Beszterce ostroma (1976) - Kritikus Tömeg ( Zsurzs Éva) magyar dráma, minisorozat, szerelmi történet főoldal képek (20) díjak cikkek vélemények idézetek érdekességek kulcsszavak (16) Pongrácz István (Bessenyei Ferenc) furcsa ember: nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. Szereplők További szereplők... Beszterce ostroma adaptációk Film Év Átlag Beszterce ostroma 1948 3, 8 (49) 1976 3, 7 (74) Ki akarja megnézni?
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
Pongrácz István, Nedec várának az ura furcsa ember. Nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Környezete is elfogadja hóbortját, és ezzel mintegy lovat adnak a gróf alá. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. A komoly városatyák nagy zavarukban egy "túszt" ajánlanak fel a gőgös hadvezérnek: Apolkát, a város árváját. Beszterce ostroma film festival. A kislány jelenléte megváltoztatja Pongrácz grófot, aki megszereti a szép és ártatlan teremtést. Ám Apolka szíve másé.
1. Az epikus dráma, általános jellemzők a 19. században új formák kellenek – korábbi újítások: shillerék: polgári színjátszás (átlagember a szereplő), aztán: ibsen (nincs jelen), csehov (nincs cselekmény megjelenik: abszurd, lírai, epikus Lényege: színpadra állít epikus elemeket (pl.
A háború rossz. (kb) 2. Az epikus dráma és színház – Brecht: Kurázsi mama és gyermekei - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. Elidegenítő effektusok (Verfremdungseffekt) A színpadi illúzió megtörésének érdekében – elidegenítés, a néző ne élje bele úgy magát, ahogy megszokta A szereplők kiszólnak a nézőkhöz – bemutatkozás, minősítés, megjegyzések, szerző álláspontjának ismertetése Előidejű cselekménymozzanatok – múlt időben Feliratok, táblák – a látottakat minősítik, jelzik a tartalmat A színész kettős alakja: egyszerre a figura, akit játszik (nem valóságos személy), és egyszerre saját maga, a színész – nehéz feladat Látható a kulissza – a színház saját mivoltát hangsúlyozza Társ. igazság – elnyomás leleplezése Narrátor – társ. igazságokat, erkölcsi mondanivalót fogalmaz meg Nézői aktivitás Betétdalok, songok (megakasztják a folyamatot, példázatszerűen kapcsolódnak) 3. Brecht (1898-1956) Német drámaíró, dramaturg, színházigazgató ' 33ban emigrál – Skandinávia, Amerika, Fro., majd később visszamegy az NDK-ba, nyíltan kommunista hatások: expresszionizmus, a kabaré műfaja, középkori misztériumjátékok baloldali, kommunista igazság keresése, tanító jelleg, didaktikus szándék fontos darabok: Koldusopera, Galilei élete, Kaukázusi krétakör 4.
cselekvésre is bíztat az üzenet által, és az intellektuális nézői aktivitást növeli! Az eszemre akar hatni (érvel, tanít), ezért nem hagy beleélni!
dráma, magyar, 2015. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból Brecht éppúgy, mint két legnagyobb elődje, Shakespeare és Molie`re, minden témáját szerezte valahonnan, bár egyszerűbb azt mondani: átírta. Ahogy az elődöknél, a fő kérdés nála is: Hogyan? Kurázsi mama és gyermekei műfaja. A nagy előkép, Schiller Wallenstein-trilógiája még Németországban is körülményesen adható elő, viszonta Bátorság/Kurázsi mamát világszerte játsszák. Fél évszázaddal ezelőtt e művel vált világhírűvé a Berliner Ensemble a Spree partján, és nimbuszát töretlenül őrzi. A markotányosnőt alakító írófeleség: Helene Weigel akkor már igazgatónőként volt pályája csúcsán. A néma Katrint korábban azért írta számára Brecht, mert angol nyelven nem lett volna túl hatásos megszólalnia a háborúzó Amerikában. A néma lány és a Markotásnyosnő alakja a körülöttük harcoló/menekülő férfiakkal így válhatott európai drámairodalmunk egyik megkerülhetetlen, emblematikus alapművévé.
Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre!
Kurázsi mamának egy a célja, egyszer nyíltan ki is mondja: "magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún" (6. jelenet). Később így ábrándozik: "Ha a megmaradt gyerekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátra lenne néhány nyugodt esztendőm" (9. Ehhez képest csak önmagát és a rozzant kocsit sikerül átmentenie addig, amíg búcsúzunk tőle, s amikor még koránt sincs vége ennek a háborúnak. A drámát nyitó és záró éneknek ugyanaz a refrénje: Elmúlt a tél. Süss fel, te nap! Új fű borul a holtra már. De aki még nincs föld alatt, Kapcát cserél és talpra áll. A dalok szövege azonban eltérő. Kurázsi mama és gyermekei elemzés. Az első ének szinte a markotányosnő reklámdala, az utolsó az egyetlen életben maradt családtag sorsa fölötti keserű-ironikus summázat: A háború száz évre biztos, Romokat épít, bajt növeszt, Hadiszerencse fordul itt-ott, De a közember rajtaveszt. Az idézett célkitűzés két eleme – a család tagjai és a kocsi az áruval – nyilvánvalóan együvé tartozik, a foglalkozás űzése a létalapjuk, a kocsi a házuk is.
A dráma a harmincéves háború korába (1618—1648) vezet el bennünket, s annak nagyobb, 12 éves szakaszából mutat be jeleneteket a kisember szemszögéből nézve. A cselekmény 1624-ben kezdődik, s 1636-ban szakad meg. A 12 jelenet közül az elsőben Kurázsi mamá nak, aki markotányosnő, két fia és egy lánya van, a zárójelenetben magára marad, mindegyik gyermekét elveszti, bár kisebbik fiáról azt hiszi, hogy az még él. Az egész Európát behálózó háború témája 1939-ben természetesen közvetlenül is időszerű volt, nemcsak az elvont példázat szintjén. A kiindulópont itt is "hozott anyag": Grimmelshausen (1622-1676) német író A kalandos Simplicisssimus című nagy sikerű regényének egyik főszereplőjét Kurázsinak hívják, s szintén a harmincéves háborúban él. Ezt az alakot formálta át saját céljai szerint Brecht. Kurázsi mama és gyermekei összefoglaló. Figyelemreméltó az a párhuzamosság is, amely a harmincéves háborút – a korábbi évszázadokban a német történelem legtragikusabb korszakát – választja ki a cselekményhez a 20. század legtragikusabb korszakában, a fasizmus időszakában.