Partnere, Téa Leoni már inkább csak szép, mintsem jó színész, de ezen túl tudunk lépni, max visszasírjuk Cameron Diazt, aki először megkapta (majd lemondta) a szerepet. Kettejükhöz a mostanában vállalatvezetőket játszó Alec Baldwin is csatlakozik (Elizabethtown), akiről kiderül, hogy mindig is ilyen szerepeket kellett volna kapnia. Az az igazság, hogy a Carrey-rajongók azon rétegének fog jobban bejönni a film, akik Jimbo legutóbbi feketébb komédiájáért, a Kábelbarátért is rajongtak, hiszen a film rendezője szerint is leginkább az említett film stílusát próbálták megütni, nevetni mások nyomorúságán pedig a nézőnek sem nehéz. Azt persze előrebocsátom, hogy bár a filmben sok jó poén is található és a nézők újra és újra felcsattanó kacaja jelzi, hogy a szórakoztatás faktorral sincs gond a film esetében, de ezek többsége tipikus Jim Carrey-magánszám, mondhatni bármelyik filmből átemelhetőek lennének (ld. "MAGYAR HANGJA..." - | Jegy.hu. Jim Carrey viccesen énekel a liftben, Jim Carrey hasraesik, Jim Carrey megőrül). A filmbeli egyéb poénok nagy része azonban hiába ül és hiába mókázik Téa Leoni is szívvel-lélekkel, a Dick és Jane trükkjei mint film, a történeti vonalon hal el, ott válik igazán kínossá.
magyar változat 1. módosítás (szinkron) 1. --- (nem szerepel ebben a hangsávban) Jim Carrey: I Needed Color (Jim Carrey: I Needed Color) [2017] - r. : David L. Bushell 1. magyar változat (hangalámondás) [2017-ben] 1. Önmaga - Kerekes József Most nevess! - I/1. rész (Kidding: Green Means Go) [2018] - r. : Michel Gondry [2018-ban Mafilm Audio Kft. Jeff / Mr. Pickles - Kerekes József Most nevess! - I/2. rész (Kidding: Pusillanimous) [2018] - r. : Michel Gondry Most nevess! - I/3. rész (Kidding: Every Pain Needs a Name) [2018] - r. : Jake Schreier [2018-ban Mafilm Audio Kft. Jeff - Kerekes József Most nevess! - I/4. rész (Kidding: Bye, Mom) [2018] - r. : Jake Schreier Sonic, a sündisznó (Sonic the Hedgehog) [2020] - r. : Jeff Fowler [ Mafilm Audio Kft. Dr. Ki Jim Carrey és Shrek Szamarának magyar hangja ? - Kvízkérdések - Film, színház - színészek. Robotnyik - Kerekes József A meglőtt Maszk "haláltusájában" több filmre is utal, például a Karácsonyi énekre, az Óz, a csodák csodájára és az Elfújta a szél-re is. Az "Önök szeretnek engem! " rész pedig Sally Field 1985-ös Oscar-köszönőbeszédét idézi meg.
Az udvarlós jelenet Ipkiss a maga szégyenlős valójában ugyan nem, de a Maszkként igen "jól" tud udvarolni, a parkos jelenetben (is) próbálta meghódítani az énekesnő Tinát. A francia akcentussal előadott monológban a "Je t'adore, je te door, je te window, I don't care! " poén szó szerint magyarra lefordítva egyáltalán nem lett volna vicces. Így került a helyére a "Je t'adore, Je te dúr, Je te moll, Zenél a szívem! ", ami a magyar fülnek is érthető és poénos - köszönhetjük mindezt a néhai Sarodi Tibor szinkrondramaturgnak. A kubai tánc Szerintem a film legjobb jelenete ez, amikor a rendőrségi hajsza teljesen váratlanul csap át utcai karneválba, Lucy és Ricky Ricardo Cuban Pete című számára. A kék, fodros ujjú ing pontos mása annak az öltözéknek, amit a dallal megegyező című, 1946-os zenés vígjátékban viselnek az azt előadó zenészek. Vagyis a színt csak tippelem, hogy megegyezik, hiszen fekete-fehér filmről beszélünk. A lövöldözés a bárban - és az "Oscar-díj" A Maszk és a maffiózó Dorian Tyrell összekülönbözése a klubban, utóbbit a néhai Szakácsi Sándor szinkronizálta.
A Dark Horse Comics kiadó azonos című képregényéből készült filmben a főszereplő, az esetlen bankár Stanley Ipkiss egy fából faragott maszkot talál a folyóban. Hazaviszi és amikor felveszi, előbukkan a fékezhetetlen nőcsábász, poéngyáros Maszk - egy olyan személyiség, ami Ipkiss szöges ellentéte. Ez persze aztán fenekestül felforgatja az életét, de biztos vagyok benne, hogy tovább nem is kell részleteznem a cselekményt. A Tina Carlyle karakterét játszó Cameron Diaz nak ez az első filmes szerepe, pedig a rendezők első körben nem is őt, hanem Anna Nicole Smith-t szerették volna a szerződtetni. Diazra egy modellügynökségnél találtak rá, aki csak azután kezdett el színjátszást tanulni, hogy megkapta a szerepet, hiszen korábban semmilyen színészi tapasztalata nem volt. Koreai nyelvkönyv letöltés Jó
poén szó szerint magyarra lefordítva egyáltalán nem lett volna vicces. Így került a helyére a "Je t'adore, Je te dúr, Je te moll, Zenél a szívem! ", ami a magyar fülnek is érthető és poénos - köszönhetjük mindezt a néhai Sarodi Tibor szinkrondramaturgnak. A kubai tánc Szerintem a film legjobb jelenete ez, amikor a rendőrségi hajsza teljesen váratlanul csap át utcai karneválba, Lucy és Ricky Ricardo Cuban Pete című számára. A kék, fodros ujjú ing pontos mása annak az öltözéknek, amit a dallal megegyező című, 1946-os zenés vígjátékban viselnek az azt előadó zenészek. Vagyis a színt csak tippelem, hogy megegyezik, hiszen fekete-fehér filmről beszélünk. A lövöldözés a bárban - és az "Oscar-díj" A Maszk és a maffiózó Dorian Tyrell összekülönbözése a klubban, utóbbit a néhai Szakácsi Sándor szinkronizálta. Múlt Karácsony Szelleme (hangja) - Faragó József 3. Jelen Karácsony Szelleme (hangja) - Mihályi Győző 4. Jövő Karácsony Szelleme (hangja) --- (néma szerep, nem szólal meg) 5. Scrooge kisfiúként (hangja) --- (eredeti nyelven) A tenger mélyén (Under the Sea 3D) [2009] - r. : Howard Hall 1.
A vihar kapujában by Ryūnosuke Akutagawa Open Preview See a Problem? We'd love your help. Let us know what's wrong with this preview of A vihar kapujában by Ryūnosuke Akutagawa. Thanks for telling us about the problem. · 12 ratings 1 review Start your review of A vihar kapujában Sep 17, 2019 Dani Dányi rated it it was amazing A vihar kapujában filmen megvolt, de nem tudtam felidézni belőle semmit, kivéve, hogy feketefehér, és szamurájos, ha jól emlékezem – ennek inkább örülök, legalább nem kell filmesített olvasattal kínlódnom, bármilyen híres és elismert is az illető film. Külön vicces volt, hogy számomra teljesen egzotikus neveket és helyszíneket tartsak fejben egy-egy rövid novella erejéig legalább, de a szerző maga is reflektál a japán-nemjapán (kínai) kultúrpolémia jelenlétére. Nagyon szórakoztató olvasmányok ez A vihar kapujában filmen megvolt, de nem tudtam felidézni belőle semmit, kivéve, hogy feketefehér, és szamurájos, ha jól emlékezem – ennek inkább örülök, legalább nem kell filmesített olvasattal kínlódnom, bármilyen híres és elismert is az illető film.
Előadások Galériák Hírek Írások Műsor Épület Igazgatóság Történet 2011/2012 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007 2005/2006 2004/2005 2003/2004 2002/2003 2001/2002 2000/2001 1999/2000 1997/1998 1996/1997 1995/1996 1993/1994 1992/1993 1991/1992 AKUTAGAVA RJÚNOSZUKE novellái és KUROSZAVA AKIRA filmje alapján Bemutató 2011. 12. 10. A Budapesti Kamaraszínház az Ericsson Stúdióban bemutatta Müller Péter: A vihar kapujában című darabját Ryunosuke Akutagawa regénye nyomán. Rendező: Csiszár Imre
Kocsó Gábor (koldus) kiváló az ellenszenves figurák szerepében. Nagy Enikő (feleség) nem hagyott mély nyomot. Talán több kontraszttal erősebb lehetne, jobban szélekre tolhatná a karaktereket, a "jót" és a "rosszat" is. Dolmány Attila (favágó) a legszerethetőbb. A zenei effektusok forrása a színpad felett, a galérián kapott helyet (Kamarás György). A lüktető japán dobhang, a kardcsörte nagyszerű kísérője a történetnek. A díszlet stílszerű és szimbolikus. A hátulról megvilágított fehér rizspapír-paravánon, mint fehéren a fekete, erős kontúrokkal jelennek meg a szereplők. Első szempillantásra az igazság körvonala is ilyen könnyen láthatónak, egyértelműnek tűnik, mint fehéren a fekete, de kilépnek a szereplők a fényre, s a kontúrok szétkenődnek. Csiszár Imre érdekfeszítő, dinamikus, feszes darabot rendezett. Nagyszerű lett. Ajánlat: Akutagava két novellájából (A bozótmélyben és A vihar kapujában) készült az 1950-ben bemutatott A vihar kapujában c. filmtörténeti jelentőségű Kurosawa Akira mű.
A bátorításnak meg is lett az eredménye! Kurosawa 1936-ban bekerült a Nikkatsu filmstúdióhoz, ahol rendezést tanult, közben pedig asszisztenseként dolgozott, forgatókönyveket írt, és a vágást is igyekezett elsajátítani. Korai filmjeiben nacionalista témákkal foglalkozott, s a háborús tematikát részesítette előnyben, egy szerencsétlen eset – egy sztrájkban való részvétel miatt elbocsátották a Nikkatsu filmstúdiótól – viszont mondhatni, meghozta számára az áttörést. Nem sírom vissza az ifjúságomat ( Waga seishun ni kuinashi, 1946) című filmje már a régi japán állam kritikáját fogalmazza meg, ezt pedig az az alkotás követte, amelyben kirajzolódott Kurosawa egyéni hangja – s amely óriási nemzetközi sikert aratott. Ez az alkotás A vihar kapujában, amely 1951-ben elnyerte a velencei filmfesztivál Arany Oroszlán-díját, és feltette a nyugati világ térképére a japán filmet. A film "ugyanazon esemény – egy nemesembert bandita támad meg – négy különböző változatából áll, és japán környezete ellenére nagyon is nyugati témára, az igazság viszonylagosságára épül".
Nagyon szórakoztató olvasmányok ezek, a finom humor és meglehetősen vaskos, illetlenül fizikális humor, a biztos kézzel adagolt narrátori jelenlét, az utánakutatható konkrét történelmi-irodalmi vonatkozások az univerzalitás mellett – mind szépen megtámogatják egymást, a stílus pedig Gergely Ágnes fordításában domborodik.
A japán és a nyugati hatások effajta kombinációja jellegzetes vonása Kurosawa filmjeinek – és ez a vonás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a japán rendező munkáit hangos szakmai és nézői siker övezze. Kurosawa olyan módon tudott képeken keresztül elmesélni történeteket, ahogy kevesen, a választott témához pedig mindig humanista megközelítéssel nyúlt. A társadalmi problémák és az emberi természet kérdése foglalkoztatta, s páratlan erővel teremtett fiktív világokat és karaktereket. Ráadásul olyanokat, amelyek nemcsak a japán, de a nyugati közönséget is képesek voltak megszólítani, s megragadni. Filmjeiben a realista leírás és az alkalmi romantikus pillanatok kombinációján keresztül halad a tetőpont felé – "ezt a klasszikus formát a nyugati stílus – az európai és a hollywoodi módszerek elegye – hozza létre". Ez azt jelenti, hogy Kurosawa filmjei nem nehezen emészthető vagy követhető művészfilmek, esetleg csak egy adott kultúrában működő mozgóképek, hanem a nagyközönség igényeit és megszokásait figyelembe vevő alkotások, amelyek azzal a nemes céllal készültek, hogy elgondolkoztassák, ne adj' Isten megváltoztassák a nézőket.
Mindegyikük konokul a maga verzióját mondja. Nincs megértés, nincs lehetőség a másik szempontjainak, véleményének figyelembevételére: az önmagukról alkotott önkép maszkja ráégett a személyiségükre. " "A darab egy olyan rejtélyről szól, melyet mindannyian megélünk - mégsem tudunk róla. Ez pedig az, hogy oly mértékben vagyunk saját lelkünk mágikus önteremtésének rabjai, hogy nem létezik objektív igazság. Ezért van az, hogy nem ismerjük, nem is értjük egymást. (... ) még a természetről alkotott képünk is jórészt saját kivetítésünk eredménye. ) Nem is szólva a másik emberről. Ki tudja, mennyit vetítek belé, s mennyi valójában ő? S ő mennyit vetít belém, s mennyi vagyok ebből valójában én? És én mit hiszek magamról, s ki vagyok valójában én? Az öncsalás nem is itt van, hanem amikor azt hisszük, hogy nekünk van igazunk. Amikor valakiről vagy valamiről azt hisszük, hogy az tényleg úgy van, ahogy látni véljük. Nem úgy van. ) A kérdés az, hogyan lesz mégis élet ebben az őrültekházában, ahol mindenki önmagát mondja, s saját rögeszméjének falai között él?