A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset is 13, 7 százalékkal emelkedett 441 900 forintra. A reálkereset 5, 4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7, 9 százalékos növekedése mellett. A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 476 800, a költségvetésben 436 200, a nonprofit szektorban pedig 479 300 forintot ért el, ami a vállalkozások körében 12, 5 százalékos, a költségvetésben 12, 8 százalékos, a nonprofit szektorban 32, 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A költségvetésben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének, valamint egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köszönhető az emelkedés. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy 2021. 2018 bruttó bér ber research highlights database. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója ide sorolódott át a költségvetési szektorból. A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint 9, 8 százalékos éves növekedéssel, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22, 6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.
A várakozásokkal összhangban 13. százalékkal nőttek a bruttó bérek januárban, az – adókedvezményekkel figyelembe vett, elsősorban a 25 év alattiak kedvezménye miatt – nettó bérek pedig 14. 8 százalékkal emelkedtek, míg 2018 óta 49. 2 százalék a rendszeres bérek növekedése. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 467 300 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 322 100 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 477 700 forint volt a hónapban. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 13. 7 százalékkal nőtt, a reálbérek növekedése pedig 5. 2018 bruttó berry. 4 százalék volt a hónapban az erőteljes infláció mellett is. Forrás: KSH A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 13. 7 százalék volt a hónapban az előző havi 9. 7 százalék után, a minimálbéremelések hatása jelentősen gyorsítja a pályát. A keresetek a vállalkozások körében 12.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, mindkettő egyaránt 11, 3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva - írja az MTI. Több mint 70 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 és 2018 között a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A bruttó és nettó bérek tavaly egyaránt 11 százalék felett, a reálbérek pedig 8, 3 százalékkal emelkedtek - írja a tárca. A 2018. végén létrejött bérmegállapodásnak köszönhetően, ami többek között a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelését két évre meghatározza, a legkisebb bérek 2010-hez képest több mint a duplájára nőttek. Nem emelik a közmunkások bérét 2018-ban | 24.hu. (A nettó bérek emelkedése ennél jóval kisebb mértékű - a szerk. ) Nemzetgazdasági szinten 2018-ra a nettó keresetek reálértéke - a családi kedvezményeket is figyelembe véve - átlagosan 47, 5 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
Hegységei rengeteg felszín alatti csodát rejtenek. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, itt található az ország legmélyebb barlangja a 250 m mély és 4, 5 km hosszú István-lápai barlang. Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Térport. Az Aggteleki-karszt Szlovákiába is átnyúló barlangrendszere Európában is egyedülálló, csakúgy, mint a térségben feltárt "ősemberbarlangok" ( Szeleta-barlang) melyekből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területeken a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki.
Számos terület a Natura 2000 hálózatába tartozik, ezek: az Aggteleki-karszt, Putnoki-dombság, Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombság gal és a Hernád-völggyel, Borsodi-sík, Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső-Tisza. Borsod-Abaúj-Zemplén megye látnivalók - GOTRAVEL. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében az Észak-Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopasz-hegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei ( Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető "ősi" gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, ezeknek a vizes élőhelyeknek a védelme országos érdek. Természeti kincsek közé tartozik a hatalmas gyógy-, hévíz-, és ásványvíz készlet. A föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és a természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki (Zsóry-fürdő – Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros).
Közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. Közülük a 3 sz. Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezőkövesd-Miskolc-Szikszó-Encs-Tornyosnémeti-(Szlovákia) főút tölti be a legjelentősebb szerepet. Borsod abaúj zemplén megye települései. Az É-D-i irányú közlekedési elemek elhelyezkedését a Tiszán átkelési lehetőséget adó műtárgyak határozzák meg. A közúti hálózathoz hasonlóan vasútvonalakra is érvényes a megyeszékhely-centrikusság. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma igen magas.