Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Tóth Árpád Álarcosan című versét Kubik Anna adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
4032 Debrecen, Nagyerdei körút Tóth Árpád emlékmű információk A debreceni Nagyerdő hangulatos parkjában az egyetem felé végig sétálva egy félreeső kis sétányon Tóth Árpád emlékmű vével találkozhatunk, melyet 1934-ban az Ady-társaság állított fel. A szép domborműves portrét Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész alkotta meg, az emlékmű építményét, pedig Popper Ferenc készítette. Sajnálatos módon az eredeti emlékművet valamikor a 80-as 90-es években úgy megrongálták, hogy gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A ma látható emlékművet 2003-ban állították fel újból, melyet E. Lakatos Aranka szobrászművész rekonstruált az 1934-es eredeti alkotás alapján. Az emlékmű egy téglaépítménybe ágyazott gránit tábla, melyen a bronzból készült domborműves Tóth Árpád portré látható. A gránit táblába az alábbi idézetet vésték: "Jó így csendesen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat. "
A 20. század legnagyobb elégiaköltőjeként ismerhetjük. Tóth Árpád is a Nyugat nagy nemzedékének első gárdájának tagja.
4024 Debrecen, Vígkedvű Mihály utca Tóth Árpád szobor információk Debrecenben Tóth Árpád (1886-1928) költőnkről és műfordítónkról több helyen és formában is megemlékeznek, hiszen a róla elnevezett Tóth Árpád Gimnázium előtti téren is áll egy 2 méter magas egész alakos bronzszobor. Az alkotás E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása, mely 2006-ban lett felavatva a gimnázium 50 éves évfordulójának alkalmából. A szürke márványtalapzaton álló Tóth Árpád hosszú ballonkabátban egyik kezét zsebre dugva várja az iskolába igyekvő diákokat. Tóth Árpád költőnk debreceni kötődése Az aradi születésű Tóth Árpád családja 1889-ben Debrecenbe költözött, ahol a költő a gyermekkorának meghatározó éveit töltötte. Majd 1905-től Budapesten tanult, de 1908-ban visszaköltözött Debrecenbe, ahol a Debreceni Független Újság színikritikusa lett. 1911-től a Debreceni Nagy Újság munkatársa volt. Tóth Árpád költői pályája igen jelentős volt, és költészetét a szomorúság emelkedett hangú kifejezése, a bánat jellemezte.
Hírlapírói pályáját 1974-ben kezdte, s 37 évig dolgozott hivatásos újságíróként Debrecenben. (Hajdú-bihari Napló – újságíró, tervezőszerkesztő; Egyetemi Élet – felelős szerkesztő; Debrecen – főszerkesztő-helyettes; Úton – szerkesztő; Piacz – főszerkesztő; Hajdú-bihari Napló – olvasószerkesztő; Debrecen – szerkesztő, főmunkatárs). Mindösszesen 1111 írása jelent meg és 22 különböző sajtóorgánumot szerkesztett. A saját lapjainál végzett újságírói munkája mellett rendszeresen publikált folyóiratokban. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán 1993-tól, a kommunikáció szak indításától húsz tanéven át külső óraadóként vezetett foglalkozásokat gyakorlati újságírásból. 2006-ban Debrecen Város Sajtódíjával, 2016-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjával ismerték el munkásságát. Az írás, szerkesztés mellett évtizedeken át színházast játszott. Húszévesen rendezni kezdett, s 33 éven át, öt amatőr csoporttal és tizenhárom alternatív társulással (272 közreműködővel) 64 műsort hozott létre, 617 előadáson, több mint 107 ezer néző előtt.
Szabó Lőrinc: Különbéke Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok… Régen, mint az álmok tékozló más fiai, azt, hittem, lehet a világon segíteni. Aztán elkezdtem magamon segíteni, és így váltam képessé másokon segíteni. Megláttatni másokkal az élet, az üzlet, a marketing és kommunikáció összefüggéseit, törvényszerűségeit. Az élet, ha sokan akarjuk, valóban megváltozik, de nem akarjuk sokan. Az élet szabadságának kiváltsága keveseké. Ha fáradtságos munka is, tartozz azok közé, akik a szabadság kiváltsága felé tartanak. Ez egy belső siker, ami húzza magával a fizikai lét sikereit. Vagy ahogy hétköznapian ismered: a szerencsét. Vagy egyszerűen az alkotó derűt. Ez a különbéke a semmivel. Amit ma már tudok. MINDEN MÁS A VIDEÓBÓL KIDERÜL! 2019. 12. 31. Más is érdekel? Nézz szét! Megismernél? Küldj üzenetet! "El is határoztam most, hogy csak azt csinálom ezentúl, amiből hasznom lehet, amihez kedvem van, és ami jobbá, élvezetesebbé teszi majd az életet. " Szoboszlay György főhadnagy a szovjet hadifogságban
Kaláka klubkoncert a Marczin Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs […] Különbéke – Szabó Lőrinc est Koncert fenőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Rátóti Zoltán […] Gryllus Vilmos – Kiss Anna Koncert felnőtteknek. Előadják: Gryllus Vilmos, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Szokolai Dongó Balázs […] Akarsz-e játszani? – Kosztolányi est Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Máté Gábor […] Valaki jár a fák hegyén – Kányádi est Koncert felnőtteknek. Kaláka koncert Koncertek felnőtteknek. Lackfi János és a Kaláka Előadás családoknak, középiskolásoknak, felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Lackfi János […] Muzsikáló madárház Koncert 5 éven felülieknek. Szabad-e bejönni ide betlehemmel? Ádventi koncertünket mindenkinek ajánljuk, karon ülőktől botra támaszkodókig. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Major Gábor és Radványi Balázs […] Ragyog a mindenség Koncert kisiskolásoknak, családoknak.
– Budapest, Józsefváros, 1957. október 3. ) magyar költő, műfordító, a modern magyar líra egyik megújítója és meghatározó alakja. A szerző "Különbéke" kötete szorosan összeforrt Szabó Lőrinc életének azzal az időszakával, melyben a versek keletkeztek és megjelentek. Lírájának hangsúlyeltolódását a közéletben részt vett változásai miatt érzett elégedetlenségei nagyban alakították. Visszatekintésében így vallott: "Mindig elégedetlen voltam magammal és a körülményeimmel. Harmincéves lehettem, amikor aztán ezzel az elégedetlenségemmel is elégedetlenkedni kezdtem. " "
A Különbéke valóban nagyon pesszimista és nagyon indulatos vers. A költő ennyi idős korára teljesen elvesztette kötődését a világhoz: furcsa dac, keserű szembefordulás jellemzi, még mesterével, Babitscsal is szembefordult. Még a reményteli dolgoktól is elidegenedett, és szándékosan csak azt veszi észre, ami csúf a világban. Úgy látja, az egész világunk önző, mindenki a maga önzése után megy, az ösztönök világa vezeti az embert, nem az értelem vagy a szolidaritás. Ráadásul 1933-ban a történelmi-politikai helyzet sem kecsegtetett jó kilátásokkal: a költő joggal érezhette úgy, hogy valami ridegség ül rajta a világon, hiszen készülődött az újabb háború. Szabó Lőrinc eddigre már leszámolt az illúziókkal, reményeivel, a harmónia lehetőségével. Elidegenedett a tárgyaktól, a társadalomtól, a világtól. Rájött, hogy lehetetlen a harmonikus élet, és csak a belső elvonulás, a befelé tárulkozás mentheti meg az embert. Fiatalon az ember valami nagyot akar alkotni, aztán idősebb korban rájön, hogy nem válthatja meg a világot.
Az évek múltán minden embernél bekövetkezik valamilyen mértékű kiábrándulás, csalódás. Ugyanakkor alkati dolog is, hogy ki mennyire tragikusan éli ezt meg: nem minden ember látja olyan sötéten a világot, mint Szabó Lőrinc, és nem is minden költő (Ady, Babits, Kosztolányi nem írtak ilyen hangon). A Különbéke azonban címével is jelzi, hogy a költő rászánta magát a megbékélésre: elfogadja, hogy ilyen a világ, ez van. Békét köt a világgal. A "külön" szó jelzi, hogy ő egyedül köti ezt a békét, nem keres hozzá társakat. Nincsenek már illúziói, nem keresi a harmóniát. Azt a módot keresi, hogy mindennek ellenére hogyan lehet létezni az egyént korlátozó, ideálok nélküli világban. Az öregedő, korosodó költő bölcsebb, tapasztaltabb, megkapta az élettől a pofonokat, ezért klasszicizálódás, elmélyülés jellemzi. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Ha egyszerre tudok meg mindent, hogy itt mi van, egész biztosan felkötöttem volna magam. De valamit a sors, úgy látszik, akart velem: megmutatott mindent, de lassan, türelmesen: különbékét ezért kötöttem a semmivel, ezért van, hogy csinálom, amit csinálni kell, ezért becsülök úgy egy-egy jó pillanatot, ezért van, hogy a háborúban verset irok s a leprások közt fütyörészek és nevetek egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.
Ha egyszerre tudok meg mindent, hogy itt mi van, egész biztossan felkötöttem De valamit a sors, úgy látszik, akart velem: megmutatott mindent, de lassan, türelmessen: különbékét ezért kötöttem a semmivel, ezért van, hogy csinálom, amit csinálni kell, ezért becsülök úgy egy-egy jó pillanatot, ezért van, hogy a háborúban verset irok s a leprások közt fütyörészek és nevetek s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.