12:35 - Reggeli Start válogatás, ism. 13:35 - Sport 24 13:45 - Tenisz WTA-torna, Szentpétervár, döntő, ism. 16:50 - Tenisz WTA-torna, Mexikó, döntő, ism. 19:25 - Sport 24 19:35 - Röplabda CEV Röplabda Bajnokok Ligája, férfi döntő, Trentino Itas - Kedzierzyn Kozle, ism. 21:45 - Röplabda CEV Röplabda Bajnokok Ligája, női döntő, Conegliano - VakifBank Istanbul, ism. 00:10 - Vízilabda férfi Bajnokok Ligája, OSC - Crvena zvezda, ism. LokomotívBlog - Honvéd - DVSC ÉLŐ közvetítés. 07:00 - Labdarúgás Ligue 1, Strasbourg - Montpellier, ism. 08:50 - Labdarúgás Ligue 1, PSG - Reims, ism. 10:40 - Sport 24 10:50 - Labdarúgás Ligue 1, Bordeaux - Strasbourg, ism. 12:40 - Labdarúgás Ligue 1, Montpellier - AS Monaco, ism. 14:30 - Sport 24 14:40 - Labdarúgás Ligue 1, Nantes - Lorient, ism. 16:30 - Reggeli Start 17:30 - Sport 24 17:40 - Labdarúgás Ligue 1, Marseille - Angers, ism. 19:30 - Labdarúgás Ligue 1, Lille - PSG, ism. 21:20 - Sport 24 21:30 - Jégkorong ICE, Hydro Fehérvár AV19 - Pustertal Wölfe, ism. 23:35 - Jégkorong ICE, Hydro Fehérvár AV19 - Villach, ism.
A labdarúgó NB I 9. fordulójában a Budapest Honvéd Ayub Daud tizenegyesből szerzett két góljával 2–1-re legyőzte a hajrában Radó András révén szépítő Haladást. A Honvéd megküzdött szezonbeli harmadik győzelméért (Fotó: Grnák László) AZ NB I TELJES PROGRAMJA JÁTÉKOSKERETEK JÖTTEK-MENTEK: AZ NB I NYÁRI ÁTIGAZOLÁSAI EREDMÉNYEK TABELLA CSAPATOK JÁTÉKOSOK JEGYZŐKÖNYVEK, SZÖVEGES TUDÓSÍTÁSOK Óvatosan kezdték a csapatok a találkozót, talán túlzottan is, mert gyakorlatilag az első fél órában semmiféle futballra emlékeztető esemény nem történt. Viszont rengeteg volt az eladott labda és a rossz passz. Mintha a hazaiak a rossz sorozatuk megszakítására – legutóbbi két meccsüket elvesztették –, a vendégek pedig a veretlenségi sorozatuk megőrzésére – hét találkozó óta nem kaptak ki – koncentráltak volna elsősorban. A 33. percben láthattuk az első igazi helyzetet: jobb oldali hazai beadás után a röviden érkező Daud pörgette el a labdát Rózsa Dániel mellett, de a kapus szerencséjére a visszafutó Schimmer Szabolcs tisztázni tudott a gólvonalról.
A meccs hamarosan betöltődik... Idővonal 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120
Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben alapították, nem sokkal a II. világháború befejeződése után. Az ENSZ kinyilvánított célja az, hogy békét hozzon a világ összes országa számára. A II. világháború után egy bizottság – Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt feleségének vezetésével – egy különleges dokumentumot fogalmazott meg, amely "kinyilvánítja" azokat a jogokat, amelyekkel az egész világon mindenkinek rendelkeznie kellene. Ez volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ma az ENSZ-nek 192 tagállama van, amelyek mindegyike az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával egyetértésben csatlakozott. Hol kezdődnek az egyetemes emberi jogok? "A közvetlen környezetünkben, az otthonunkhoz közel – olyan közeli és olyan jelentéktelen helyeken, amelyek nincsenek rajta egyetlen világtérképen sem. Mégis ezek alkotják az egyes ember világát: a környezet, amelyben lakik; az iskola vagy az egyetem, ahova tanulni jár; a gyár, a farm vagy az iroda, ahol dolgozik.
A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949 -ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat. Az emberi jogok újkori fejlődése Szerkesztés Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945 -ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény. Az első teljes áttörés Szerkesztés 2010 -ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19 -én pedig Felipe Calderón elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot a Fiatalok az Emberi Jogokért emberi jogi kampánya hatására. További információk Szerkesztés Együtt az Emberi Jogokért Fiatalok az Emberi Jogokért Kapcsolódó szócikk Szerkesztés Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
23. cikk (1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. (2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérhez. (3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki. (4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni. 24. cikk Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve. 25. cikk (1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.
5. cikk Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. 6. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. 7. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő, és bármiféle megkülönböztetés nélkül joga van ahhoz, hogy egyenlő védelemben részesüljön a törvény előtt. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 8. cikk Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. 9. cikk Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. 10. cikk Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
9. Nincs jogtalan letartóztatás. Senkinek sincs joga nyomós ok nélkül bebörtönözni és ott tartani minket, vagy elűzni minket a saját hazánkból. 10. A nyilvános tárgyaláshoz való jog. Ha valami miatt bíróság elé kerülünk, akkor jogunk van a nyilvános tárgyaláshoz, bíráinknak pedig pártatlanoknak kell maradniuk. 11. Bűnösségünk bebizonyításáig ártatlanok vagyunk. Senkit sem lehet felelőssé tenni valamiért, amíg az rá nincs bizonyítva. Ha valaki azt mondja, hogy valami rosszat tettünk, akkor jogunk van bebizonyítani, hogy az nem igaz. 12. A magánélethez való jog. Senkinek sem szabad a jó hírnevünket sérteni. Senki sem mehet be a lakásunkba, bonthatja fel a leveleinket, vagy zaklathat minket vagy családunkat nyomós ok nélkül. 13. A mozgás szabadsága. Mindegyikünknek joga van oda menni a saját országában, ahová akar, és kívánsága szerint utazni. 14. A menedékjog. Ha attól tartunk, hogy a saját országunkban rosszul bánnak velünk, akkor jogunk van egy másik országba menekülni, ahol biztonságban lehetünk.