1 videó - 2006 színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 139 perc Ben Randall, a legendás vízimentő egy szerencsétlen bevetés során elveszíti egész csapatát. A gyötrő emlékek elől egy időre a szakiskolába küldik, hogy a leendő vízimentőket oktassa az életmentés fortélyaira. Hullámtörők 2006 videa filmek. Ben beleveti magát a tanításba, de szabadelvű oktatási módszerével rövid időn belül felborítja a gondosan kidolgozott tantervet. A csoport egyik tagja, a fiatal úszóbajnok Jake, akinek eltökélt szándéka, hogy ő legyen a legjobb a csapatban. Fischer nem könnyű eset, de Randallnek kemény munkával sikerül elérnie, hogy a fiúból valóban elhivatott vízimentő váljék. szereplő(k): Kevin Costner (Ben Randall) Ashton Kutcher (Jake Fischer) Sela Ward (Helen Randall) Melissa Sagemiller (Emily Thomas) Clancy Brown (William Hadley kapitány) Omari Hardwick (Carl Billings) Alex Daniels (Bill) HULLÁMTÖRŐK - 2006 - COSTNER
Feladás dátuma: péntek, 2020. augusztus 7. Nézettség: 76
Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Színész Ben Randall Kevin Costner Jake Fischer Ashton Kutcher Jack Skinner Neal McDonough Emily Thomas Melissa Sagemiller William Hadley kapitány Clancy Brown Helen Randall Sela Ward Érdekességek [ szerkesztés] A gyártó cég vállalkozókat bérelt fel egy nagy kiterjedésű beltéri hullámmedence megépítésére a film számára. 2005 -ben, az Amerikai Egyesült Államok déli részén bekövetkezett sorozatos hurrikánpusztításokat követően a forgatás helyét áttették Shereveportba, Louisiana államba. Néhány jelenetet, melyek a filmben az alaszkai Kodiakban játszódnak, Elizabeth Cityben, Észak-Karolinában vettek fel. 60 000 font súlynyi jeget használtak a forgatáson. Hullámtörők 2006 videa felnott. Az egyik tanonc a filmben Mark Gangloff. Gangloff olimpiai úszó, aki az athéni olimpiai játékokon aranyérmet szerzett. A film mindkét főszereplője, Kevin Costner és Ashton Kutcher is a Delta Chi elnevezésű főiskolai testvériség tagja. Clancy Brown játssza Hadley kapitány szerepét. A remény rabjai című filmben szintén egy Hadley kapitány nevű karaktert alakított, aki azonban börtönőr.
A csoport egyik tagja, a fiatal úszóbajnok Jake, akinek eltökélt szándéka, hogy ő legyen a legjobb a csapatban. Fischer nem könnyű eset, de Randallnek kemény munkával sikerül elérnie, hogy a fiúból valóban elhivatott vízimentő váljék. Hullámtörők Teljes Film, Hullámtörők 2006 - Videa. Miért a legtöbb ember rossz nézni Hullámtörők? Könnyen methode nézni Hullámtörők teljes film online ingyen. Ez az oldal a legjobb hely nézni Hullámtörők interneten. Folyamatosan frissítjük listája teljes hosszúságú filmeket.
Érdekel a filmkritika? Imádsz írni? Szeretnél több ezer olvasót? Regisztrálj most! Csak 1 perc! Eredeti cím / magyar cím: Az én XX. századom / Az én XX. századom Premier: 1990. január 23. Szerző: Bzsu861 Enyedi Ildikó, az elismert rendező-forgatókönyvíró filmremeke Az én XX. századom, bár csak rövid ideig, de nemsokára újra megtekinthető lesz a mozikban. Enyedi immár ikonikus alakká nőtte ki magát és másik filmjével, a Testről és lélekről című zseniális alkotásával bekerült a nagy nevek közé. Ezzel a különleges történettel pedig a Legjobb első filmesnek járó Arany Kamera díjat érdemelte ki Cannes-ban. Ezen alkotása nem illeszkedik semmilyen trendbe, így mondhatni korszakalkotó és szintén inkább a művészfilm műfaja felé hajlik. A film a Magyar Nemzeti Filmalap, a Magyar Nemzeti Filmarchívum, valamint a Pannonia Entertaniment forgalmazásában kerül ismételten a mozikba. A történetben a sikeres és tehetséges rendezőnő vegyíti a drámai, valamint a komikus elemeket, és ez egy nem mindennapi, a XX.
Enyedi Ildikó Fábri Zoltán osztályában végzi tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, diplomáját azonban csak évekkel később kapja meg. Szellemi és művészi érdeklődésének alakulásában minden bizonnyal fontosabb szerepet játszik kapcsolata a hetvenes–nyolcvanas évek neoavantgárd mozgalmával. Részt vesz az Erdély Miklós nevével fémjelzett, nem hivatalos művészetpedagógiai programokon (Kreativitási gyakorlatok, FAFEJ, INDIGO); első rövidfilmjeit a Balázs Béla Stúdióban forgatja ( Flirt [ Hipnózis, 1979], Vakond, 1987). Mindezen hatások miatt nem a magyar film történelmi-társadalmi-politikai hagyományát folytatja. Jellemző módon két BBS-rövidfilmje a valóság és a képzelet határait kutatja. A rendszerváltást megelőző intézményrendszeri bizonytalanságok is szerepet játszhatnak abban, hogy a "renitens", részben underground hátterű pályakezdő alkotó végül több külföldi helyszínen, nyugat-német koprodukcióban, nemzetközi sztár (Oleg Jankovszkij) közreműködésével készítheti el gazdag kiállítású, kosztümös, ugyanakkor formabontó módon fekete-fehérben forgatott első egész estés játékfilmjét, Az én XX.
A 19. század végén, Budapesten egy szegény sorban élő anya ikerlányoknak ad életet. A gyorsan árvaságra jutó gyermekeket két titokzatos idegen veszi magához, és neveli őket különböző személyiségekké: Dórából félvilági szélhámosnő, Liliből félénk anarchista lesz. Útjuk anélkül, hogy ennek tudatában lennének, épp a századfordulón fut egy pillanatra össze. De összefutnak útjaik más módon is, egy világutazó, titokzatos férfi karjaiban. Ő először a félénk Lilivel, majd a kihívó Dórával találkozik, s mivel egyetlen lánynak véli őket, nem érti a meglepő átalakulást gátlásos kislányból kokottá, majd ismét szende szűzzé. A tévedések vígjátéka végül egy tükörlabirintusban oldódik meg vagy válik még kiismerhetetlenebbé, köszönhetően a nagy találkozás különleges helyszínének. A két lány talán egy, az emberben lakó sokszínű személyiség jegyében? A szellemi-érzéki háromszögtörténet nem egyszerűen a századfordulón bonyolódik, hanem stílusa is a korszakot idézi, nevezetesen a korabeli némafilmekét: ezért a fekete-fehér nyersanyag, az erős fényeffektusok, az ősfilmet idéző tablószerű beállítások, a díszletszerűségüket nem leplező díszletek.
századi emberiség előtt; az már más kérdés – s erről a film szándékosan nem beszél – hogy ezekkel a lehetőségekkel miként éltünk később. A főcím alatt megjelenő Buster Keaton-szkeccs kiválóan szimbolizálja ezt a kettősséget: Keaton egy ágyúcsőbe dugja a fejét, miközben a kezében lévő fáklyával próbálja meggyújtani az ágyú kanócát. Egyszerre jelentkezik egy technikai találmány, az emberi kíváncsiság, és az akaratlan önpusztítás képe – mindez játékos formában. A főcím után a villanyégő, azaz a mesterséges fény születésének pillanatát láthatjuk, ami lehetővé tette a mozi feltalálását is; míg a zárójelenetben Edison bemutatja a távírót, ami az információáramlást, a tömegkommunikációt forradalmasította. Ebbe a "tudományos keretbe" ékelődik maga a mese, egy ikerpár Két Lotti-szerű története, akik pont akkor születnek (1880-ban), amikor Edison bemutatja a villanyégőt. Születésük maga is a fényből történik, hiszen két csillag száll le, hogy Dórában és Liliben testet öltsön. A jelenet teljesen némafilm- és meseszerű.