Jakab Péter zsidó származását firtatta a PestiSrácok újságírója. A Jobbik elnöke a Facebookon tett közzé egy rövid videót, amelyben Vésey Kovács Lászlóval, a PestiSrácok munkatársával próbál meg dűlőre jutni abban, hogy vajon a "Fidesz által szponzorált média" viccesnek találja-e, hogy Jakab helyett egy műsorban tendenciózusan Jákobnak nevezték a politikust. (Kommentben meg is osztotta az ominózus műsor erre vonatkozó részletét. ) A riporter többszöri rákérdezés után mérsékelten viccesnek titulálta ezt a gesztust és hangsúlyozta, hogy az átnevezés mögött nem állt semmiféle származási ügy. Vésey Kovács László ezek után rákérdezett arra, Jakab egyébként zsidó-e, mivel szerinte az a kollégája, aki Jakab-Jákob átnevezésen viccelődött, félzsidó. A videó aztán Jakab Péter azon reakciójával ér véget, hogy "mi nem viccelődünk az ő nevével. " Az egyik legtöbb sajtópert elbukó PestiSrácok főszerkesztője, Huth Gergely egyébként nemrég megkapta a Jótollú magyar újságíró díjat a Médianéző Központtól.
A királyi udvartartást élelemmel ellátó udvarházak felügyelője, azaz végső soron a mezőgazdasági termelés felelőse volt a főasztalnok. Nem lehet kérdés, hogy Nagy István agrárminiszternek jár ez a sokkal magyarosabb méltóságnév. A főpohárnok a királyi udvar borellátásáért és a borospincék felügyeletéért felelt. Fontos országos méltóság volt, így nem hagyhatjuk kiosztatlanul eme szép hagyományú tisztségünket csak azért, mert ma már nem kardinális kérdés a borellátás. Laza párhuzamot vonva, a bor kulturális és a borászat innovációs jelentősége miatt az ezekért a területekért felelős Csák János kiváló főpohárnok lehetne. A királyi ménes, istállók, valamint a hadiutak mentén fenntartott lóállások tartoztak a főlovász felelőssége alá. Ez még akkor is egyértelműen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter illetékességi területe, ha a királyi ménest ma már gázolajjal és kerozinnal kell abrakoltatni. A régi idők óta természetesen sokat differenciálódott az államigazgatás és a kormányzás, így olyan tárcák is létrejöttek, amelyeknek nincs közvetlen párhuzamuk.
A vers születésekor Ady már megfáradt, beteg ember volt, pedig csak negyvenes éveiben járt. Be akarták sorozni, de egészségi állapota miatt nem mehetett katonáskodni. Régen ostorozta a magyarságot, a maradiakat, a nyűtthöz, régihez ragaszkodókat, de most már félti a múlt elvesző értékeit. Nagyon fordult a világ Ady számára, a világháború megváltoztatta szemléletét. Ady Endre - Intés az őrzőkhöz - Istenes versek. Már nem azt érzi hivatásának, hogy újat hozzon, hanem azt, hogy a régit védje (abból is az értékeset). Intés az ő rzőkhöz Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák, Szent-János-bogarak a kertben, Emlékek elmult nyarakon, Flórenc nyarán s összekeverten Bucsúztató őszi Lidónak Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánci termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szivek távoli mosolya, Reátok néz, aggódva, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán. Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet, Hogy átvádoljanak most rajta Véres s ostoba feneségek. Oly szomorú embernek lenni S szörnyüek az állat-hős igék S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét S akik még vagytok, őrzőn, árván, Az Intés az őrzőkhöz Ady kései verseinek egyike.
Az egyik legérdekesebb eset Adyé. Egyetlen életmű sem zuhant akkorát a posztmodernben, mint az övé. A "minden idők legnagyobb magyar költője" státuszból mintegy fejezetté, sőt zsákutcává, torz kísérletté degradálódott. Szerb Antal nagy rajongójaként mindig birizgálta agyamat a gondolat, milyen érdekes lenne folytatni az ő művét, és a kortárs tudásunkkal, tapasztalatainkkal kiegészítve tovább írni a magyar és világirodalom történetét. Be kell vallanom, mind a mai napig ott van valahol elmém egy elrejtett zugában, hogy miért is ne. Persze kísérletek voltak erre, de egyik sem volt igazi folytatás. Intés az őrzőkhöz - Ady Endre - Régikönyvek webáruház. Schein Gábor és Gintli Tibor könyve -- bár így hirdette magát -- nem "az új Szerb", csak egy színvonalas és korrekt irodalomtörténet. Hiányzik belőle az a könnyed merészség, ami az eredeti opust oly varászlatossá teszi. Háy rettenetes könyve a másik véglet: teljesen tudománytalan, ráadásul egyáltalán nem a szövegek imádatán alapul. (Magam nem is azt rovom föl neki, hogy a fejezetek szerzők szerint taglódnak; még ha nem ártott is volna legalább érintőlegesen tisztázni, vajon milyen alapon történt meg a szerzők kiválogatása, és még csak nem is azzal van bajom, hogy tartalmaz életrajzi jellegű pletykákat -- ettől még lehetne jó.
kerület országgyűlési képviseletét is vállalja. 1956–1989 között vezetett naplója, valamint a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint derűvel és méltósággal viselt betegség után, 1989. október 19-én hunyt el Budapesten. A fotó a család tulajdona.
(1921–1989) Irodalomtörténész, 1921. július 15-én született Ragály községben. A Sárospataki Református Gimnázium (1931–1939) elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, s egyúttal az Eötvös Collegium növendéke (1939–1944). A diploma megszerzése után Debrecenben középiskolai tanárként, illetve 1945-től két éven át az Országos Köznevelési Tanács titkáraként tevékenykedik. 1947–1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd – a legendás intézmény felszámolásáig – az Eötvös Collegium tanára. 1949-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékére kerül docensi beosztásba – egyidejűleg a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa. A forradalom után rövid ideig Szegeden tanszékvezető (1957–1959), majd 1960-ban visszakerül az ELTE-re, s onnantól 1988-as visszavonulásáig a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egyetemi tanáraként, majd tanszékvezetőjeként működik. Már első monográfiájáért (Mikszáth Kálmán, 1952) Kossuth-díjjal tüntetik ki (1953).