruházát. Az OBI első magyarországi áruháza 1994-ben nyílt meg.
08:00 - 18:00 Show all timings Hétfő 08:00 - 20:00 Kedd 08:00 - 20:00 Szerda 08:00 - 20:00 Csütörtök 08:00 - 20:00 Péntek 08:00 - 20:00 Szomabat 08:00 - 20:00 Vasárnap 08:00 - 18:00 Közeli helyek 2, 6 km 3, 1 km 21, 8 km 38, 2 km 38, 8 km
századtól a városok lakossága Nyugat-Európában és Itáliában gyorsa nőtt a XIII. században már Közép-Európában is megjelentek a városok a nyugati városok elsősorban a környéküket látták el, ezért - szemben a Kelet távolsági kereskedelemre épült metropoliszaival - közepes méretűek voltak az átlagos lakosságszám 4-5000 körül mozgott a távolsági kereskedelembe is bekapcsolódó, árumegállító joggal rendelkező nagyvárosok 10-15000 embernek adtak otthont Nyugat-Európában a városok jelentőségét növelte, hogy minden vidéken viszonylag egyenletesen helyezkedtek el
Később csatlakoztak hozzájuk a kézművesek is. A kereskedők szervezésével így kommunák jöttek létre. A kommunák a földbirtokosokkal szemben pénzzel, s ha kellett erővel is kiharcolták önállóságukat. Városi önkormányzatok kialakulása: A saját városi önkormányzat komoly előrelépést jelentett, mivel így függetlenné váltak a feudális rendszertől, és jogilag is elkülönültek. A városi polgárok szabadon választhatták bíráikat, és egyéb jogokat kaptak pl. : Vásártartási jog – Árumegállító jog –Vámmentesség- Várfalépítés. Egy összegben adóztak a földesuruknak és a királynak. Idővel a városi polgárság külön helyet foglalt el a ranglétrán. A város élén a polgármester vagy a bíró állt, akit városi tanács választott. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 14.tétel - Rendszerváltás Magyarországon. Eleinte csak a leggazdagabb kereskedők szavazhattak, de idővel az iparosmesterek is beleszólhattak. A városlakosság többsége, a szegények voltak a. Plebs. Élet a városban: A városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra. Elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is.
• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése. A városi társadalmi csoportok: • Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői. A középkori város -. • Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van. • Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek. A városok külső képe: • Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl. : szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem) • A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.