Pályázati pénzekből létrehoztunk a színházban egy száz férőhelyes kamaratermet. Békés megyében él a legnagyobb számban a szlovákság Magyarországon. Szlovák színházakat hívunk, szlovák filmeket vetítünk. Tavaly hétszáz gyermeket vittünk be a megyéből a Szlovák Nemzeti Színház meseelőadására. A szarvasi Cervinus Teátrum Tessedik Sámuelről készített zenés darabot. Az idén novemberben ismét őket fogadjuk egy felnőtteknek szóló előadással, a "Je úžasná" című vígjátékkal, amely már öt éve műsoron van, és a szerző, Peter Quilter e műve alapján készült a Florence – A tökéletlen hang című, a mozikban most futó amerikai–angol filmvígjáték. Kis színpadocska, Malá scénička címmel programot indítunk, melynek során a színházcsinálás minden területével foglalkoznak a gyermekek. Maguk találják ki a témát, készítik a díszletet, a jelmezt, belőlük lesz az ügyelő, a rendező, a világosító. Mindez Varga Anikó színművésznő irányításával valósul meg, ez az ő találmánya. Az elmúlt négy év alatt rájöttem, hogy van befogadóképessége a civil társadalomnak és a civil társadalmi szervezeteknek arra, hogy beszélgessünk a színházról.
Ha mi nyitunk feléjük, ők is nyitnak felénk. A Lili bárónő című operett, amelyet az évadjuk legvégén hoztak Komáromba, a Monostori erőd Duna bástyájába, teltház elé; gondolom, a közönség kedvence. V. V. : Ráadásul versenyzett is az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon, melyet Szarvason rendeztek. Huszonkilenc előadást tekinthetett meg a közönség az ország különböző színházaiból a Szarvasi Vízi Színház színpadán. Erdélyi Tímea, Lili bárónő alakítója kapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat, Szarvas Város Fődíját a produkció érdemelte ki, illetve jómagam vehettem át a rendezésért. Jelenet a Lili bárónőből (Fotó: Baksi) Dr. : Másodszor kaptunk ezen a fesztiválon két díjat. Tavaly A csodaszarvas című musicalünk lett nagydíjas, és Maróti Attila kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. Mi kerül színre legközelebb? V. V: Marsha Norman "Jóéjszakát" mama című darabját rendezem, aminek műfaja kommersz két személyre. Zsurzs Kati az egyik főszereplő, Dósa Zsuzsa a másik. Mindenkit visszavár a Cervinus Teátrum és a Cervinusház – Newjság. Kati éppen filmet forgat, ezért a színházunk felköltözött Budapestre, ott zajlanak a próbák.
Idén is lesznek ingyenes produkciók, például a Kalandos Rejtő című irodalmi est, a Psyché és Nárcisz című monodráma vagy az Agatha Christie-mű alapján készült Váraltan vendég, de ilyen lesz a Békési Betyárok című előadás is – húzta alá a művészeti igazgató. A fesztivál egy zenés show-val indul, színpadon lesz több vígjáték, így a Furcsa pár, az Örökösök és a Sors bolondjai is. A rendezvénysorozat a Szlovák Nemzeti Táncegyüttes előadásával zárul. A részletes programsor a és a oldalon is megtalálható. Forrás: Tovább a cikkre »
EFI őpont: egyéni bejelentkezés alapjánA dohányzási szokások feltérképezése, […] 2021. )december 02-án, 07-én, 09-én, 14-én, 16-án, 21-én, 23-án, 28-án, 30-án19:00-20:30 óra közöttMinimál intervenció egyénre szabottan a dohányzásról való leszokás segítéséreHelyszín: Szarvas, Szabadság út 11. A Szarvasi Egészségfejlesztési […] 2021. 10. 29. )november 02-án, 04-én, 09-én, 11-én, 16-án, 18-án, 23-án, 25-én, 30-án19:00-20:30 óra között Egészségkockázatok csökkentésére irányuló közösségi egészségfejlesztés2021. 03-án (szerda) 16:00-tól Szarvasi Egészségfejlesztési Iroda ( 5540 Szarvas, Szabadság utca 11. )Egészségnevelő előadás a dohányzás ártalmairól, leszokást segítő programok ismertetéseElőadó: Dr. Kantiné Szín Mária Munkahelyi […] 2021. 09. Sportfoglalkozások Aerobic Cervinus Teátrum (5540 Szarvas Kossuth Lajos tér 3. )szeptember 05-én, 07-én, 12-én, 14-én, 19-én, 21-én, 26-án, 28-án19:00-20:30 óra között Nordic Walking Szarvasi ArborétumOktóber 06-án, 09-én, 13-án, 16-án, 20-án és 30-án 17:00-18:00 között Idősebb korosztályra irányuló közösségi egészségfejlesztési tevékenység:2021.
1825. november 3. Szerző: Tarján M. Tamás "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá. " (Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása) 1825. november 3-án, az I. Ferenc (ur. 1792-1835) által összehívott reformországgyűlés alsótáblai ülésén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, mely a következő évtizedekben a hazai tudományosság és művészet, illetve a magyar nyelv ápolásának legjelentősebb intézménye lett. A Magyar Tudós Társaság, mely gróf Széchenyi István – egy évi jövedelmének – nagylelkű felajánlása nyomán kelhetett életre, az 1830-as esztendőben kezdte meg működését a "legnagyobb magyar" és egy másik bőkezű mecénás, Teleki József vezetésével. Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata már Bél Mátyás evangélikus lelkész – és polihisztor – fejében megfordult, Bessenyei György pedig néhány évtizeddel később, 1781-ben papírra is vetette a maga tervezetét.
Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül az intézmény gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka pedig Aranka György lett. Tervbe vették könyvtárak, múzeumok felállítását, olvasótársaságok megalakítását, iskolák felállítását, valamint tudományos és irodalmi művek kiadását, régi kéziratok összegyűjtését és ezek rendezését. Az első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Rövid élettartam A társaságot a király nem hagyta jóvá, sőt a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, ezért az erdélyi műhely néhány éves működés után megszűnt. Ennek a pontos dátuma nem ismert, vannak olyan kutatók, akik szerint már 1801-től nem működött, mások 1806-ra teszik a végét. A tudós társaság megléte és működése nagy hatást gyakorolt a korabeli magyar szellemi élet nagyjaira, akik szintén megpróbáltak egy hasonlót létrehozni.
Jámbor szándékok 1778-ban megjelent Magyarság című írásában Bessenyei György már egyértelműen megfogalmazza az összefüggést a magyar nyelv művelése és a tudományos élet kibontakoztatása között: Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. (Bessenyei, 198. oldal) A gondolat olyan népszerű volt már ekkoriban, hogy nem meglepő, ha 1781-ben a Magyar Hírmondó című újság szerkesztője, Rát Mátyás (akinek nevével korábban már találkozhattunk), így fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot: Nincsen igazabb útja s módja a tudományoknak valamely országban és nemzetben való elterjedésének, mint midőn azok a nemzetnek anyai nyelvén mindenekkel közöltetnek. ( Magyar Hírmondó, 352. oldal) A gondolatot Bessenyei Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című, 1781-ben írt, de nyomtatásban csak 1790-ben megjelent írásában fejti ki részletesen. Bessenyei e téren kifejtett gondolatait a legnagyobb nyilvánosság előtt vállalja fel a Magyar Hírmondó és annak több szerkesztője is, akik közül történetesen Révai Miklós az, aki kiadja Bessenyei ezen röpiratát 1790-ben.