Meghasonlott lelkét sokáig ezek az emlékek vonták ellenállhatatlanul, s közvetetlen hatásuk alatt keletkezett még 1851-ben, a Nagyidai cigányok, az egyetlen terjedelmesebb költemény, melyet Arany ebben az egész évtizedben befejezett. Tragikus hangulatából legnagyobb komikus alkotás. Csóri vajda szedett-vedett cigányainak kellene megvédeni Puk Mihály ellen Nagyidát; de ők a dolgot igazi cigányosan veszik: a mijök van, sietnek ellakmározni, a hirtelen uraságon összeverekszenek, puskaporukat mulatságra és hősködésre elpuffogtatják, mellyesztik a meg nem lőtt madarat, álmukban meg is verik az ellenséget s megalapítják a Cigányországot; mig azután ki nem dobálják valamennyit a fészekből. A mi a genialitás szikrázó erejét illeti: Arany összes művei között remekebb nincs ennél az egy időben sokat ócsárolt Cigányok nál. Komikai époszra már tárgyat sem lehetne alkalmasabbat képzelni: hősköltemény egy népről, melynek mondái adomák, egyetlen hadi vállalata hahotára keltő tréfa, s a közfelfogás felőle, melyre a költő támaszkodhatik, mindig és mindenfelé komikus.
A nagyidai cigányok (1851) A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: szerencséjük, hogy elfogyott a puskapor, különben... Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat. A Nagyidát bohózatba illő módon feladó cigányhad hajdani históriájának fölemlegetése már Petőfi komikus eposzában, A helység kalapácsában (1844) is fölmerül, a kocsmai malacbanda cigány zenészeinek bemutatásakor. Arany művében az anekdotát érdemlő történet terjedelmes hősköltemény magaslatára emelkedik: a Bolond Istók második énekének (1873) tanúsága szerint ("S oly küzdelemre, mely világcsoda, / Kétségb'esett kacaj lőn Nagy-Ida. ") szerzője az 1848-49-es magyar szabadságharc allegorikus torzképének szánta. Tehát a könnyen hevülő, de állhatatlan cigányhadat a magyar jellem karikatúrájaként fogta fel Arany: "Rajongva tűnt elém a sátrak népe: (... ) / Dicsőséget szomjaznak minden áron, / De, ha nem kell vér, olcsón is veszik; / Ritka dolog, hogy egyetértsen három; / A holnapot ma bízvást megeszik".
Hogy mekkora öröm fogta el erre a Nagyidai hős cigányokat, hogy mekkora ünnep, mekkora részegség, mily szép álom lepte meg őket, és főleg mekkora dicsőség. Mindezt meséli el két felvonásban az este, sok-sok humorral, bravúros táncokkal, reméljük mindannyiunk örömére.
Főbb szerepekben: Sebestyén Erika, Kozma Viktor Gábor, Gaál Attila Csaba, Molnos András Csaba, Bartha László Zsolt Rendező: Beczásy Áron A Gyulai Várszínház bemutatója [:en] Ticket prices: 2. 000 – 2. 500 – 3. 000 HUF In the main roles: Sebestyén Erika, Bödők Zsigmond, Kozma Viktor Gábor Directed by Beczássy Áron First performance of the Gyula Castle Theatre [:]
Ez a szájas, eleven, kapzsi, de nem komoly dologra született gyülevész nép áll szemben a tunya és buta tudákosság elbizakodásával s tulajdonkép osztozik vele a nevetségesség kudarcában: Puk Mihály haditanácsa, ágyú-katasztrófája és pöffedt bevonulása Nagyidára nem kevésbbé nevetséges, mint Csóri vajda álmodott hősködése, dicsősége s végül ebrudon kivettetése. Valóban, a komikai koncepció és felfogás mélységét és szilaj erejét tekintve, leleményének gazdag egyszerűségét és kerek eredetiségét, komikai erének a mulatságos figurák egész tömegében s a tarka jelenetek változatos sorában mindig bő, szabad és jellemző áradását: Arany remeke a világirodalom víg époszai közűl a legkiválóbbakkal is kiállja a versenyt. Vajjon hol találjuk párját a cigánycsata féktelen kedvének és ötletgazdagságának, a jellemző erő és felfogás ily fensőségével? Híres nyerseségei is olyan becsületes, csak a neki-vadúlt kedvet jellemző nyerseségek, melyeken csupán finnyáskodás akadhat fenn. De a költőnek ez a komikai ere, ennek ilyetén fölfakadása, föltarthatatlan, tréfában nem válogatós, sőt magáról szívesen el-elfeledkező áradása: megint a magyar nép szívének egy jellemző hangja: a sírva vigadásé.
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. A romániait lásd itt: Kolozsnagyida. Nagyida (Veľká Ida) Közigazgatás Ország Szlovákia Kerület Kassai Járás Kassa-vidéki Rang község Első írásos említés 1251 Polgármester Július Beluscsák Irányítószám 044 55 Körzethívószám 055 Forgalmi rendszám KS Népesség Teljes népesség 3714 fő (2017. dec. 31. ) [1] +/- Népsűrűség 105 fő/km² Földrajzi adatok Tszf. magasság 210 m Terület 31, 0 km² Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Nagyida Pozíció Szlovákia térképén é. sz. 48° 35′ 40″, k. h. 21° 10′ 00″ Koordináták: é. 21° 10′ 00″ Nagyida weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyida témájú médiaállományokat. Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, Nagyida ( szlovákul: Veľká Ida) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Fekvése [ szerkesztés] Kassától 16 km-re délnyugatra fekszik, az Ida-patak partján. Története [ szerkesztés] 1251 -ben IV. Béla oklevelében említik először. 1275 -ben " Ida " néven említik. Nevét az Ida-patakról kapta, amely mellett fekszik.
A női munkavállalók körében igen népszerű a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj lehetősége. Szakértőnk, dr. Futó Gábor válaszából megtudhatja, hogy megszerezhető-e megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal a jogosultsági időből hiányzó rész. Szakértőnk válasza szerint: sajnos nem! A nyugdíjjogosultság szerzése céljából köthető megállapodás jogintézményét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint-e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 34. §-a tartalmazza. E szerint az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerint sem terjed ki, továbbá b) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
Részlet a válaszából: […] Az igénylő hatáskörébe tartozó nyugellátással kapcsolatos döntések meghozatalában (megállapodás, meglévő nyugdíjjogosultság érvényesítése stb. ) mindig nagyon nehéz tanácsot adni, különösen a konkrét élethelyzet (elismert szolgálati idő, múltbéli kereseti adatok, stb... […] 6. cikk / 23 Megállapodás szolgálati időre Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy jelenleg semmilyen biztosítási jogviszonyban nem álló személy szolgálati időt szerezzen? Részlet a válaszából: […] Igen, lehetőség van arra, hogy aki nem saját jogú nyugdíjas és nem áll biztosítási jogviszonyban (munka-viszonyban, vállalkozói jogviszonyban stb. ), nyug-ellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló kereset szerzése céljából megállapodást kössön,... […] 7. cikk / 23 Megállapodás hiányzó szolgálati időre Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz?
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a tényállás tisztázását követően határozattal dönt a biztosított elismerhető szolgálati idejéről és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége. Ha adategyeztetési eljárást követően kerül sor újabb egyeztetési eljárás kezdeményezésére, akkor a korábban egyeztetett, lezárt időszakok nem kerülnek ismét egyeztetésre, csak akkor, ha olyan tény, bizonyíték merül fel, amelyet a megelőző egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak. Ezekben az esetekben a nyilvántartott, lezárt adatok kiegészíthetők, módosíthatók. Hatósági bizonyítvány kiállítása A biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, korkedvezményre jogosító idejéről, vagy a nők negyven évi jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idejéről, valamint egyéb adatairól – ezen tények igazolása céljából – hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
Lehetőség van azonban öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerni az 1997. december 31-e utáni felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét is, ha az igénylő erre vonatkozó megállapodást köt, és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével a 34%-os mértékű nyugdíjjárulékot megfizeti. Szolgálati idő alatt tehát azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt) és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot. Ilyen időszakok, pl.
A biztosított a kimutatás kézhezvételétől számított 90 napon belül az abban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokat jelezheti a nyugdíjbiztosítási szervnek, a helyes adatokat igazoló, alátámasztó dokumentumok megküldésével. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakok elismerését kezdeményezni, például a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát megállapíttatni. A csatolt adatok, dokumentumok alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bizonyítási eljárást folytat, amelynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat, megkeresheti a volt foglalkoztatót, az adóhatóságot, egyéb szervet. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a tényállás tisztázását követően határozattal dönt a biztosított elismerhető szolgálati idejéről és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényekről, amelyek a továbbiakban egyeztetett adatként kerülnek nyilvántartásra. A határozat ellen az általános szabályok szerint biztosított a jogorvoslat lehetősége.
(Ez utóbbi három személyi kör esetén a tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni. )
A szolgálati idő elismerésének és számításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) tartalmazza. A Tny. 37. §-ában található főbb rendelkezések a következők. A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették. Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.