2021. augusztus 17. 17. Szabó Magda: Az őz - Gyulai Várszínház. 00 óra, Kamaraterem Az előadás hossza: 120 perc, egy szünettel Online jegyvásárlás Belépőjegy: 3400 Ft Szabó Magda Az őz A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina A Rózsavölgyi Szalon előadása Szereplők: Nagy Mari Gáspár Sándor Spolarics Andrea Erdélyi Timea Sipos Imre Díszlettervező: Enyvvári Péter Jelmeztervező: Sántha Borcsa Dramaturg: Kovács Krisztina Rendező: Őze Áron Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. 1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű regénye, bombaként robbant be a köztudatba. A mű 20. századi a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, felkavaró és lebilincselő történetével, csodálatos nyelvezetével, és hihetetlen tudatos, zseniális szerkesztettségével. Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. Encsy Eszter szegény értelmiségi családban nőtt fel, és bolondos, virágokat babusgató apja, csendben robotoló anyja mellett részt kellett vállalnia a gondokban.
A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. Szabó magda az őz elemzés. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az őz. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Szabó Magda: Az őz - ajánló - YouTube
1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra. Szabo magda az oz. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke.
A felsőoktatási felvételi eljárás menetét, a pontszámítási módszereket, a meghirdetett képzéseket és az érvényes jelentkezéshez szükséges minden további információt az eljárás hivatalos honlapján, a oldalon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Tájékoztató) tartalmazza. A Tájékoztató várhatóan január végéig frissül a megjelenése utáni változásokat felsoroló hivatalos kiegészítéssel, ezért a jelentkezés benyújtása előtt érdemes újra átolvasni – hívták fel a figyelmet.
1190. Ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni, és megjelölhető mind a hat képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is. A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható. Az a jelentkező vehető fel alap-, illetve osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezik. Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, és teszik közzé a honlapon az adott szak meghirdetésénél. A jogszabályi minimumponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. A felsorolt ponthatárok alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 21-én hirdetik ki.
Az érdeklődők háromszázféle alapképzésből válogathatnak 15 képzési területen, mesterképzésen pedig 450 féléből, emellett számos felsőoktatási szakképzés is várja a jelentkezőket. "Annak érdekében, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, a kormány célul tűzte ki egy magasabb minőséget nyújtó és teljesítményelvű rendszer létrehozását. Egy olyan kiszámítható és az eddiginél rugalmasabb működési környezetet kívántunk kialakítani, amely jelentősen növeli a magyar fiatalok képzésének színvonalát. Az új fenntartói modell sikerességét igazolja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a világ legjobb tíz egyeteméből hét alapítványi formában működik. Az érdeklődök januárban az Educatio szakkiállításon ismerkedhetnek meg az egyetemek kínálatával. " – fejtette ki Schanda Tamás.