2019. július 12. A Közbeszerzési Hatóság székházában tartották az idei évben meghirdetett Családbarát munkahely pályázat díjátadó ünnepségét. Gyakran halljuk azt, hogy a karrier miatt nem vállal gyermeket valaki, ám számos esetben láttuk már, hogy a gyermek és a sikeres életpálya egyáltalán nem zárják ki egymást. Napjainkra sok cég, vállalat igyekszik családbarát magatartást, arculatot felvenni, mert pontosan tudják, hogy legjobb dolgozóikat, így tarthatják meg. Balansz. Számos cégnél működik vállalati óvoda és bölcsőde is, illetve gyakorta tartanak családi rendezvényeket, ahol kifejezetten munkavállalóik családjának készülnek gyermekeknek és felnőtteknek szóló szórakoztató programokkal. Hazánkban is egyre több munkaadó válik családbaráttá, ezt a folyamatot a kormány is támogatja, hiszen létrehozták a Családbarát Munkahely díjat és pályázatot. Az idei díjátadót július 11-én tartották a Közbeszerzési Hatóság székházában. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. MTI/Mónus Márton Egy ország akkor lehet sikeres, ha a munkahelyeken támogatják a családalapítást, a családi életet, és ha ezzel párhuzamosan a család is támogatja a munkában való kiteljesedést – fogalmazott az ünnepségen a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin.
Az Év Családbarát Vállalata-díj A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a rendelkezésére álló eszközeivel szeretné ösztönözni a vállalati szféra résztvevőit arra, hogy a családbarát szemléletű vállalati működést meghonosítsák és terjesszék. Ezért alapította 2013-ban Az Év Családbarát Vállalata Díjat. Az Év Családbarát Vállalata pályázat mára egyik fokmérője annak, mennyire áll készen a vállalat a következő évek munkaerő piaci kihívásaira. Családbarát munkahely 2013 relatif. Az emberarcú és családbarát vállalati kultúra, a felhatalmazó, bizalmon alapuló vezetői (mentori) szemlélet, a rugalmas munkaszervezés alapvetésekké válnak a ma és a holnap munkaerő piacán. Az idő és az élet igazolta, akár jobb vagy rosszabb idők, hirtelen ránk zúduló krízis helyzet, vagy speciális, extrém munkaerőpiaci környezet közepette dolgozunk a családbarát vállalatok adaptív, rugalmas, összetartó közösségként jobban teljesítenek, mint a többiek. Azok a szervezetek, ahol megtanultak már közösségként alkotni zászlóshajóként mutatják az irányt és a bevált jó gyakorlatokat mindenkinek.
Előzmények (1956) Az 1956-os magyar forradalom október 23-án robbant ki, és győzelme sikerrel kecsegtetett. A szovjet vezetés azonban a "nyugat" és az USA hallgatólagos beleegyezésével november 4-én támadást indított ellene. A magára hagyott (lásd: szuezi válság) szabadságharcot november 11-re a szovjet haderő vérbe fojtotta. Moszkvában Nagy Imre miniszterelnök helyére Kádár Jánost jelölték ki, aki november 4-én alakította meg forradalmi munkás-paraszt kormányát. Magyarország (Magyar Népköztársaság) 1956-1988 közötti történelmét Kádár-korszaknak nevezzük. Nevét Kádár Jánosról kapta, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára volt. Az MSZMP nem csak politikai párt, hanem a legfontosabb államhatalmi szerv is volt (állampárt), ezért pártállami időszakról beszélünk. A kádári konszolidáció (1956-1963) Kádár János az 1956-os forradalmi eseményeket ellenforradalomnak bélyegezte, amely szerinte a szocializmus megdöntésére irányult. Szakított a korábbi Rákosi-féle sztálinista diktatúrával, és kerülte a személyi kultuszt is.
A szaktudósok szerint Kádár János országa nem különbözött a többi szovjet típusú államtól, a kádárizmusnak nem volt sajátos politikai intézményrendszere. A hatalomgyakorlás stílusa viszont önálló korszakká tette Kádár 33 évét. Rendkívül nehéz egységes kategóriába sorolni a Kádár János nevéhez fűződő 33 évet. Kiderült ez már több olyan történelmi konferencián is, amelyet a Kádár-korszakról rendeztek. Hiszen magát Kádárt sem lehet könnyen beskatulyázni. Schmidt Mária öt évvel ezelőtt a XX. Század Intézet rendezvényén "kegyetlen és kíméletlen gyilkos"-nak nevezte Kádárt, aki "másrészről a puha diktatúra kacsingatós népvezére, akinek országlása alatt a szocializmus ellenére is aránylag kibírhatóvá vált az élet". Az elmúlt napokban a Politikatörténeti Intézetben (PTI) rendezett konferencia részben a kádárizmus eredményeit vizsgálta, így például Szelényi Iván szociológus a magyar falu fejlődését emelte ki, a paraszt-polgárok megjelenését, a mezőgazdaságbeli magán- és köztulajdon vegyítése nyomán.
Az Iskolatévé mai adásában Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára Magyarország 20. századi történelmével, azon belül a Kádár-korszakkal fog foglalkozni. Ez ráadásul csak az első rész, a következő 3 órán ez lesz a téma. Csütörtöki adásunkból a következőket tudhatjátok meg: Mi volt 1956 nemzetközi háttere? Milyen előzmények vezettek Kádár János hatalomra kerüléséhez? Mennyiben folytatása a Rákosi-rendszernek a Kádár-kor, és miben más? Mennyire volt legitim Kádár hatalomra kerülése? Milyen nagyobb időszakokra lehet osztani a Kádár-korszakot? Hogyan változott az évek során a Kádárról kialakult kép? Hogyan lett Kádár Haynauból "Ferencjóska"? Beszélhetünk-e "kádárizmusról", ha a diktatórikus rendszer alapjaiban nem változott Hogyan viszonyult a társadalom Kádár Jánoshoz? Mit jelentett az "aki nincs ellenünk, az velünk van"? Mi volt a "kádári alku" mítosza? Ha nem akartok lemaradni, iratkozzatok fel a premierre, és hívjátok meg az ismerőseiteket, hogy együtt nézzétek az órát, mintha az osztályteremben lennétek!
); Völgyes Iván: Forradalom és legitimáció 1956 (Ring, 1990. 37. ); Urbán Károly: Az 1957-es ideológiai restauráció történetéhez (Magy. Politikatudomány Társ. Évkönyve, 1990); Hegedűs András: Kádárizmus és a munkásság (Kritika, 1991. 7. ); Litván György: K. J. Körmenete (Beszélő, 1991. 5. ); Feljegyzései a Rajk-perről. 20. (Közreadja, bev. Hajdú Tibor, Társ. Szle, 1993. ). 1941-től a KMP Bp. -i Területi Bizottságának tagja. 1942. -ban a letartóztatás elkerülése végett illegalitásba vonult. -tól a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja, szept. -től a máj. - jún. -i nagy lebukások után a ker. -i bizottságok és sejtek újjászervezését irányította, ill. ezeket vezette, dec. -től a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943-febr. -tól a KMP vezető titkára, ápr. -ban részt vett a pártprogram kidolgozásában. 1943. -tól a feloszlatott KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője. Mo. német megszállása (1944- márc. 19. ) után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezte a Magyar Front létrehozását és vezető szerepet játszott a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában.