A világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). A New York-i Siga Technologies gyógyszergyár antivirális szere a fertőzött sejtekben gátolja a himlővírus szaporodását lehetővé tevő fehérjéket. Az amerikai hadügyminisztérium (DoD) olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből. Eltörölték a Föld színéről, akkor minek az ellenszer? A hatalmas hadügyi gyógyszerkészlet azért meglepő, mert a fekete himlőről ( Variola major, illetve Variola minor) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1980-ban kijelentette, hogy a 18. század végén felfedezett vakcinának hála sikerült végleg eltörölni a Föld színéről. Az utolsó megbetegedést kerek 40 éve regisztrálták. Indul a majomhimlő elleni oltás - Napidoktor. 1978 augusztus 11-én egy brit fotós, Janet Parker a testét elborító fekélyes sebek miatt jelentkezett a birminghami központi kórházban. Kiderült, hogy a 40 éves nőt a variola vírus fertőzte meg: ő lett a fekete himlő utolsó regisztrált halálos áldozata a világon.
Londonba utazva megpróbált önkénteseket toborozni az oltáshoz, de három hónap alatt egyetlen jelentkező sem akadt. Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban karikatúrák jelentek meg, amelyek a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázolták. Korabeli oltásellenes karikatúra Forrás: Library Of Congress A védőoltás mégis gyorsan terjedni kezdett. Angliában másfél év alatt 12 ezer embert oltottak be, és a halálozások száma kétharmadával csökkent, az elsők között a királyi család tagjai kapták meg az oltást. A vakcinázást először 1807-ben Bajorországban tették kötelezővé, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt. Jennert 1823-ban bekövetkezett haláláig világszerte hősként ünnepelték, az egyébként szűkmarkú londoni képviselők két alkalommal is jelentős jutalmat szavaztak meg neki. Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték hatásmechanizmusát, Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
"Biztos vagyok abban, hogy a fertőzés Magyarországon is megjelenik, mert Afrikában is terjedő jelleget mutat, a himlő elleni vakcinázás ott is megszűnt, csak idő kérdése volt, hogy mikor terjed át más földrészekre. Ilyen szórványos esetek lesznek és sajnos családi és közösségi halmozódások is lesznek. Most, hogy a Covid okozta korlátozásoknak vége, megindult a turizmus, ez alkalmat ad a majomhimlő vírusának arra, hogy Afrikán kívül is megjelenjen. Csak az alkalmat várta" – mondta a víruskutató.
5. ) ORFK utasítás módosításáról 27/2021. ) ORFK utasítás Egyes ORFK utasítások módosításáról 5135 III.
Ezerrel folyt a Ságvári körúti házsor építése, még híre sem volt az új városközpontnak, létezett a Csarnok utca, a régi Tabán és bizony az vasútállomásról is még csak álmodtak. És, mint e menetrendből kiderül, a szolnoki telefonszámok még négyjegyűek voltak, és a közterületek helyesírása is ingadozott: hol Kossuth-tér, hol meg Kossuth tér szerepel címként. A néhai Nerfeld-palotában - a mai Árkád sarok helyén - viszont már működött az Állami áruház, aminek reklámja a menetrend első oldalára került. Ahol egyébként tartós és olcsó alumíniumedényeket is forgalmaztak, amelyekben a korabeli hirdetés szerint "gyorsan melegszik az étel". A szolnoki hajóállomás. De ugyancsak apró reklám hívta fel az utazók figyelmét, hogy "tegye lakását szebbé, otthonosabbá, vásároljon csillárt" az Állami Áruházban. Ahol üveg- és porcelánedényeket, kályhákat, rádiókat és tűzhelyeket is lehetett kapni, legalábbis egy negyedik szöveges hirdetés szerint. Persze az Állami Áruházat nem úgy kell elképzelni, mint egy mai nagy plázát, esetleg a hetvenes években felépült szolnoki Centrumot vagy Skálát.