század végéig csak nagyon nehezen tudták jól elhelyezni a térképeken. Ábrázolja az Andokot is, amely nem volt ismert Piri Reis idejében. A díszítésben átható egy láma is, annak a vidéknek a jellemző állata. Az európaiak viszont akkoriban még nem ismerték a lámát. A térkép feltünteti a Malvini (Falkland) szigeteket is, amelyeket csak 1592-ben fedeztek fel. Vannak azonban ennél is meglepőbb pontok, amelyek arra utalnak, hogy a térkép ókori forrásokon nyugszik. Van rajta például két nagy sziget – valamivel az Egyenlítő fölött – amely napjainkban már nem létezik (de a helyzetük megfelel azoknak a tenger alatti hátságoknak, amelyek a Szent Péter – Szent Pál sziget alatt vannak, az admirális azonban ezeket az Atlanti Óceán északtól délre átszelő hátság átjárójához helyzete. Más szigeteket a Déli Sarknál ábrázolt, ezek az antarktiszi vastag jég alatt rejtőznek, Ezeket a szigeteket csak 1958-ban fedezték föl. A térkép az alexandriai könyvtár nagyon régi iratain alapulnak. Talán Atlantisziak végezték a különleges tudást igénylő munkát, talán mások?
Piri Reis neve kevesek előtt ismeretes, pedig nagy kincs birtokában volt. A nagy kincséből azonban nem lett nagy vagyona. Ma erre azt mondanánk, hogy élhetetlen volt. Szerintem nem, csak más volt az értékrendje. Ebből is látszik, hogy nem napjaink, nem a mai korszellem gyermeke volt. Piri Reis ugyanis korának nagy utazója, hajóskapitány volt, az 1465-1555 között élt, tehát Kolombusz kortársa, sőt, kollégája volt. Megelégedett azzal, hogy hajóskapitányok kiváltságos életét élve bejárja a világot. Felfedezte a még nem ismert területeket, gyönyörködött azokban az országokban, ahova elsodorták az útjai. Abból, hogy nagy vagyona nem lett, az a valószínű, hogy kereskedett az általa meglátogatott új területekkel, nem kirabolta azokat. Hajóútjai során felfedezte korának világát, és ellenőrizte, hogy a kincs, amije volt, mennyit ért. Kincse ugyanis egy darab papír volt. Egy térkép. Egy térkép, mely sokáig legendaként élt a hajósok között. Piri Reis előtt, kortársai között, és halála után is. Piri Reis török volt, ezért a térképe Törökország nemzeti kincse.
A titokzatos Piri Reis térkép 2013. június 16., vasárnap, 8:55 1929-ben izgalmas leletre bukkantak a történészek az isztambuli szultáni palotában: egy régi hajózási térkép egy szeletére, mely meglepő részletességgel ábrázolja az Atlanti-óceán európai, afrikai, amerikai és antarktiszi partjait. A 16. század elején keletkezett térkép azért különösen figyelemre méltó, mert messze meghaladja kora földrajzi ismereteit; az Antarktiszt például csak 1818-ban fedezték fel. Lassan száz éve folyik a szenvedélyes vita, hogy honnan szerezhette ismereteit a térkép készítője. A titokzatos Piri admirális A rajta szereplő jegyzetekből tudjuk, hogy a gazellabőrre rajzolt térkép 1513-ban keletkezett, és a szultán egyik tengerésze, Muhiddin Piri munkája. Piri kezdetben kalózként tevékenykedett, majd a szultán szolgálatába állt és a tengerészet tisztje lett. Egészen a reis rangig vitte, ami a tengernagynak felel meg. Innen kapta a nevét a térkép is. Utazásai során bejárta a világot, így széles körű földrajzi ismeretekre tett szert.
Például az Antarktisz egyik csücske összeér a dél-amerikai Tűzfölddel: Piri Reis egy földnyelvet rajzolt oda; ahol ma tenger hullámzik. És több antarktiszi parti ponton szárazföldet ábrázol ott, ahol ma másfél kilométeres jégtakaró található. Tévedésről van szó tehát? Nem – és ez az igazi szenzáció! A geológusok földtörténeti és egyéb adatok összevetése után kijelentették: a térkép a valóságot ábrázolja – de nem az 1513-as, hanem a 11 000 évvel ezelőtti valóságot! Nemere István nyomán Forrás: Kárpátinfo Hetilap, 2006-04-15 Feltételezések szerint az ismeretlen források a konstantinápolyi császári könyvtárból származhattak, ahová Piri Reisnek szabad bejárása volt. Ezek a térképek sajnos azóta eltűntek, vagy már nem léteznek, így nem lehet tudni, ki mikor készítette őket, és mi alapján. A térkép rejtélye Amióta csak felfedezték, vitáznak a térkép felett. A tény, hogy hó nélkül, hatezer évvel ezelőtti jegesedése előtti állapotában mutatja a sarkvidéket, egy szembetűnő furcsaság, ráadásul amikor a térkép készült, az Antarktiszt még fel sem fedezték, csak 300 esztendő múlva.
Feltételezhetően az ilyen típusú hibák abból a tényből adódnak, hogy a tengernagy Amazónia folyóját két különböző térkép ről másolta át. Emellett Marajo szigetét sem jelölte. Sokak szerint ez azzal magyarázható, hogy Piri Reis vagy időutazó volt, vagy egy 13 ezer évvel ezelőtti térkép et vett alapul, ekkor ugyanis még Marajo szigete a kontinens részét képezte, és az Orinoco folyó sem alakult ki. Egy ilyen dokumentum létezése azonban csak még több kérdést vet fel. Ha szeretnél még több furcsa tárgyról olvasni, akkor kattints ide, és ismerd meg az oxfordi sárkánymagzat történetét! Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek:, Piri Reis szócikk, Xauxa.
A térkép megtalálása – bár másolatokat küldtek a legfontosabb múzeumoknak – akkoriban nem vert föl nagy port. Csak 1956 -ban történt, hogy egy látogató török tengerésztiszt másolatot ajándékozott az amerikai haditengerészet washingtoni Térképészeti Hivatalának. 1950-es években a térképet a világ legnagyobb földrajztudósai (Charles Hapgood, Arlington Mallery, Walther, D. Lineham stb. ) vizsgálták. A 65×90 cm nagyságú, őz - vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az Ibériai-félszigetet ábrázolja, s egyes elméletek szerint az Antarktisz partvonala is megjelenik a térképen. 1958-ban világossá vált, hogy a térképet olyan rendkívüli pontosság jellemzi, amit a modern tudomány és technika csak a légifényképezés bevezetésével ért el. Feltehető-e ezek után, hogy akik azt készítették, valamikor 1513 előtt – azok repülőgépe(ke)t használtak? A másik bomba akkor robbant, amikor kiderült: a térkép ennek ellenére több helyen "hibás", a valóságtól eltér.
Kertész imre kaddis a meg nem született gyermekért teljes film Kertész imre kaddis a meg nem született gyermekért full Kertész imre kaddis a meg nem született gyermekért online Jelige: kaddis Esszé Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kötete kapcsán A Sorstalanság 1975-ben, a Kaddis a meg nem született gyermekért 1990-ben jelent meg. A Sorstalanság a lágerről, Auschwitzről szól, a Kaddis arról, ami az után következik. Miért volt Auschwitz, és hogy lehet utána élni. A miért volt Auschwitz az író kérdése, ami ez esetben nem történelmi, hanem filozófiai kérdés. (Ezt a kérdést csak az ottjárt, csak a túlélő teheti fel, és csak ő válaszolhatja meg, csak ő mondhatja azt, hogy az "Auschwitzre nincs magyarázat" közhely, és a magyarázatra is csak neki van joga. ) A rosszra mindig van magyarázat, írja Kertész, és amire nincs magyarázat, az éppenséggel a jó. Az, hogy a bevagonírozott "Tanító Úr" nem veszi el a dupla fejadagot, hanem megkeresi azt a másik személyt, akinek a pótfejadag jár, teljesen irracionális cselekedet, hiszen a saját túlélési esélyeit csökkenti.
Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg. A Kaddis főhősének ez félig sikerült. A Kaddis nem ríkat meg, de megrendít. Nem természetes dolog az, hogy valaki nem akar gyereket. Miközben tudom, hogy ma is hányan nem akarnak. És ez sok esetben nem pénzkérdés. Ennek gyakran valami olyan, ha méreteiben nem is, hatásában holokauszt trauma az oka, ami nem feldolgozható. Ahol a társ tehetetlen, mert csak Clara képességeivel rendelkezik, Nathanael lappangó félelmeit nem tudja kezelni. Az író a Holokauszt emlékével küzdve olyan kérdésekre tapint rá, ami nem a múlt, hanem a szenvedő jelen, ahol a folytatódást úgy akarják kikényszeríteni, hogy az egyén félelmeit nem értik. Kívülről, adminisztratív eszközökkel akarják a beteg társadalmat meggyógyítani, amitől az még betegebb lesz. Kertész Imre nemcsak a saját láger múltját írta meg a Sorstalanságban, nemcsak a saját élete folytatására tett erőfeszítéseit a Kaddisban, hanem hozzánk, a mi életünkről is szól.
Ebben az ima-versben nincs rím, ritmus, de van gondolatritmus, és vannak visszatérő gondolatokat hordozó, költői képként funkcionáló, visszatérő szövegek. De talán közelebb járok az igazsághoz, ha azt állítom, hogy ez egy olyan prózai írás, egy olyan gondolatfolyam, amely a költészet elemeit felhasználva az érvelés erejével a tudatunkra, a költészetre jellemző elemeivel az érzelmeinkre hat, mozgósítva az egész személyiséget. "átkelt egy zöldeskék szőnyegen, mintha tengeren jönne, és lépdelt, győzelmesen, bár bátortalanul egyre csak felém, és én, mondom, azonnal és, hogy úgy mondjam önkéntelenül ezt gondoltam: "De szép zsidólány! " " Az ehhez hasonló, kisebb nagyobb változtatással visszatérő mondatok biztosítják azt a költői vázat, amire a többi gondolat felfűzhető. 2009 októberében rendes tagjává fogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.
2009 októberében rendes tagjává fogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg.