Attila a Hunok királya - YouTube
Hogy krónikásaink mégis így tettek, arra nyomós okuk lehetett. A legfrissebb régészeti-genetikai vizsgálatok a krónikák igazát bizonyítják: az ázsiai hun előkelők Y kromoszómái a legnagyobb hasonlóságot az ázsiai szkítákéhoz, III. Béláéhoz, a mellé temetett II/54 jelzésű előkelőéhez, valamint a honfoglaló vezető rétegből vizsgált férfiakéhoz mutatták. Forrás: SchisCom A genetikai adatok tehát egyre inkább arra utalnak, hogy a honfoglalóknak is volt közük a hunokhoz, méghozzá a szkíták vonalán. A vezető réteg és a királyi ház között szinte bizonyos a kapcsolat, egyelőre a köznép rokoni szála kérdéses, de erre majd a következő kutatások fognak fényt deríteni – mondja dr. Török Tibor genetikus, aki a DNS-vizsgálati módszerekről árul el továbbiakat az említett dokumentumsorozatban. (Forrás: SchisCom)
Nem kérdéses, hogy az összeomlásban komoly szerep jutott a hunoknak, egy olyan népcsoportnak, melyről alig tudnak valamit a kutatók. A források alapján a hunok amilyen gyorsan érkeztek, olyan gyorsan el is tűntek, ezt pedig a régészet is alátámasztja: szinte alig hagytak hátra nyomokat. A népcsoportot máig rengeteg tudományos és inkább kalandregényekbe illő kérdés övezi, hazánkban ezek a problémák a vélt rokonság miatt különösen ismertek: kik is lehettek a hunok, hova lettek, és hol lehet Attila sírja. Bár a hun köznépről alig tudni valamit azon kívül, hogy összetételét tekintve igen vegyes lehetett, az biztos, hogy az elit a korabeli leírásoknak megfelelően rendkívül gazdag volt – ezt a hadjáratoknak és a kvázi védelmi pénzeknek köszönhették. A hatalmas mennyiségű aranyat felhasználva jellegzetes dísztárgyakat hoztak létre, melyeket gyakran sírjaikba is eltemettek. Ezen kivételes kincsek egy részét Magyarországon fedezték fel, nem véletlenül, hiszen egykor a Kárpát-medencében volt Attila udvara és a hun birodalom központja.
Hunok és magyarok – kéz a kézben | Hungary, History, King
Szobrunkon ló és lovas egyetlen akaratban, elválaszthatatlanul forrnak össze. Itt nincs szükség kantárra. A lovas hősi nagysága és elszántsága a lóra is átsugárzik, melynek állása és fejtartása nem ráparancsolt engedelmesség, hanem nemesítő akaratkultúra eredménye. Attilát így megálmodni csak magyar lélekkel lehetett. Ennek az Attila-szobornak, mely mulandó agyagból ércbe kívánkozik, mielőbb helyet kell kapnia Budapest valamelyik megfelelő terén. Így kívánja ezt a magyar művészeti kultúra becsülete. A sok rossz és közepes szobor között pár jó is elfér. " Bravúros újraalkotás Cser Károly szobrát ennek szellemében – a fent említett szobortöredék, kisebb méretű vázlatok, korabeli leírások és egy műcsarnokbeli kiállításon készült korabeli fotó alapján – alkotta újra Mihály Gábor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, akit Belloni Ákos kért fel a feladatra. – Azon túl, hogy szakmailag megtisztelő volt számomra a felkérés, átéreztem a szobor létrejöttének fontosságát, aktualitását is. A rendelkezésemre álló dokumentumok a sikeres megvalósításhoz elegendőek is lettek volna, ám a munkát bürokratikus akadályok hátráltatták, hiszen nagyon nehezen jutottam hozzá a Magyar Nemzeti Galériában szigorúan őrzött, a pusztulást túlélt szoborrészlethez.
Például Babilonban ez az ünnep Akitu: Évkezdő ünnep, a Menny és Föld házasságának ünnepe, mely egy tíz napig tartó ünnepségsorozat volt. Az ókori Rómában Minerva ötnapos ünnepe volt ekkor. Az egyiptomiak is megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét. Ez a nap "a fény újjászületését", uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. A 'Megtisztulás ünnepét' a kelták Imbolcnak ('anyajuhok teje') nevezték. A neve a juhok első vemhességéhez, az évi első életadásához köthető. Tavaszi napforduló 2019 1. Írországban Tara alapításának ünnepe. Indiában ez az ünnep Sitala: A himlő és a halál istennőjének ünnepe, évkezdő ünnep. Időben ugyanekkorra esik a zsidó Peszách-ünnep is, vagy a germán Ostara: a fák ünnepe, az igazi tavasz első napja. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ( Húsvét) kifejezés.
November 21-én, egy hónappal a téli napforduló előtt a csúcshőmérséklet országos átlagban 14, 4 fok volt, ez nyolc fokkal haladja meg a sokévi átlagot. A legtöbb helyen 11 és 17 fok között alakult a maximum érték, sőt Körösszakálon 18 fokot mértek.
Ezért állítottak valaha máglyákat.... s lett a mágiából máglya. Az "I"-ből egy "Y". Apróság. Apróság?... Ma, 20-án 22:59-kor, mikor feláll a Nap-Éj-egyenlőség, feláll egy nagyon szép 5-szög, azaz Pentagramma is az égen a Nap, az AC-tengely, a Hold, a Sárkányfej és a Mars között. Mint tudjuk, a pentagramma épp a mágia jele. A Nappal szemben álló Hold pedig teljes "kivilágításban" részesül, telihold lévén – tehát minden titok fényre kerül! Minden láthatóvá válik! Úgy bennünk, tenMAGunkban, mint kívül, a külvilágban. Erről szól a tavasz. Az eszenciája az elkövetkező 3 hónapnak az lesz: bármit szeretnénk teremteni, megvalósítani, elérni, először nézzünk a dolgok MÉLYÉRE, LÁSSUNK RÁ az összefüggésekre, és fedezzük fel MAGunkban azt a teremtő tűzenergiát, azt a MAGunkkal hozott tudást és bölcsességet, melynek segítségével újra helyére tudjuk tenni az "I"-t a -gazság elé épp a LÁTÁS képessége által. Ez a SZER-ELEM mágiája. Tavaszi napéjegyenlőség - Ostara - Március 21. - FLORASENSE. Ami VILÁGOSSÁG-ot hoz a fejekbe és a lelkekbe.