Jobb partját a táborok láncza védte a folyón túl lakó barbárok betörései ellen, nemkülönben több ponton a classis Pannonica. A legtöbb a legvirágzóbb városok is a Duna partján keletkeztek, minden más vidéknél több emléket hagyva reánk. – A Danuviusnak mint istennek tiszteletével egy aquincumi oltáron (CIL III 10395) találkozunk, továbbá két esetben Németországban. Haug, Die röm. Inschriften Württembergs, No. 14. Duna-parti gát a megoldás a római-parti civilek szerint. 18. Fröhlich, Magyarország területe a római hódítás előtt, Magyar Nemzet Története, I. XI. Ortvay, Magyarország régi vízrajza I, 251. l. K. BÁ.
Szólnak a forrásaink, mesélnek a mondáink Mátyás király fényes udvaráról, török uralom utáni újrakezdésről, az elnéptelenedett területre érkező németajkú családokról: hallhatjuk domboldalra felkapaszkodó szőlőtőkék, a megművelt földek, a szorgalmas iparosok takaros kézműves műhelyeinek mesés történeteit, melyek megfejtéséhez segítséget ad a hamarosan felépülő nemzetiségi tájház, ahol az érdeklődők megismerhetik a XVIII. A Római Birodalom nyomai a Dunakanyarban: Verőcén a limes egyik őrtornyának maradványa is megcsodálható - Utazás | Femina. században itt otthonra találó svábok életét és mindennapjait. Lépjenek velem közelebb a mához! Nézzük együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt álló, Pilisi Parkerdő által kezelt varázslatos helyeket, melyek várják a pihenni, sportolni vágyókat. Nem véletlen, hogy városunk történelmi és természeti értékei nemzetközi szinten is jegyzettek, hiszen az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében két visegrádi helyszín " A római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza" és "Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok", valamint az egykori "Pilisi királyi erdő területe" is szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma szakmai közreműködésének köszönhetően.
fotó: Valyo, város és a folyó Fotó: Kovács Tamás A környékbeli Dunaparty megálló szomszédságában, Csepellel szemben elnyúló, korábban kissé elvadult szakasz szuper lehetőségeket rejt magában, kezdjétek el használni és belakni – a padok mellett vannak itt VPI Beton bringatárolók is, és a beton Kavicsok is lekerültek ide. Étel-ital árusítás nincs, de kukák kerültek ki, a piknik, sütögetés, sörözgetés-borozás után hagyjátok olyan szép rendben a környéket, mint ahogy találtátok. Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Fontos, hogy ez kísérleti, ideiglenes pihenőpark, egyes, máshol megszokott funkciók és fejlesztések még nincsenek (közvécé, vagy kiépített világítás), amikor ide indultok, ezeket mindenképp tartsátok észben. Duna római neve png. A parkot a "placemaking" – térteremtés módszerével alakították ki, ennek lényege, hogy elsőre kis léptékű beavatkozással és változásokkal alakítanak át egy területet, aminek során a hely adottságait is messzemenőkig figyelembe veszik. A cél az, hogy hosszú távon az ilyen fejlesztések során szerzett tapasztalatokból tanulva lehet a nagyobb volumenű projektekbe belevágni, itt például hogy hogy indulhat ennek a kihasználatlan Duna-parti területnek a fejlesztése.
Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették. Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is. Egy 1851-es leírás szerint Fót "ékességére szolgál az urasági szép kastély, egy gyönyörű angolkerttel együtt, melly jelenleg egész Magyarországon a legszebbek között díszlik. Fót karolyi kastély . " Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, Kazinczy Ferenc; a grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi, (Erzsébet) királyné többször is átlovagolt Gödöllőről ide. Kuriózumnak számít, hogy hazánk egyik legimpozánsabb klasszicista kastélyát ma ismét a Károlyi család, Károlyi László gróf és családja lakja. Az ősnemes Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni a Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt az értékmentés (a kastély egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe való visszahelyezése), másrészt a család hagyományának folytatása, vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása az elesetteknek, és a fóti gyermekintézetnek.
Károlyi-kastély A Károlyi-kastély Ország Magyarország Település Fót Épült 18. század Építész ismeretlen, Ybl Miklós Stílus klasszicista, romantikus Család Károlyi család Jelenlegi funkció gyermekotthon, Waldorf-iskola, szakgimnázium, étterem Tulajdoni helyzet állami tulajdon Elhelyezkedése Pozíció Pest megye térképén é. sz. 47° 36′ 26″, k. h. 19° 11′ 42″ Koordináták: é. 19° 11′ 42″ Károlyi-kastély weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi-kastély témájú médiaállományokat. A Károlyi-kastély Fót város belterületén található kastély, nagy parkkal és számos melléképülettel. Műemlékvédelmi törzsszáma: 7023. A kastély története A kastélyt a 18. században építette ismeretlen építész; eredetileg földszintes, kastély jellegű épület volt, tulajdonosa Galánthai gróf Fekete János volt. 1808-ban a család kihalása után a Károlyi család vásárolta meg az egykori Fekete-birtokot. Károlyi kastély fót. A 19. század elején egy emelettel bővítették, illetve épült hozzá egy kis kápolna is, és 1820-as és 30-s évek környékén és végeztek rajta kisebb átalakításokat.