Enélkül nem tudja majd ingyenesen igénybe venni a tömegközlekedést. Ne lepődjenek meg 65 év felettiek, ha nem tudják majd ingyen igénybe venni a tömegközlekedést Budapesten! Ugyanis a papírra nyomtatott jegyek és bérletek hamarosan megszűnnek, a BKK a termékeket és az utazási egyenleget elektronikusan, a RIGO központi elszámoló rendszerben fogja majd nyilvántartani. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét a rendszer elektronikusan fogja levonni a kártyához tartozó számláról. A papíralapú bérletigazolványt egy névvel és fényképpel ellátott, nem átruházható utazási kártya váltja fel. Ennek kiváltásához a RIGO rendszerében szükséges regisztrálni. A különböző bérlettermékek vásárlása, valamint bármilyen utazási kedvezmény igénybevétele (díjmentes, nyugdíjas stb. ) is ezzel a megszemélyesített közlekedési kártyával lesz lehetséges. A 65 év felettiek díjmentes utazásakor annyi változás lesz, hogy ellenőrzéskor a jogosultságot az érvényes közlekedési kártyával igazolni kell! A közlekedési kártyát az elektronikus jegyrendszer indulásáig, várhatóan 2018. nyaráig mindenkinek ki kell váltani, és onnantól csak ezzel lehet majd igénybe venni a budapesti közösségi közlekedést.
És erre a fényképes igazolványra kinek van szüksége 65 éves kora fölött? Ha viszel egy fényképet, a jegypénztárnál csinálnak igazolványt. Azon kívül még vonaton, csak a gyorsvonati pótjegyet, vagy helyjegyet kell kifizetni, és a buszon is. Díjmentesen utazhatnak: - 65 évnél idősebb magyar, valamint EU-, EGT-tagállam és Svájc állampolgára, továbbá Svájc állampolgára, továbbá 65 évnél idősebb családtagjaik. - 65 évnél idősebb, magyar nyugellátású külföldi állampolgár. - stb. Forrás: Úgy-e ingyen utazhatunk 65 év. fölött? További ajánlott fórumok: Barátom lakásában élek szerintetek fair, hogy bérleti díjat kér? Levelezős diákkal, diák BKV bérletet miért nem lehet alkalmazni? Mekkora az esélye, hogy a 74-es trolin egy zsebesnek pont egy BKV bérletre van szüksége? Megbüntették a fiam a villamoson, pedig volt bérlete! Önkormányzati lakás bérleti jog - Érdemes Mától drágulnak a BKV jegyek, bérletek! Most mit csináljak a gyűjtőjegyeimmel, amik megmaradtak, el kell dobnom őket?
Európai Uniós állampolgárok (beleértve Norvégiát és Svájcot) a közösségi közlekedést ingyenesen használhatják. Eza a szabály gyakorlatilag minden tömegközlekedési eszközön, menetrendszerinti buszjáraton, illetve vasúton is érvényes az ország egész területén. Mindössze egy fényképes személyiigazolványt / útlevelet kell tudni felmutatni, ami az állampolgárságon kívül a születési dátumot is tartalmazza. Van azonban néhány fontos tudnivaló, amire nem árt tekintettel lenni: Nemzetközi forgalomban nem érvényes a kedvezmény, még a magyarországi szakaszra sem. Ilyenkor a teljes útra érvényes menetjeggyel kell rendelkezni. Hely- és pótjegyköteles vonatokon és buszokon a kedvezmény nem mentesít a hely- és pótjegy váltása alól. (Újabban már több sima gyorsvonat is pótjegyköteles. ) A vasúton csak 2. osztályú kocsikra érvényes. Különleges járműveknél, mint pl. a Budavári Sikló, nem érvényes. A közvetlem reptéri buszt (100E) a 65 év feletti EU állampolgárok ingyenesen használhatják. A kedvezmény svájci és norvég állampolgárokra is vonatkozik.
szempontjából telephelynek az ügyfél ingatlana, még ha az ott elvégzendő szerelési munkálatok miatt a munkavállalók esetileg ténylegesen ott is dolgoznak. A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaszerződése alapján rendszerint rendelkezésre kell állnia és munkát kell végeznie – ez pedig többféle módon is meghatározható, és teljesen elválhat a munkajogi telephelytől, és a cégjegyzékben feltüntetett működési helyektől is. A felek a szerződésben megállapodhatnak egy vagy több fix telephelyen történő foglalkoztatásban (ilyenkor több munkahelye is lehet a munkavállalónak), de akár földrajzi egységet (pl. Pest megye) is megjelölhetnek munkahelyként. Joga van-e a munkáltatónak a munkavégzés helyét egyoldalúan megváltoztatni? - dr. Tömösvári Ügyvédi Iroda. Utóbbi esetben a foglalkoztatás sokszor nem is a munkáltató telephelyén valósul meg (az említett példa szerint elképzelhető, hogy folyamatosan az ügyfeleknél kell szerelni), és a tényleges munkavégzés helyszíne rendszeresen változik. Ugyanígy elválhat a telephely és a munkahely egymástól a távmunka esetén, amikor a munkavállaló munkahelye kizárólag az otthona.
Hogy ez jogszerű-e, illetve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait kell-e alkalmazni, attól is függ, mi van a munkaszerződésben/kinevezésben. A legtöbb esetben ugyanis kiderül, hogy eleve az összes telephelyet megjelölték munkavégzési helyként. Ha a munkaszerződést ennek tudatában írta alá a munkavállaló, illetve így fogadta el a kinevezést, nem beszélhetünk munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról, a konkrét munkavégzési helyet a munkáltató jogosult egyoldalúan kijelölni. Vannak olyan munkakörök a szociális ágazatban is, ahol a munkakör jellegéből fakadóan, szokásosan telephelyen kívül történik a munkavégzés, például a házi segítségnyújtásban. Itt sem beszélhetünk munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatástól, kiküldetésről. A korábbi törvény előírta, hogy kiküldetés esetén az utazási időre, ha az kívül esik a munkaidőn, díjazás jár. Ezt 2012-es "új" Munka törvénykönyve már nem tartalmazza. 9 kérdés-válasz a munkavégzési hely megváltozása kifejezésre. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása viszont megállapíthat ilyen szabályt is.
Ekkor munkajogilag és adójogilag is megvalósul a kiküldetés. Ha a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján, ideiglenesen eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, átirányításról beszélünk (Mt. 83/A. §). Az átirányítás naptári évenként nem haladhatja meg a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül az átirányítás és a kiküldetés időtartama összeszámítódik, és a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. Ha az átirányítás arra a változó munkahelyre történik, amely nincs a munkaszerződésben feltüntetve, úgy az kiküldetésnek minősül adójogi szempontból, tehát kiküldetésre költségtérítést és napidíjat is kell fizetniük. Ha azonban a munkaszerződésben rögzített változó telephelyre történik az átirányítás (pl. más munkakört kell betölteni), akkor a munkavállalót munkába járás címen illeti meg költségtérítés, díjazását pedig az Mt. Munkavégzés más munkakörben, más munkahelyen vagy más munkáltatónál?. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani. Az átirányítás nem minősül szerződés módosításnak, a munkáltató utasítását a munkavállalónak be kell tartania.
"A távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, ha a munkáltatóval így állapodtak meg. Erre az esetre a…" Az Országgyűlés decemberben módosította a Munka Törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályait. Ezzel összefüggésben a munkavédelemről szóló törvény is változott. A módosítás célja, hogy a távmunkára vonatkozóan a veszélyhelyzet alatt kialakult és alkalmazott távmunka szabályok a veszélyhelyzet megszüntetését követően is alkalmazhatók legyenek. Melyek a legfontosabb változások? A távmunka fogalmának bővülése A korábbi törvényi szabályozás szerint csak olyan munkavégzés számított távmunkának, amelyet számítástechnikai eszközzel végeztek, és amelynek eredményét elektronikusan továbbítják. A törvénymódosítás után már nem csak a számítástechnikai eszközzel végzett munka, hanem bármilyen munkavégzés minősülhet távmunkának. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.
Amennyiben egy munkavállaló számára biztosított a távmunkavégzés, a munkaszerződésben a feleknek célszerű megállapodni a kapcsolattartás módjában is, bár ezt a munkáltató egyoldalú döntésével is meghatározhatja – mondta el az Origónak a D. A. S. JogSzerviz szakértője. Napjainkban egyre elterjedtebb, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóik részére az otthoni munkavégzést. A munkaerőpiacon kialakult emberhiány következtében nagy verseny folyik a dolgozókért, és a csábítás egyik eszközeként szolgál az otthoni munkavégzés lehetősége. A továbbiakban érdemes átnézni, hogy milyen szabályok vonatkoznak a távmunkavégzésre – fejtette ki dr. Fekete Klaudia. A távmunka jellemző szabályai Az Mt. 196. § (1) bekezdése alapján a távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a távmunkavégzés nem csak a munkavállaló otthonában történhet, viszont mindenképpen a szokásostól eltérő helyszínen.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasítja a dolgozót vagy a munkaszerződésben/kinevezésben meghatározott munkavégzési helyen kívül utasítja munkavégzésre. Erre a törvény szerint lehetősége van, de ahogy már megszokhattuk, jó néhány feltételt szab a Munka törvénykönyve. Lássuk, mik ezek: A munkaszerződésben/kinevezésben a felek megállapodnak abban, ki a munkáltató, milyen munkakört tölt be a dolgozó, és általában azt is meghatározzák, mi a munkavégzési hely. Ha ettől bármely fél el akarna térni, közös megállapodással kellene módosítaniuk a munkaszerződést. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató átmenetileg anélkül térjen el a munkaszerződéstől, hogy azt módosították volna, így tudja kezelni például az átmeneti létszámhiányt, vagy ha egy szakmai képzésre a szomszéd megyébe kell küldenie a dolgozót. Ha letelik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, akkor természetesen az eredeti munkaszerződés szerint foglalkoztatják tovább a munkavállalót.