Az EFOP 3. 6. 2 projekt keretében megrendezett "A stratégiai menedzsment legújabb kihívása: a 4. ipari forradalom" címet viselő konferencián és workshopon vehettek részt 2018. október 18-19. között magyar és nemzetközi kutatók. FELESLEGES EMBEREK keletkeznek nektek a negyedik ipari forradalom mentén. - YouTube. A rendezvény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hazai kutatók bemutathassák a digitális transzformációval, Ipar 4. 0-val kapcsolatos kutatásaikat, főbb eredményeiket, és kapcsolatokat építhessenek. Mindemellett arra is kiváló lehetőséget szolgáltatott, hogy a résztvevők első kézből, vállalati vezetőktől és a kormányzat képviselőitől értesülhessenek a digitalizáció hazai kihívásairól és helyzetéről. A sajtóban és a közbeszédben is egyre többet hallhatunk a "negyedik ipari forradalomról", mégis keveset tudunk arról, pontosan mit jelent ez. Negyedik ipari forradalom vagy Ipar 4. 0 alatt általában az információtechnológia, a biotechnológia és a robotika olyan kritikus, ugrásszerű fejlődését értjük, ami a gőzgép, a vasút vagy az elektromosság elterjedéséhez hasonló mértékű termelékenységnövekedést eredményez, és ami jelentős mértékben újradefiniálja gazdasági-társadalmi környezetünket.
A kutatási eredményekből kitűnik, hogy a negyedik ipari forradalom semmiképpen sem a távoli jövőben zajlik majd le, az első tapasztalatok azonban némileg lehűtik a túlzott várakozásokat. A digitális átalakulást lehetővé tévő technológiák jelentős része még meglehetősen drága, bizonyos funkciókra és folyamatokra gazdaságosan még biztosan sokáig nem lesz alkalmazható. A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Hasonló trendek látszanak a munkahelyek érintettsége tekintetében is: a termelő vállalatok alacsony hozzáadott értéket előállító munkásai talán valóban növekvő veszélyben vannak, a szolgáltató vállalatokban azonban a technológiai fejlesztések az unalmas, repetitív feladatokat veszik át az emberi munkaerőtől, így a munkavállalók az érdekesebb, nagyobb kreativitást igénylő tevékenységekkel foglalkozhatnak. A második napon egy zártkörű workshop keretében a régiós országokból érkezett kutatók mutatták be Ipar 4. 0-val és digitális transzformációval kapcsolatos kutatásaikat. A workshop alapvetően azt a célt tűzte ki, hogy létrejöjjön egy olyan kezdeményezés, amelyben összehasonlíthatóvá válnak a környező országok termelő és szolgáltató vállalatainak Ipar 4.
Viszont úgy tűnik, hogy megint átalakulóban van a világ és közeledik, vagy már benne is vagyunk a negyedik ipari forradalomban. A negyedik ipari forradalom kifejezést először a német kormány használta 2011-ben és általánosságban a robotika fejlődését, az IoT-t (Internet of Things, magyarul a Dolgok Internete) és a felhő technológiák terjedését értjük alatta. De ez vajon tényleg egy olyan igazi forradalom, amikor minden megváltozik? Nos, erre nem merek határozott igennel válaszolni… Valószínűleg a németek is elbizonytalanodtak egy kicsit, mert 2012-ben már ők is csak "Industrie 4. 0"-ként emlegették az új korszak kezdetét. Negyedik ipari forradalom vagy csak Ipar 4.0?! - Systemfarmer Zrt. IOT, a dolgok internete IoT… az utóbbi időben a csapból is ez folyik, de mit is takar pontosan ez a kifejezés? A fogalmat először Kevin Ashton használta 1999-ben az MIT-n, és egy olyan rendszert értett alatta, ahol az Internetet kiterjesztjük az érzékelők, szenzorok és a gépek számára is. A Gartner szerint: "Az IoT fizikai eszközök hálózata, melyben az egyes elemek olyan technológiát tartalmaznak, melynek segítségével azok képesek egymással kommunikálni, valamint az érzékelőik segítségével saját, vagy külső környezetük változásra önmaguktól reagálnak. "
Ez nagyfokú készségfejlesztést igényel majd. Az "új galléros" munkahelyek kreativitást, soft skill tudást (olyan személyiségjellemző pozíciók, ahol az egyén feltalálja magát a megfelelő kommunikációjának, nyelvi készségeinek, kognitív és érzelmi intelligenciájának, empatikus hozzáállásának, időgazdálkodásának, csapatban való szerepének és vezetői tulajdonságainak köszönhetően) és a mesterséges intelligenciával és gépi interfészekkel való együttműködést igényel majd. Magyarul olyan szakmai tudásra lesz szükség, hogy a mesterséges intelligenciát képes legyen "megetetni". Elnézést a szlengért. A gépi tanulás (machine learning) és a robotok jelentősen megváltoztathatnak több ezer, ma még létező tevékenységet, amelyet a munkahelyeinken végzünk, miközben új pozíciók és teljesen új területek jönnek majd létre. Részletesen a sokat emlegetett "soft skill"-ek világáról — ismét a HR Portálon: katt ide. Az "új galléros" munkahelyek megjelenése érinteni fogja az összes munkahelyet, szabályzatokat, iparágakat.
Kiadványunkban a függelékben megtalálható egy példa ellenőrző listára a távoktatáshoz kapcsolódóan, amellyel már találkozhatott (oldalszám). Áttekintő táblázatra pedig példa az FCL-modell, amelyet az alábbi linken, az FCL-modell útmutatóra kattintva érhet el:. A modellben a szempontok (ún. dimenziók): tanár, tanuló, értékelés, szervezet, technológia és segédanyagok. Pedagógus értékelő lap.hu. Ezeknek öt lehetséges szintjét határozza meg a modell. Minden dimenzió minden szintjéhez tartozik egy szöveges meghatározás. (Az FCL-modell alkalmazásáról a IV. fejezetben lesz részletesebben szó. ) Az ellenőrző listák és áttekintő táblázatok általában kellően leírják az értékelés szempontjait ahhoz, hogy világosak legyenek a tanulók számára, és ezek segítségével akár maguk is el tudják végezni az értékelést. Különösen hasznosak lehetnek olyan esetekben, amikor komplexebb feladatmegoldásokat kell értékelni, például egy fogalmazást vagy előadást, vagy amikor az értékelés tárgya maga a folyamat, például hogy mennyire sikerült együttműködni a csoporton belül.
A formatív értékelés olyan visszajelzéseket foglal magában, amelyeknek célja a tanulási folyamat megítélése, és korrekció az eredményesség növelése érdekében. Ezért a formatív értékelési eszközök alkalmazására legtöbbször a tanulás közben, és nem egy tanulási egység lezárásaképpen kerül sor. A formatív értékelés jellemzői: Nem csupán a tanár értékel. Szerepet kap az önértékelés, a társak értékelése, és külső szakértők is bevonhatók a véleményformálásba. Az információk segítenek a tanárnak a tanulási folyamat (újra)tervezésében. A tanulók reálisabb képet kapnak a saját tudásukról, erősségeikről és gyengeségeikről. Lehetőség van a javításra. Világosak, gyakran közös megbeszélés eredményeképpen születnek meg az értékelés szempontjai. Pedagógus értékelő lap band. Gyakran használt formatív értékelő eszköz az ellenőrző lista és az áttekintő táblázat. Az ellenőrző lista eldöntendő kérdés, teljesítendő feltétel formájában tartalmazza a kritériumokat, az áttekintő táblázat pedig mátrix formájában foglalja össze a szempontokat és azok lehetséges szintjeit.
A tanulók vezethetnek tanulási naplót, összeállíthatnak portfóliót. A tanulók kaphatnak olyan gyakorlatokat, amikor egymás munkáira kell reflektálniuk irányított módon (például 3 kérdés, 2 megjegyzés, 1 javaslat). Ellenőrzőlista a távoktatáshoz: 1. Az iskola rendelkezik távoktatásra vonatkozó, ezt szabályozó tervvel. ▢ igen ▢ nem 2. Az iskola kommunikációs csatornái ki vannak jelölve, jól működnek. 3. Rendszeres és világos a kommunikáció a szülőkkel és a diákokkal. 4. Pedagógus Értékelő Lap – Pedagógus Értékelő Lắp Đặt. A munkaidő a távoktatás esetén meg van határozva, jól követhető. 5. A távoktatás formáját és kereteit a szülők és diákok is ismerik. 6. A diákok és a szülők ismerik az értékelés formáját és a teljesítés feltételeit. 7. Az online biztonság biztosított a digitális oktatás során. 8. Van egy közös online platform, ahol a tanárok és diákok dolgozhatnak, anyagokat oszthatnak meg és kommunikálhatnak egymással. 9. Vannak segédanyagok (képernyővideók, útmutatók képernyőképekkel) azokhoz az eszközökhöz, melyeket az iskola és a pedagógusok használnak az oktatás során.